Az amerikai kongresszus vezető republikánus politikusai nyilvánosságra hozták pénteken a jelentős adócsökkentéseket előirányzó reformtervük végleges változatát, és megszerezték két, ingadozó szenátor támogatását is, ami kulcsfontosságú a jövő hét elején szavazásra kerülő reformcsomag elfogadásához.

Az adóreform-tervezet az amerikai adórendszer legnagyobb átalakítása 1986 óta, és parlamenti jóváhagyása Donald Trump amerikai elnök első komoly győzelmét jelentené a törvényhozásban. Az adóreform elfogadásának esélyét nagyban növeli, hogy két befolyásos ingadozó republikánus szenátor, Marco Rubio és Bob Corker is támogatásáról biztosította pénteken az elnököt.

Dacára a demokraták megszokott ellenállásának, a jelentős republikánus többségű képviselőház várhatóan már kedden szavaz a reformcsomagról, amely ezután a szenátus elé kerül, ahol a republikánusok legfeljebb két saját szavazatot veszíthetnek. Egyelőre három republikánus szenátor nem döntötte még el, hogy megszavazza-e. Kongresszusi elfogadása esetén Donald Trump várhatóan már karácsony napján, december 25-én aláírja az adóreformot bevezető jogszabályt.

Az adóreform pénteken nyilvánosságra került, több mint ezeroldalas végleges tervezete

• jelentős adócsökkentéseket,
• egyes adóformák eltörlését
• és az adórendszer egyszerűsítését tartalmazza.

Legfontosabb eleme a vállalati nyereségadó mérséklése 35 százalékról 21 százalékra. Ez a rendelkezés már a jövő évtől hatályba lépne. 

A republikánus adócsomag emellett megtartja a személyi és családi jövedelemadók hatsávos (10,12, 22, 24, 32, 37) rendszerét azzal, hogy a legmagasabb jövedelműek jelenlegi 39,6 százalékos adója 37 százalékra csökken. Jelentős mértékben nőnének az egyéni és családi adókedvezmények, de egyes adókedvezmények megszűnnének.

A törvénytervezet jelentős mértékben, legfeljebb 10 ezer dollárra csökkenti az egyes szövetségi államokban létező forgalmiadó-visszatérítések mértékét, illetve limitálja az ingatlanadót.

A tervezet továbbá egyszeri adót vetne ki azokra a vállalatokra, amelyek offshore pénzeket kezelnek. Ez egyébként az olyan high-tech óriásokat érintené, mint az Apple, a Microsoft vagy a Google tulajdonában lévő Alphabet.