Az intézmény, hivatalos nevén az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) az EU egyik legrégebbi intézménye, amely 1958-ban alakult, hogy a szakszervezetek, a munkaadók és a civil társadalmi csoportok fórumaként tanácsokat adjon.

Több mint fél évszázaddal később azonban rengetegen kérdőjelezik meg, hogy a tanácsadás egyáltalán értéket képvisel-e az uniós intézmények számára, amelyek most külön-külön tárgyalnak az EGSZB tagjaival.

A Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága várhatóan szeptember 26-án szavaz arról, hogy jóváhagyja-e az intézmény 2021-es, 150 millió eurós költségvetését, mielőtt a kérdést a teljes Parlament elé terjesztené. A képviselők korábban már visszatartották az EGSZB költségvetésének jóváhagyását 2020-ban, illetve idén is megtették ezt korábban – és úgy tűnik, hogy a jövő hónapban ismét meg fogják tenni.

Bár a Parlament nem feltétlenül tudja megakadályozni, hogy az EGSZB megkapja a pénzét, de újabb nyilvános dorgálást adhat az intézménynek, miközben további vizsgálatokat és változtatásokat sürget. A kritikus képviselők szerint azonban már az is a probléma része, hogy a Parlament nem tudja teljesen ellehetetleníteni a szervezetet.

– mondta Tomáš Zdechovský EP-képviselő, a bizottság alelnöke, a jobbközép Európai Néppárt frakciójának tagja.

Christa Schweng, az EGSZB elnöke a POLITICO-nak elmondta, hogy a szervezet „létfontosságú”, és azzal érvelt, hogy „befolyása inkább stratégiai jellegű”, és nehezen számszerűsíthető, mivel a szervezet lényegében „hálózatok hálózata”.

Az évek során az EGSZB a méhek megmentésétől kezdve az űrforgalom irányításán át az energiaátalakítás geopolitikai hatásáig mindenről kifejtette gondolatait. Jelentései több száz fizetés nélküli EGSZB-tag közreműködésével készülnek, akik a civil társadalmat, a szakszervezeteket és a munkaadói csoportokat képviselik Európa-szerte.

Egy volt munkatárs a POLITICO-nak elmondta, hogy az EGSZB-t más intézmények viccnek tartják, és „maffia jellegű” szervezetté vált, amely a lojalitást előléptetésekkel jutalmazza, az alapvető panaszokat felvető munkatársakat pedig megbünteti.

A Parlament idei év eleji, az EGSZB költségvetésének feloldását elutasító határozatában a képviselők külső vizsgálatot kértek az EGSZB több zaklatási panasz kezelésével kapcsolatban, amelyek 2018-ban és 2019-ben az EU csalás elleni hivatalának, az OLAF-nak a vizsgálatára késztették.

Az EGSZB-nél való bánásmódjukra panaszt tevő négy nő egyike a POLITICO-nak elmondta, hogy az ügy még mindig megoldatlan, annak ellenére, hogy nem kért pénzügyi kompenzációt.

A Parlament azt is közölte, hogy a panaszokban érintett személyek közül ketten még mindig elégedetlenek a kártérítésükkel.

Gianluca Brunetti, az EGSZB főtitkára, aki a zaklatási panaszok idején az intézmény humánerőforrás-igazgatója volt, a POLITICO-nak elmondta, hogy a szervezet „azonnal” és az uniós előírásoknak megfelelően reagált.

Brunetti főtitkári előléptetése mégis felháborította az EGSZB kritikusait. Zdechovský, a Parlament költségvetési bizottságának alelnöke „megkérdőjelezhetőnek” nevezte az előléptetést, figyelembe véve a kártérítési költségeket és a jó hírnévnek okozott károkat, amelyeket az EGSZB a panaszok kezelése okozott.

– mondta.