Komoly következményekkel jár az orosz kőolajimport betiltása
888.hu
2022.05.04. 12:15
Az Európai Bizottság szerdán bemutatja a Oroszország elleni hatodik szankciócsomagot, amelyben az Oroszországból származó kőolaj importjának fokozatos tilalmára tesz javaslatot – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban.
Ursula von der Leyen az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén, az Ukrajnában zajló háború társadalmi és gazdasági következményeiről szóló vitán elmondta,
az EU hat hónapon belül szeretné fokozatosan megszüntetni az oroszországi kőolajbehozatalt, az év végére pedig a finomított olajtermékek importját is.
Közölte, az EU gondoskodni fog arról, hogy az orosz olajat rendezett módon vonja ki az uniós piacról, és lehetővé tegye az alternatív szállítási útvonalak biztosítását. Az EU ezzel megnöveli az Oroszországra nehezedő nyomást, ugyanakkor csökkenti a járulékos károkat szerte a világon.
(Photo by Money SHARMA / AFP)
Az Európai Unió hatodik szankciós csomagja mások mellett olyan magas rangú katonatiszteket von az uniós megszorító intézkedések hatálya alá, akik háborús bűnöket követtek el Bucsában, vagy felelősek Mariupol ostromáért.
A megszorító intézkedések újabb csomagja továbbá a Sberbankot és két másik nagy bankot is kizárna a SWIFT néven ismert globális elektronikus fizetési rendszerből.
Az EU emellett három nagy orosz állami tulajdonú műsorszolgáltatónak tervezi megtiltani az uniós műsorszórást minden platformon, kábelen, műholdon, interneten és okostelefonos alkalmazásokon keresztül egyaránt – közölte az uniós bizottság elnöke.
Ezeket a műsorszolgáltatókat a Kreml szócsöveiként azonosítottuk. Agresszíven felerősítik Vlagyimir Putyin orosz elnök hazugságait és propagandáját. Nem szabad többé lehetőséget adnunk nekik, hogy terjesszék a hazugságaikat.”
– fogalmazott.
Von der Leyen közölte továbbá, mivel Moszkva európai uniós könyvelőkre és tanácsadókra támaszkodik, az EU megtiltja az ilyen szolgáltatások nyújtását az orosz cégek számára.
Az uniós bizottság elnöke beszélt arról is, hogy az EU hozzá kíván járulni Ukrajna sikeréhez a háború után is, az újjáépítést biztosító rövid távú gazdasági támogatásról szóló makroszintű pénzügyi támogatási csomag, valamint az ukrán költségvetés közvetlen támogatása által. Közölte,
az EU megkezdte egy nagyívű helyreállítási csomag kidolgozását a beruházások ösztönzése, és a szükséges reformok meghozatala érdekében is.
Az nem lehet vita tárgya és a szakértők is egyetértenek abban, hogy Brüsszel terve negatív hatása lenne az egyes uniós tagállamok gazdaságára. Ez kiemelten igaz Magyarországra (és Szlovákiára), mivel a nyers kőolaj 60 százaléka az oroszoktól a Barátság kőolaj vezetéken keresztül érkezik. Ez az olaj ráadásul Urál típusú, úgynevezett nehéz kőolaj, különbözik a nyugati piacokon beszerezhető Brent-től.
A MOL két finomítója is érintett lenne, ugyanis ezek Urál típusú nyersolajat tudnak feldolgozni. Az alternatív kőolajokra való átállás ráadásul költséges és időigényes.
A számítások szerint oroszországi Ural típusú (nehéz) olajról más, Brent (könnyű) olajtípusra való átállása jelentős költségekkel (400–500 millió dollárral) járna, és hozzávetőlegesen 2–4 évbe telne.
Ebben az esetben az orosz exportőrök a nyersolajat és a finomított olajat, tehát az üzemanyagokat más piacokra irányítanák át Európából, amit azt jelenti, hogy Magyarország Európából sem tud finomított terméket, benzint vagy gázolajat importálni. Magyarország éves dízelfogyasztása 4,6 milliárd liter, benzinfogyasztása pedig 2 milliárd liter. Ennek több mint 30 százalékát Magyarország nem tudná gyorsan pótolni, ennek beláthatatlan következményei lennének.
Az importfüggőség jelentősen megnövekedne, az ellátásbiztonság romlana.
A 480 forintos benzinárstop helyett itthon közel 700 forint lenne a benzin és közel 800 forint lenne a gázolaj literenkénti ára.
És az inflációról még nem is beszéltünk. A teljes, éves fogyasztói infláció 3,5–4 százalékponttal növekedne, miközben a gazdasági növekedést mintegy 3-3,5 százalékponttal csökkenne.
Magyarország GDP-jében mindez 5 milliárd eurónyi veszteséget okozna.
Ezt a „gazdasági veszteséget” tovább növelhetik a MOL finomítóinak, szállítási útvonalak átállási költségei, ami elérheti az 1 milliárd eurót, így a teljes veszteség akár 6 milliárd euróra (kb. 2200 milliárd forintra) is nőhet.
Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a Reutersnek azt mondta:
Nem látunk terveket, garanciákat arra vonatkozóan, hogy a jelenlegi javaslatok alapján hogyan lehetne lebonyolítani az átmenetet, és hogyan lehetne garantálni Magyarország energiabiztonságát.”
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Kazahsztánban egyértelművé tette, hogy
Magyarország nem szavaz meg olyan szankciókat, amelyek ellehetetlenítenék az orosz kőolaj és földgáz magyarországi szállítását, ugyanis az infrastruktúra helyzetéből fakadóan ez veszélybe sodorná Magyarország energiabiztonságát.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
