Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Kivonul 20 év után az amerikai és a NATO haderői is Afganisztánból

888.hu - MTI

2021.04.15. 08:00

Joe Biden amerikai elnök szerdán a Fehér Ház Roosevelt-termében elmondott beszédében jelentette be, hogy kivonulnak Afganisztánból az amerikai csapatok a New York- i terrortámadás huszadik évfordulójáig, szeptember 11-ig. A NATO-tagországok május 1-jéig megkezdik a csapatok kivonását.

 

Ideje befejezni Amerika leghosszabb háborúját. Itt az ideje, hogy az amerikai csapatok hazajöjjenek”

- fogalmazott az elnök. Azt is elmondta, hogy a jelenleg Afganisztánban állomásozó, körülbelül 2500 amerikai katona kivonása május 1-jén megkezdődik. „Nem fogunk elhamarkodottan rohanni a kijárat felé” – tette hozzá.

Biden szerint „egyre kevésbé világos”, hogy az amerikai csapatoknak miért kellene Afganisztánban maradniuk.

Nem folytathatjuk az afganisztáni katonai jelenlétünket abban a reményben, hogy majd ideális feltételeket teremtünk a kivonulásunkhoz”

- mondta. Hozzátette: „Én vagyok a negyedik amerikai elnök, amióta az amerikai csapatok Afganisztánban vannak. Két republikánus. Két demokrata. Nem ruházom át ezt a felelősséget az ötödikre.”

Joe Biden elmondta, hogy mióta Barack Obama alelnökeként Afganisztánban járt, úgy gondolja, hogy csak „az afgánoknak van joguk és felelősségük vezetni az országukat”.

(Photo by Andrew Harnik / POOL / AFP)

 

Felidézte, hogy tíz évvel ezelőtt likvidálták Oszama bin Ladent, az al-Kaida nemzetközi iszlamista terrorhálózat vezetőjét, és az amerikai katonák azóta is az ázsiai országban vannak. „Úgy gondolom, hogy elsősorban azért vonultunk be Afganisztánba, hogy az országot még egyszer ne használhassák fel támaszpontként egy hazánk elleni támadáshoz. Ezt a célt megvalósítottuk. Úgy fogalmaztam, hogy Oszama bin Ladent a pokol kapujáig is követnénk. Pontosan ezt tettük, és elkaptuk” – mondta az elnök.

Azt is egyértelművé tette, hogy a katonáikat ugyan kivonják, de az Egyesült Államok „nem veszi le a tekintetét a terrorfenyegetettségről” sem Afganisztánban, sem a világ más táján.

Elemzők szerint az amerikai csapatok kivonása egyértelmű kockázatokkal jár, ugyanis előidézheti a tálibok erősödését, illetve eltörölheti a demokrácia és a nők jogai terén az elmúlt két évtizedben elért eredményeket. „Továbbra is támogatjuk az afgán nők és lányok jogait, és jelentős humanitárius és fejlesztési segítséget nyújtunk majd az országnak” – mondta Biden. Arra kérte a régió országait – kiemelve Pakisztánt, Oroszországot, Kínát, Indiát és Törökországot -, hogy tegyenek többet Afganisztán támogatásáért.

Az Egyesült Államok tavaly állapodott meg az afgán kormány ellen harcoló tálibokkal a kivonulásról közel húszévnyi katonai beavatkozás után. Az iszlamista lázadók viszonzásképpen megígérték, hogy felhagynak a fegyveres támadásokkal, és részt vesznek az afganisztáni felek közötti béketárgyalásokon. A tálibok és az afgán kormány közötti tárgyalások mindazonáltal megrekedtek, nem sikerült kézzelfogható eredményt elérni, és a támadások sem szűntek meg.

A kivonulásról szóló döntést érték kritikák a demokraták és a republikánusok oldaláról is. Abban azonban szinte mindenki egyetért, hogy ideje véget vetni annak a két évtizede tartó háborúnak, amelynek során több mint 2200 amerikai katona halt meg, 20 ezer megsebesült, és körülbelül 2000 milliárd dollárjába került az országnak.


Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben szintén bejelentette a miniszteri szintű rendkívüli NATO-értekezletet követően, hogy május 1-jéig megkezdik a NATO-tagországok a kivonulást.
Felismerve, hogy nincs katonai megoldás az Afganisztán előtt álló kihívásokra, a NATO-tagországok úgy döntöttek, hogy május 1-jéig megkezdik az országban szolgáló misszió erőinek kivonását

– jelentette be, majd Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel és Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a NATO-erők kivonása Afganisztánból rendezett, összehangolt és megfontolt módon néhány hónap alatt zajlik le.

(Photo by Kenzo Tribouillard / POOL / AFP)

 

A tálib lázadóknak a kivonulás során a szövetséges csapatok elleni bármifajta támadására a NATO erőteljes válasszal felel – mondta.

„Csapataink kivonása nem az Afganisztánnal fennálló kapcsolatunk befejezését jelenti. A NATO kabuli kormányerőket támogató missziójának kivonása új fejezet megnyitását jelenti a béke felé vezető politikai megújulás útján Afganisztán számára”

- fogalmazott.

A NATO szövetségesei és partnerei továbbra is támogatják Afganisztánnak, népének és intézményeinek a béke és a biztonság előmozdításáért kifejtett erőfeszítéseit, valamint az elmúlt 20 évben elért eredmények fenntartását. Támogatják a folyamatban lévő, afgán vezetésű békefolyamatot, és ezzel összefüggésben a szövetségesek arra szólítják fel az afgán kormányt és a vele szemben álló, szélsőséges tálibokat, hogy tartsák magukat a békefolyamat iránti elkötelezettségükhez.

Együtt mentünk Afganisztánba, együtt igazodtunk a helyi viszonyokhoz, most pedig közösen távozunk az országból”

- tette hozzá.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Kocsis Máté: Azonnal szigorítani kell a pedofíliára vonatkozó szabályokat

A lehető legszélesebb körben fel kell lépni a pedofília ellen! – írta Kocsis Máté a Facebook-oldalán. 

Gyermeke apjának cégét tömte pénzzel a BLM társalapítója

Gyermeke apjának cégét tömte pénzzel a BLM társalapítója

A Trap Heals nevű vállalkozás néhány nappal azelőtt jött létre, hogy megkezdte volna az együttműködést a Black Lives Matter mozgalommal.

Karácsony megtalálta a tökéletes érvet arra, hogy miért ő, és nem Orbán

Karácsony megtalálta a tökéletes érvet arra, hogy miért ő, és nem Orbán

Nagyszerű kis propagandacikk jelent meg Karácsony Gergely főpolgármesterről a The Economist című lapban. A Pravda elbújhat mögötte.

Évtizedes patthelyzetet oldott fel a magyar és a román külügyminiszter

Évtizedes patthelyzetet sikerült feloldani Szijjártó Péter magyar és Bogdan Aurescu román külügyminiszter múlt heti gyulai találkozóján – derült ki abból az interjúból, amelyet Kalmár Ferenc rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, a magyar–román kisebbségi vegyes bizottság magyar társelnöke adott a Krónika című erdélyi magyar napilapnak.

Rendőrök védik azt a polgármestert, aki kötelezővé tenné a Covid elleni védőoltást

Rendőrségi védelemre szorul egy lengyel polgármester, aki kötelezővé tenné a koronavírus-járvány elleni védőoltást.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Részletes leírás ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére