Jeremy Corbyn, a brit Munkáspárt vezetője több alkalommal is találkozott egy csehszlovák kémmel a nagy-britanniai parlament alsóházában a '80-as évek második felében. Mindez azután derült ki, hogy a találkozóról készült feljegyzések előkerültek a csehszlovák titkosszolgálat levéltárából.

A jelenlegi brit munkáspárti vezető három alkalommal is találkozott egy csehszlovák ügynökkel 1986-ban a levéltári anyagok szerint.

Ebből két találkozó – a brit lapok megfogalmazása szerint – "a brit demokrácia szívében, az alsóházban történt". Az iratokból kiderül, hogy Corbyn többször is kikelt a brit kormány ellen a beszélgetések során.

Jeremy Corbyn a csehszlovák ügynöknek egy olyan ügyről is részletekkel szolgált, amely során a brit kormány keletnémet disszidenseket tartóztatott le – vélhetően kémkedés vádjával. A találkozók tényéről és bizonyos részleteiről a The Sun című brit bulvárlapban jelentek meg először információk, amelyet átvettek a brit lapok.

A nyilvánosságra hozott dokumentumok tanúsága szerint a csehszlovák szolgálatoktól a "COB" kódnevet kapta Corbyn, egyes dokumentumokban így hivatkoznak rá.

Az iratokban visszaköszönnek Corbyn politikai nézetei is. A hidegháború végéhez közel született anyagokban az olvasható, hogy

Az iratok szerint Corbyn "pozitív" érzésekkel viseltetett a szovjet blokk iránt és "támogatta a szovjetek békekezdeményezéseit". A dokumentumok szerint Corbyn "jól értesült" volt azokról a személyekről, akik kapcsolatban álltak "antikommunista ügynökségekkel".

A munkáspárti vezető a 326-os számú forrásként szerepel több dokumentumban is, amelyek az úgynevezett Obrana hadműveletről szólnak. (Az Obrana jelentése "védelem" a cseh nyelvben.)

A csehszlovák állambiztonság iratai szerint a munkáspárti vezetőt 1986-ban kereste meg a szélsőbaloldali Felszabadulás (Liberation) mozgalom két aktivistája, Tony Gilbert és Sandra Hodgson. A találkozóra velük tartott Jan Dymic is, aki a csehszlovák hírszerzés hadnagyaként szolgált. A találkozó 1986. november 25-én jött létre, a felek a brit parlament alsóházában folytattak megbeszélést. Ezt követően 1987. október 24-én egy újabb találkozóra került sor ugyanitt. A második beszélgetésre az iratok szerint azért került sor, hogy

A találkozókról készült jelentésekben részletes képet rajzolnak Corbynról a szolgálatok.

– írja róla a csehszlovák kém feletteseinek.

Ebben az időszakban Csehszlovákia a Szovjetunió szövetségese volt. Az adatokat a csehszlovák titkosszolgálat, a Statni Bezpecnost (StB) gyűjtötte össze, vélhetően a szovjeteknek is továbbították.

A The Sun által megszólaltatott titkosszolgálati szakértő, Anthony Glees professzor szerint

Majd hozzátette, hogy ez főként amiatt aggályos, mivel ő szeretne lenni a következő brit miniszterelnök. A szakértő azt is hozzátette, hogy ebben az esetben arról van szó, hogy Corbyn a kommunista cseh állam és a nagy-britanniai cseh disszidensek közül a kommunisták oldalára állt.

– mondta a szakértő.

Jeremy Corbyn szóvivője útján válaszolt a vádakra. A politikus szerint nevetségesek az olyan vádak, amely szerint ügynök vagy informátor lett volna.

– mondta a szóvivő. Ki tudja miért, de hozzátette: Corbynnak parlamenti képviselőként kötelessége lett volna jelenteni a belügyminisztérium felé, ha tudomására jut, hogy bármilyen külföldi hírszerző szervezet megkeresi.

– tette hozzá.

A szovjet titkosszolgálat, a KGB főként a kommunisták és a kommunista szimpatizánsok körében próbált ügynököket beszervezni Nyugaton a második világháború és a hidegháború alatt.

Már az 1930-as években is igyekeztek lecsapni a szovjetek a nyugati kommunistákra. Ebben az időszakban kezdték felkutatni azokat, akik egyetemi tanulmányaik végén szimpatizáltak a Szovjetunióval.

A beszervezett személyeknek meghagyták, hogy szakítsanak meg minden kapcsolatot az országukban létező kommunista mozgalmakkal, pártokkal és arra utasították őket, hogy a tehetségüket és képességeiket használva jussanak közel a hatalomhoz.

Ebben a legjobban "Sztálin angoljai" vagy a "Cambridge-i Ötök" néven is ismert csoport tagjai teljesítettek a szigetországban: Kim Philby, Guy Burgess, Donald Maclean, Anthony Blunt és John Cairncross. Vélhetően ők öten a valaha volt legjobban teljesítő szovjet ügynökök közé tartoztak.

A szovjetek megnövekedett hírszerzési aktivitását a legerőteljesebben először 1971-ben tudták visszaszorítani a brit szolgálatok. Az MI5 FOOT hadművelete keretében több mint 100, kémkedéssel alaposan vádolható személyt tiltottak ki Nagy-Britannia területéről.

A szolgálatoknak nem volt könnyű dolga, a saját kormányaikat is folyamatosan győzködni kellett a kitiltások szükségességéről, amelynek nyomán sok feszültség keletkezett a szovjetek és a britek között – miközben az idő előrehaladtával a brit kormányok mindinkább békülékenyebb hangnemre törekedtek a szovjetekkel.

A tisztogatási akció végül sikeresnek bizonyult, az összes szovjet ügynököt ugyan nem tudták kisöpörni az országból, ám a KGB a mind nagyobb veszteségeket látva a meglévő ügynökeit is a kémtevékenység felfüggesztésére utasította. A hírforrások elapadását tapasztalva a szovjetek a szövetségeseiknek kezdték el kiszervezni a nagy-britanniai hírszerzési feladatokat, így került képbe Corbyn történetében a csehszlovák titkosszolgálat, de a kubai ügynökök száma is megszaporodott a hidegháború utolsó szakaszában.

Érdekesség, hogy a brit kémelhárító akciók nem érintették a szovjetek egyik legfontosabb ügynökét, Geoffrey Prime-ot, aki kettős ügynökként a Kormányzati Kommunikációs Központban (GCHQ) dolgozott, amely egy brit állami hírszerző szervezet. Prime szerencséje az volt, hogy berlini beszervezése után leginkább Nagy-Britannián kívül teljesített szolgálatot. Végül lebukott és 1982-ben ítélték el kémkedésért, valamint gyermekek molesztálásáért. 2001 márciusában szabadult, regisztrált szexuális bűnözőként továbbra is Nagy-Britanniában él.