A 2012-től 2015-ig terjedő, összesen 223 oldalnyi levelezést a Facebook botrányait vizsgáló parlamenti bizottság hozta nyilvánosságra – írja az Independent.

Ebből a levelezésből többek között az is kiderül, hogy a Facebook a Netflixnek és az Airbnb-nek (egy app, amin keresztül szálláshelyeket lehet kiadni/lefoglalni) akarta kiadni a felhasználók adatait a tudtukon kívül. A forgatókönyv ismerős, pont ugyanezen jelenség miatt robbant ki a Cambridge Analytica-botrány is.

A Facebook tehát annak ellenére, hogy 2015-ben az ellenkezőjét ígérte, gyakorlatilag kiválogatott bizonyos cégeket, akiknek teljes hozzáférést biztosított a felhasználók adataihoz. Ez egyébként egy gondosan megtervezett művelet volt, ugyanis fordítva is működött: azaz Zuckerbergék kiválogatták, melyek azok a cégek, amelyeknek nem adnak adatokat – így akart a Facebook versenyelőnyben maradni a piacon.

Az e-mailek kapcsán felmerült továbbá a Facebook átláthatóságának problémája is. A levelezések során a Facebook fejesei arról értekeztek, hogyan tehetnének szert az androidos készüléket használó emberek híváslistáira. Ezt androidos applikációjuk fejlesztésével akarták elérni, de mivel a híváslisták begyűjtésének nagy visszhangja lett volna, ezért a Facebook megpróbálta a lehető legkevésbé egyértelművé tenni a felhasználók számára, hogy az applikáció fejlesztésével az adataik a Facebookhoz vándorolnak.

Egyértelműen látható tehát, hogy a Facebookra bízott adatok nincsenek biztonságban, hiszen Zuckerberg nem először (és valószínűleg nem is utoljára) bánik úgy velük, mint egyszerű portékával, amit pénzért lehet adni-venni. Mindez pedig ha párosul egy olyan cenzúragépezettel, amelynek működését már nemegyszer láthattuk, az sokszorosára növeli a veszélyt. Ezt ellensúlyozni esetleg azzal érdemes, hogy jól átgondoljuk, milyen adatokat adunk meg a közösségi oldalaknak.