Szergej Lavrov szerint ezek a tárgyalások kiterjedhetnek a hiperszonikus fegyverekre, az Európában kiépített amerikai rakétavédelemre, az űrfegyverekre és a nukleáris kísérletekre is. Moszkva az elnöki beiktatás után kész a kapcsolatfelvételre a Trump-kormányzattal.

Lavrov értelmezése szerint Trump a The Timesnak adott interjújában nem kötötte a nukleáris leszerelés ügyéhez az Oroszország ellen az ukrajnai beavatkozása miatt bevezetett szankciók feloldását. Az orosz diplomácia vezetője szerint a megválasztott amerikai elnök csak annyit mondott, hogy:

A miniszter ismételten cáfolta a készülő reykjavíki orosz-amerikai csúcsról szóló sajtójelentéseket. Felhívta a figyelmet arra, hogy Trump "különleges" nézeteket vall, amelyek nemcsak a demokrata, hanem sokban a hagyományos republikánus állásponttól is eltérnek, ezért úgy vélekedett, hogy:

Lavrov kifejezte Oroszország készségét, hogy az egyenjogúság, a kölcsönös tisztelet és az egymás érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartása alapján fejlessze kapcsolatait az Egyesült Államokkal, az Európai Unióval és a NATO-val.

– fogalmazott Lavrov.

A tárcavezető leszögezte, hogy Oroszország nem fogadja el a Nyugat liberális értékeinek abszolutizálását. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott:

Az orosz politikus szólt arról is, hogy az Egyesült Államok hírszerzése felerősítette beszervező tevékenységét, és tavaly áprilisban egyenesen a washingtoni orosz nagykövetség második emberét környékezte meg. Egy másik magas rangú orosz diplomatának pedig az együttműködés reményében 10 ezer dollárt rejtettek el a gépkocsijában.

Emlékeztetett arra az esetre is, amikor a súlyosan beteg Jevgenyij Primakov orosz exkormányfő gyógyszeréért érkező tisztségviselőt kísérelték meg beszervezni.

A külügyminiszter többek között azt is kifogásolta, hogy az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) emberei megbilincselték az orosz katonai attasét, és hogy Oroszországban akkreditált amerikai diplomaták bukkantak fel a Donyec-medence térségében, Csecsenföldön és az orosz ellenzék megmozdulásain is.

Bírálta az Obama-kormánynak azt a törekvését, hogy megakadályozza az orosz-japán közeledést, azt, hogy Abe Sindzó japán kormányfő fogadja Vlagyimir Putyin elnököt.
Az ártatlanság vélelmének intézményére hivatkozva elutasította azt a kérést, hogy bizonyítsa be: orosz hackerek nem hajtottak végre támadásokat nyugati informatikai rendszerek ellen.

Kijelentette ugyanakkor, hogy az állítólagos orosz hackertámadásokra vonatkozó bizonyítékokat a nyugati titkosszolgálatok "az ujjukból szopták". Emlékeztetett rá, hogy Moszkva mind az EBESZ-ben, mind az ENSZ-ben kezdeményezte a nemzetközi együttműködést a kiberbiztonság terén, de elutasításban részesült.

Lavrov "hibásnak" és "rövidlátónak" nevezte az EU politikáját, amely arra próbálja meg rákényszeríteni a partnerországokat, hogy válasszanak Brüsszel és Moszkva között. Nehezményezte, hogy az EU még csak nem is válaszolt az Eurázsiai Gazdasági Bizottság által hozzá elküldött együttműködési javaslatra.

A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az uniónak segítenie kell a Balkánon jelentősen felerősödött feszültség csökkentésében. Rámutatott egyebek között, hogy a vonatkozó megállapodás értelmében a helyi albán biztonsági erők nem jelenhetnének meg Koszovó főként szerbek lakta északi területein.

Szíriáról szólva Szergej Lavrov úgy vélekedett, hogy helyes meghívni az új amerikai kormányt az Asztanában a Damaszkusz és az ellenzék képviselői között tartandó béketárgyalásokra, és reményét fejezte ki, hogy a Trump-kormányzat elfogadja a kazah fővárosba szóló meghívást, ahol a megbeszélések a tervek szerint január 23-án kezdődnek. Mint mondta, tudomására jutott, hogy egyes európai országok zátonyra akarták futtatni a tárgyalásokat, mert kihagyták őket belőlük.

Bizakodással nyilatkozott ugyanakkor arról, hogy az új amerikai vezetéssel Moszkva a szíriai konfliktus és a terrorellenes harc ügyében hatékonyabban tud majd együttműködni, mint az Obama-kormányzattal.

Mint mondta:

Lavrov értékelése szerint 2016-ban éppen a terrorizmus jelentette a legsúlyosabb nemzetközi fenyegetést. Úgy vélte, hogy egyébként az orosz katonai beavatkozás nélkül a "terroristák" két-három héten belül elfoglalták volna Damaszkuszt.

A külügyminiszter kijelentette, hogy az orosz-kínai viszony talán soha nem volt olyan jó, mint most. Elmondta, hogy Moszkva és Peking az Észak-Koreával folytatott tárgyalások újraindításán fáradozik.