Németország ezen a télen már biztosan komoly gondokkal fog küzdeni az energiaellátás hiányosságai miatt.

A gázárak a lakosság és a vállalkozások számára is kezd megfizethetetlenné válni.

A földgáz drágulása már a háború előtti időszakban elkezdődött, így lassan egy éve a német belpolitika központi témája. Első körben ezt úgy próbálták mérsékelni, hogy eltörölték az ágazatot sújtó adóterheket. (Szürreálisan hangzik, de míg Magyarországon a rezsicsökkentés védte a lakosságot a magas áraktól, addig ott megadóztatták a fogyasztást.)

Ez azonban nem oldotta meg a helyzetet hosszú távon. Főleg úgy nem, hogy jött a háború és Nyugat-Európa úgy döntött, hogy összerúgja a port az oroszokkal az ukránok kedvéért. A németek kezdetektől fogva támogatták az oroszok ellen bevezetett szankciókat. Így nem csoda, hogy az oroszok sem voltak túl barátságosak.

Mindez azt eredményezte, hogy nem sokkal a háború kitörése után, májusban már negatív lett Németország külkereskedelmi mérlege.

(Mindeközben a szankciók nemhogy nem kényszerítették térdre az oroszokat, hanem éppen hogy nagyobb bevételekhez jutottak. Augusztusig már 38%-al növekedtek a földgáz exportból származó bevételeik.)

Ez azonban a német vezetést nem gondolkodtatta el. Olaf Scholz még augusztusban is arról beszélt, hogy
„határozottan Ukrajna mögött állunk, és kitartunk a szankciók mellett, amelyekről az Európai Unióval és a nemzetközi közösséggel közösen állapodtunk meg”.
Ő az országa vezető politikusaként „nem tart az Oroszország elleni szankciók támogatottságának gyengülésétől még az energiaszámlák további emelkedése esetén sem”.

Eközben a villamosenergia ára is meredeken emelkedett. Köszönhetően a német „zöldfordulatnak”, aminek keretében többek közt az atomerőműveket is évek óta sorra kapcsolják le, míg a megújuló energiaforrásokkal nem tudnak olyan mennyiségű áramot termelni, mint korábban.

Annyi józanság még azért akadt, hogy a két utolsó működő atomerőmű bezárását egyelőre elhalasztották a válság miatt. A még működő három atomerőmű közül csak egyet állítanak le az idei év végén, és kettőt készenléti üzemmódban tartanak tavaszig.

„Az energiaellátás biztonságának fenntartása érdekében az év vége helyett 2023 áprilisában zárják be a két utolsó atomerőművet Németországban.”

– jelentették be szeptember elején Berlinben.

Közeleg a tél

Jelen pillanatban tehát ott állnak a németek úgy, hogy nincs elég gázuk a télre.

Ez pedig nem is nagyon fog változni, mert az oroszok addig nem akarnak több gázt küldeni az Északi Áramlat nevű vezetéken, míg a szankciók életben vannak.

Itt pedig még koránt sem ér véget a drágulás.

Ezt persze már a lakosság sem hagyja szó nélkül. Egyre több tüntetés zajlik a német kormánnyal szemben. Az elmúlt héten Berlinben és Lipcsében utcára vonultak az emberek. Nemrég Olaf Scholzot és Robert Habecket is kifütyülték, mikor nyilvánosan mutatkoztak.

Ezek viszont nem sokat változtatnak azon, hogy most igen nagy baj lesz.

A lakosságon kívül szeptember elejére a német ipar is elkezdte kongatni a vészharangot.

– közölte a német iparszövetség (BDI) elnöke. Az érdekképviselet felmérése szerint a közepes méretű vállalatok jelentős része már visszafogta vagy le is állította a termelést, és azt mérlegeli, hogy inkább külföldön folytassa tevékenységét.