Kétszáz- és négyszázezer körülire tehető a Macron reformjai elleni keddi szakszervezeti tiltakozásban részt vevők száma. Párizson kívül több nagyobb városban is erőszakos összecsapásokba torkolltak a tiltakozások. A nagy reformer Macron azonban nem érezhetett semmit a könnygázból, mivel véletlenül épp aznap repült el a hurrikán okozta károk megtekintésére a karibi térségbe.

Kedden 180 franciaországi helyszínen volt utcai tiltakozás Emmanuel Macron elnök munkaügyi jogszabályváltoztatásaival szemben a CGT szakszervezeti szövetség szervezésében. A francia belügyminisztérium adatai szerint 223.000 tüntető vett részt, de a szakszervezetek szerint a tiltakozók száma elérte a 400 ezret.

A két legnagyobb szakszervezet elhatárolódott az akciótól, jelezve, ők még hisznek abban, hogy sikerülhet kompromisszumos megállapodásra jutni Macron elnökkel. Hogy mi lesz a munkaügyi tárgyalások vége, azt még nem lehet tudni. Az azonban már biztos, hogy Macron elnök nem akart szembekerülni az ellene tiltakozókkal. A reformer elnök ezért inkább aznap reggel repülőre ült, hogy megtekintse a karibi térségben levő francia érdekeltségeket ért károkat.

Macron tehát a kormányzásával szembeni első nagyobb utcai demonstrációt Szent Martin és Szent Barts szigetein vészelte át. A hírek szerint egyébként a legnagyobb Macron-ellenes megmozdulások Párizsban, Lyonban, valamint Marseille-ben, Perpignanban,  Nizzában, Le Havre-ban és Caenben zajlottak, minden egyes helyszínen több ezer tiltakozóval.

Lyonban és Párizsban komoly összetűzések alakultak ki a tiltakozók és a rendőrség között. Végül a Molotov-koktélok és kődobálások miatt erőszakba torkolló demonstrációkat a rendőrség könnygázzal és vízágyúkkal oszlatta fel. A rendőrségi források szerint a nap végére 13 tüntető került őrizetbe. 

A tüntetésen több olyan transzparens is feltűnt, amelyeken a mi vagyunk a lógósok vagy a lusták szavak szerepeltek, arra utalva, hogy Macron elnök egy nappal korábban azt közölte, hogy szerinte csak a lusták és a lógósok mennek majd el a másnapi tüntetésre. 

Az elemzők szerint az első Macron-ellenes tüntetés különleges volt a maga nemében, mivel egyáltalán nem a tervezett munkajogi változtatásokról szólt, hanem valójában Macron személye elleni demonstráció volt, hiszen a francia munkajogi reform csak az olyan magáncégek alkalmazottait érinti hátrányosan, akik nem tagjai egyetlen szakszervezetnek sem.