Az egyik forgatókönyv szerint márciusban megállapodhat a lengyel kormány és a brüsszeli Európai Bizottság a jogállamiság lengyelországi helyzete körüli vita lezárásáról – ha ez nem történik meg, Brüsszel beleszaladhat a pofonba.

Mint ismert, Lengyelországgal szemben az igazságügyi reform miatt az európai uniós alapszerződés hetes cikke szerint indítottak eljárást – idézi az MTI a német Welt am Sonntag vasárnapi lapot.

Márciusban bár megállapodhat a két fél, ám ha nem sikerül, akkor áprilisban szavazást kellene tartani a tagállamok kormányait összefogó tanácsban arról, hogy veszélybe kerültek-e az uniós alapértékek Lengyelországban.

Ahhoz, hogy megállapítsák a veszélyeztetettséget, négyötödös többségre van szükség, ami távolról sem biztos, hogy összejönne. Egy uniós diplomata szerint ugyanis több ország tartózkodna, ami a nem szavazattal egyenlő.

A kudarc pedig „óriási blamázs” lenne az Európai Bizottságnak, és az olyan tagállamoknak is, mint a jogállami alapértékekért folyton aggódó Németország.

A Welt am Sonntag szerint azonban az ügy döntő szakasza előtt Varsó békülékeny hangot üt meg. Az összeállításában megszólaltatott Konrad Szymanski uniós ügyekért felelős külügyminiszter-helyettes hangsúlyozta, hogy az EU "barátok, és nem ellenségek klubja". Mint mondta, a varsói vezetés szerint az igazságügyi reform kérdésében Lengyelország és az EU közös álláspontra jut majd, amely végül mindenkinek megfelelő lesz.

Hozzátette: a lengyel kormány hajlandó megvizsgálni, hogy a reform valóban hordoz-e az EU-s alapértékek csorbulásával fenyegető kockázatokat.

– hangsúlyozta.

A kormányzó konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt politikusa elfogultnak és alaptalannak nevezte a tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanács lengyel liberális elnöke, Donald Tusk kijelentését, miszerint megkérdőjeleződött Lengyelország EU-s jövője. Konrad Szymanski elmondta: hazája büszke arra, hogy az európai családhoz tartozik, és "nagyon elégedett az EU-tagsággal".

A menekültügy körüli vitákkal kapcsolatban megerősítette kormánya álláspontját, miszerint Lengyelország semmiképpen nem fogadná el a menekültek tagállamok közötti, kvótákon alapuló elosztását, és soha nem engedné meg, hogy kiüresítsék az EU külső határának védelmével és a migrációval kapcsolatos nemzeti hatásköröket.