Irán és az Egyesült Államok az elmúlt egy évben közvetett tárgyalásokat folytatott Bécsben a 2015-ös megállapodás felélesztéséről. Az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Kínával, Oroszországgal és Németországgal megkötött atomalku arról szólt, hogy Irán legalább tíz évre korlátozza atomprogramját az ellene hozott szankciók nagy részének fokozatos feloldásáért cserébe. Az átfogó egyezménnyel a nemzetközi közösség azt akarta szavatolni, hogy az iszlám köztársaság atomprogramja kizárólag békés célokat szolgáljon.

A többhatalmi atomalkuból azonban Donald Trump korábbi amerikai elnök 2018 májusában egyoldalún kiléptette országát,

Ezt követően Irán a megállapodás számos pontját megsértette nukleáris programjának felpörgetésével.
A tárgyalások most megrekedtek, mivel Teherán és Washington egymást vádolják azzal, hogy nem hozták meg a fennmaradó kérdések rendezéséhez szükséges politikai döntéseket.

– mondta az iráni külügyek irányítója.

„Többször mondtuk az amerikaiaknak, hogy bármilyen megállapodás előtt néhány gyakorlati lépést kellene tenniük, például szabadítsák fel Irán külföldi bankokban visszatartott vagyonának egy részét” – tette hozzá Hosszein Amirabdollahián iráni külügyminiszter.

A politikus kijelentésével egy időben iráni parlamenti képviselők többsége Ebrahim Raiszi iráni elnöknek írt levelében felvetette, a megállapodást csak akkor kell feléleszteni, ha az megtiltja az Egyesült Államoknak, hogy a bécsi tárgyalásokon feloldott szankciókat újra bevezesse, és további szankciókkal sújtsa Teheránt. A levélről vasárnap számolt be a Tasnim iráni félhivatalos hírügynökség.
A képviselők továbbá kezdeményezték, hogy Iránnak engedélyezzék az olaj exportját bármely országba, és a bankrendszeren keresztül kapja meg az érte járó fizetséget. A képviselők egyben úgy vélekedtek, hogy Joe Biden szóbeli garanciái nem tekinthetők biztosítéknak a 2015-ös atommegállapodás felélesztéséhez.