„Védencünk ellen hazaárulás miatt emeltek vádat három eset nyomán, amelyek során nyilvános rendezvényeken bírálta az orosz vezetést Lisszabonban, Helsinkiben és Washingtonban.”
– mondta az ügyvéd, hozzátéve, hogy Kara-Murza nem ismeri el bűnösségét.

Az orosz igazságszolgáltatási szervek korábbi közleménye szerint a nyomozók úgy vélik, hogy a publicista már „hosszabb ideje együttműködött egy NATO-tagországgal”.

A Kommerszant című gazdasági lap az RT orosz állami televízió saját forrásaira hivatkozva arról számolt be, hogy „Kara-Murza éveken át Oroszország biztonsága ellen irányuló segítséget nyújtott NATO-tagállamok szervezeteinek, és ezért havonta mintegy 30 ezer dolláros díjazásban részesült”.

A TASZSZ orosz hírügynökség felidézte, hogy az orosz büntetőtörvénykönyv hazaárulásról szóló 275-ös cikkelye alapján húsz évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatják az államtitoknak minősülő értesülések megosztását egy külföldi állammal, az ellenség oldalára való átállást, valamint az Oroszországi Föderáció biztonsága ellen irányuló, idegen országnak nyújtott pénzügyi, műszaki-technikai, konzultációs vagy egyéb segítség nyújtását.

A moszkvai Baszmannij kerület bírósága áprilisban rendelte el a külföldi ügynökök listáján szereplő aktivista őrizetbe vételét az orosz hadseregről terjesztett hamis információk miatt. Az SZK értékelése szerint Kara-Murza az arizonai képviselőházban 2022 márciusában tartott fellépése során alaptalanul vádolta meg az orosz fegyveres erőket tiltott eszközök és módszerek alkalmazásával az ukrajnai hadművelet során.

Júliusban egy másik büntetőeljárás is indult Kara-Murza ellen, amiért több éven át az Oroszországban nem kívánatosnak minősített Nyílt Oroszország nevű mozgalom koordinátora volt.