A hajók 57 ezer tonna kukoricát szállítanak, először Isztambulban állnak meg átvizsgálásra, majd Nagy-Britannia és Írország felé viszik tovább rakományukat.

Több hónapos blokád után hétfőn hagyta el Odessza kikötőjét az első gabonaszállító hajó 26 ezer tonna kukoricával. A Razoni nevű hajó másnap érkezett Isztambulba ellenőrzésre, majd onnan folytatta útját a libanoni Tripoli felé.

Az ukrán vezérkar péntek reggeli jelentése szerint az orosz csapatok átfogó hadműveletet indítottak a kelet-ukrajnai Donyeck régiójában Bahmut és Avdiivka irányában azzal a céllal, hogy átcsoportosítsák erőiket egy Szoledar elleni támadáshoz. Szoledar és Bahmut azon a védelmi vonalon fekszik, amelyet Szlovjanszktól és Kramatorszktól keletre alakítottak ki. A szélesebb Donbasz régióban ez az utolsó terület, amely még ukrán ellenőrzés alatt áll.

- állapította meg a Makronóm Intézet friss elemzésében.

Az MTI-hez pénteken eljuttatott elemzésükben a gazdaságpolitikai kutatóintézet idézi az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) becslését, amely szerint az éhezők száma jövőre meghaladhatja a 800 milliót.

Az elemzők szerint az élelmiszer-ellátás bizonytalansága már a háború előtt is rekordszinten volt az ellátási láncok akadozása, a regionális konfliktusok és a koronavírus-lezárások miatt, amelyek felfelé hajtották az árakat. Az orosz-ukrán háború erre rátett egy lapáttal, Ukrajna búzából, kukoricából és árpából 1 millió tonnát exportált ebben az évben, amely éves szinten 40 százalékos csökkenés.

Ukrajnában, Európa egyik legnagyobb gabonaexportőr országában a háború ellenére az elmúlt hetekben megkezdődött a betakarítás, de ha a gazdálkodók nem tudják eladni terményüket akkor nem lesz pénzük a vetőmag és a műtrágya megvásárlására, amely tovább szűkíti a kínálatot – figyelmeztettek az elemzés készítői.

A Makronóm Intézet szerint a szélsőséges időjárás okozta terméskiesés is komoly kockázati tényező. Júliusban Latin-Amerikában, Észak-Amerikában és Indiában is megtizedelte a termést a hőség, az aszály és az áradások.

Az ellátásbiztonságra komoly kockázatot jelent az energiaköltségek további várható emelkedése, amely veszélyezteti az energiaintenzív műtrágya termelését is. Ezzel összefüggésben kiemelték, hogy Oroszország a világ első számú nitrogénműtrágya-exportőre, a foszfor- és káliumműtrágya kivitelében pedig a második helyen áll. A termékek felvevő piacai pedig olyan nagy mezőgazdasági termelők, mint India, Brazília, Kína és az Egyesült Államok, de emellett számos szegényebb fejlődő állam is.

Az élelmiszerellátás biztonságát fenyegető tényezők között említették elemzők az esetleges exportkorlátozó kormányzati lépéseket. A teljes globális gabonatermelésnek csak mintegy 10 százalékát exportálják, így egy-egy exportőr korlátozása szélsőségesen nagy hatással lehet a nemzetközi árakra – írták.

A világjárvány, az aszályok és más regionális konfliktusok miatt 2021-ben 770 millióan éheztek a világon, amely 2006 óta a legmagasabb szám – idézték az elemzés végén az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) adatait.