Jens Stoltenberg, a NATO vezetője szerint az orosz lépés „a háború kezdete óta a legsúlyosabb eszkaláció”.

Moszkvai beszédében az orosz vezető azt állította, hogy az ukrajnai kelet-donyecki és luhanszki, valamint a déli Herszon és Zaporizzsja régiók polgárai arra szavaztak, hogy „népükkel, szülőföldjükkel” legyenek.

Putyin szerint az Egyesült Államok „precedenst” teremtett azzal, hogy a második világháború végén nukleáris fegyvereket vetett be Japán ellen, nyilvánvaló fenyegetésként.

Az orosz vezető a múlt héten azt mondta, hogy országa rendelkezik „különböző pusztító fegyverekkel”, és „minden rendelkezésünkre álló eszközt be fog vetni”, hozzátéve: „Nem blöffölök”.

A Kreml világossá tette, hogy az Oroszország által megszállt régiók elleni bármilyen támadást orosz föld elleni támadásnak tekintenének. Bár Putyin beszédében nem határozta meg egyértelműen a határokat.

Joe Biden elnök nem hagyhatta szó nélkül orosz kollégája „vakmerő szavait és fenyegetéseit”, hozzátéve: Putyin „nem fog megijeszteni minket”.

Ezután közvetlenül az orosz elnökhöz fordult, ujjával a kamerába mutatva.

– mondta a nyugati biztonsági blokkra utalva.

Nem sokkal később Biden nemzetbiztonsági főtisztviselője azt mondta, hogy bár van esély arra, hogy Moszkva atomfegyverekhez folyamodik, nem úgy tűnik, hogy közvetlen fenyegetésről lenne szó.

Ukrajna nem sokkal Putyin beszéde után új, gyorsított eljárásban indított pályázatot a NATO-hoz való csatlakozásra.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint „a Putyin által meghirdetett illegális annexió nem változtat semmin”.

– mondta.