Az iraki és szövetséges erők Moszul környéki előrenyomulásával párhuzamosan egyre pontosabban sikerül felmérni a régészeti helyszíneket ért károkat, amelyek az ENSZ Nevelésügyi Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) szerint a feltételezettnél súlyosabbak.

Az iraki és külföldi szakértők szerint elhúzódó harcra lesz szükség az Iszlám Állam terrorszervezet által okozott károk kijavításához. Az Iszlám Állam által 2014-ben kikiáltott "kalifátus" fénykorában több mint 4000 iraki régészeti helyszín került a terrorszervezet ellenőrzése alá.

"Csak az észak-iraki Moszul térségében legalább 66 régészeti helyszín pusztult el, többnek a helyén parkoló működik, tömeges pusztítást végezetek több muzulmán és keresztény vallási épületben, kéziratok ezreinek veszett nyoma – mondta Kaisz Rasíd iraki kulturális miniszterhelyettes az UNESCO által a hét végén Párizsban rendezett konferencián az iraki nemzeti örökség rehabilitációjáról.

Moszulban, amelynek visszafoglalásáért nagyszabású offenzívát indított a hadsereg, a károk becslésével várni kell a harcok befejezéséig. A dzsihadisták 2014-es érkezésükkor az általuk bálványimádónak tekintett, az asszír és hellenisztikus korszakból származó számos értékes műtárgyat semmisítettek meg.

"Az ország egyik legfontosabb zarándokhelye, a januárban visszafoglalt Jónás próféta sírja (Nabi Junesz) jóval súlyosabb károkat szenvedett, mint gondoltuk" – mondta Szálim Halaf kulturális miniszter, aki szerint a mecsetet összeomlás fenyegeti az iszlamisták által ásott alagutak miatt. Halaf elmondta, hogy

Az iraki hatóságok szerint az iszlamisták az iraki kulturális javak értékesítése mellett hamis ásatási engedélyeket adtak ki az általuk ellenőrzött területekre. Bagdad az Interpol segítségét kérte a külföldön eladott javak visszaszerzéséhez. Szakértők szerint évtizedekbe telhet, amíg biztonságossá teszik a helyszíneket, számba veszik a tönkretett vagy ellopott műkincseket, restaurálják és digitalizálják a megmarad kéziratokat, elkészítik a hiányzó műalkotások másolatát.