Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Hátráltatta a védekezést az EU járványügyi hivatalának hibás helyzetértékelése

888.hu - V4NA

2020.03.29. 09:32

Másfél hónapig nem kezelte kellő komolysággal a koronavírus-járvány potenciális veszélyeit az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC), derítette ki a V4NA az EU-s intézmény kockázati jelentései alapján. Az ECDC a vírusfertőzés kockázatát még az első európai haláleset napján is „mérsékeltnek” nevezte az Európai Unió és az Egyesült Királyság lakossága számára.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) 2020. január eleje óta készít rendszeres kockázatelemzéseket a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban, amelyeket a szervezet honlapján jelentetnek meg. A szervezetet a SARS-járvány 2003-as kitörése után hozták létre, működését az Európai Unió finanszírozza. Az ECDC elemzéseit az EU intézményei és a tagállamok is megkapják. A tanulmányok a járvány terjedésének körülményeit és jellemzőit írják le, továbbá kockázatelemzést tartalmaznak a vírus terjedéséről.

Az ECDC január 9-ei első kiadványában a következő megállapítások szerepeltek a járvány esetleges európai elterjedéséről: „Az előttünk álló kínai újévi ünnepségek január végén nagyobb volumenű utazással járhatnak Kína vonatkozásában, amely felerősíti a járvány esetleges (Európába) érkezését. Mindemellett ugyanakkor nincs bizonyíték arra, hogy a vírus emberről emberre terjed, így az utazókkal kapcsolatos kockázatok alacsonyak.” Mivel a kínai Vuhan városán kívül nem észleltek új megbetegedéseket, „a vírus európai megjelenésének valószínűsége alacsony. Ebből következően a vírus EU-n belüli továbbterjedésével kapcsolatos esetek azonosításának kockázati szintje az alacsony és a nagyon alacsony fokozat között mozog” – áll az ECDC első jelentésében.

A január 17-i jelentésben az Európai Unió, illetve az Európai Gazdasági Térség (EGT) országaiba utazók megfertőződésének valószínűségét még a Vuhanba történő látogatás esetén is alacsonynak értékelte az ECDC, „mivel eddig nincs jele a vírus terjedésének az európai közösségben”. Az ECDC szerint az EU-ban és az EGT-n belül a koronavírus további terjedésének becsült kockázata „nagyon alacsony”. Utóbbit a következő, január 22-én kiadott ECDC-jelentés egy fokkal komolyabbnak („mérsékeltnek”), a 2019-nCoV járvány kitörésének lehetőségét magasnak értékelte. Egy héttel később az ECDC továbbra is elbagatellizálta a vírus elterjedésének kockázatát, amikor az európai államokban megjelentek az első regisztrált koronavírusos esetek. Ezek Franciaországban január 24-én, Németországban január 27-én, Finnországban 29-én, Olaszországban és Nagy-Britanniában január 31-én történtek. A január 31-én kiadott, negyedik koronavírus-jelentésben az uniós szervezet úgy fogalmazott, hogy „a többi [Hupejen kívüli] kínai tartományban az EU állampolgárai számára a fertőzés valószínűsége mérsékelt”, míg az Európai Unió és az EGT területén „az emberről emberre történő további átvitel valószínűsége nagyon alacsony vagy alacsony”, ha az eseteket a fertőzés korai szakaszában észlelik.

Ország

Első megbetegedés időpontja

Franciaország 2020. január 24.
Németország 2020. január 27.
Finnország 2020. január 29.
Nagy-Britannia és Észak-Írország 2020. január 31.
Olaszország 2020. január 31.

Európában az első halálos áldozat egy kínai turista volt, aki február 14-én hunyt el egy párizsi kórházban. Azon a napon 11 regisztrált eset volt Franciaországban, míg Kínában már több mint 65 ezer vírusfertőzöttet tartottak nyilván. Az ECDC február 14-i jelentésében még ekkor is az szerepelt, hogy „a SARS-CoV-2 fertőzés kockázata az EU/EGT és az Egyesült Királyság lakossága számára alacsony”. Az Egyesült Királyságban az azóta eltelt hat hétben megközelítette a 15 ezret a fertőzöttek száma, és háromnaponta megduplázódik az új betegek aránya.

EU: nincs közös akarat a károk kezelésére

Tovább mélyítheti a válságot az uniós vezetők között húzódó feszültség, amely az EU állam- és kormányfőinek legutóbbi, csütörtöki videókonferenciás egyeztetése során került felszínre. Angela Merkel német kancellár is beismerte, hogy komoly nézeteltérés van a tagállamok között a járvány pénzügyi kezelését illetően. Giuseppe Conte olasz miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy súlyos következményei lehetnek annak, ha az EU nem tud előállni egy mindenki számára elfogadható pénzügyi tervvel a járvány okozta gazdasági károk csökkentésére. Olaszország és Spanyolország úgy véli, hogy az EU-nak úgynevezett „koronakötvényeket” kellene kibocsátania, amivel segíteni tudnák a leginkább érintett országok gazdaságait. A legtöbb tagállamot ugyanis súlyos recesszió fenyegeti, a legrosszabb helyzetben pedig Olaszország van, ahol szinte minden termelőegység leállt az elmúlt hetekben. Megfigyelők szerint alapvetően megingathatja az EU intézményeibe és a vezetőkbe vetett hitet az, hogy utóbbiak abban állapodtak meg, hogy két hét múlva visszatérnek a témára. Két hét alatt azonban a feje tetejére állhat a világ, mint az az elmúlt időszakban bebizonyosodott, mutatott rá a BBC.

Az Európai Bizottság (EB) elnöke, Ursula von der Leyen is a kritikák kereszttüzébe került az uniós szervezetek határozatlansága miatt. Von der Leyen a német Badische Zeitungban szombaton megjelent interjúban védelmébe vette a koronavírussal kapcsolatban hozott új intézkedéseket. A Giuseppe Conte által hiányolt „koronakötvényt” von der Leyen csak egy hangzatos névnek nevezte, valódi tartalom nélkül. Az EB elnöke szerint az ilyen kötvények kibocsátása – amelyet elsősorban Németország és Hollandia ellenez – nem opció, és a német fenntartásokat ”megalapozottnak„ nevezte. Von der Leyen kitartott amellett, hogy az EU szervei már dolgoznak a terveken, hogy miként lehetne újra talpra állítani a gazdaságot a járvány után, az olaszok pedig várják meg, mit döntenek az uniós vezetők két héten belül. Von der Leyen az interjúban azt is nehezményezte, hogy néhány tagállam külön utakra lépett, amikor ”a schengeni egyezményt veszélyeztetve„ lezárták határaikat. Az EB elnöke úgy véli, emiatt alakultak ki hosszú kamionsorok a határátkelőknél, ezt azonban szerinte Brüsszel sikeresen megoldotta az európai államok közötti egyeztetéssel. A valóságban azonban ez nem egészen így történt. Magyarország például a határain kialakult feszült helyzet miatt miniszteri szinten egyeztetett a szomszédos országokkal, köztük Romániával és Szerbiával, így tudták megoldani, hogy az áruszállító teherautók eljuthassanak célállomásukra.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére