„Nem fogadjuk el a 2015-öshöz hasonló, ellenőrizetlen bevándorlási hullámot” – hangsúlyozta újságírók előtt Micotákisz, aki szerint Európának együtt kell működnie az Afganisztánnal szomszédos országokkal annak biztosítása érdekében, hogy a menekültek a térségben maradjanak.
Görögország csütörtökön 26 afgán női ügyvédet és bírót fogadott be családtagjaikkal együtt, de – mint a kormányfő fogalmazott – az ilyen esetek „kivételnek számítanak”,és nem jelenthetnek hivatkozási alapot.
Az augusztusi afganisztáni tálib hatalomátvétel félelmet keltett Európában azzal kapcsolatban,

hogy megismétlődik a 2015-ös migrációs válság, amikor is közel egymillió, többségében szíriai menedékkérő érkezett Törökországból Görögországon keresztül Európába. A hatalomátvétel óta Afganisztán egyre súlyosabb gazdasági válságba süllyed, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) csütörtöki beszámolója szerint az éhínség „heteken belül” jelentős mértékben fogja fenyegetni a lakosságot.
Görögország szeptemberben nyitotta meg a számoszi tábort, a hivatalosan „ellenőrzött hozzáférésű, zárt központnak” nevezett létesítményt, amely részben uniós forrásból épült. Mintegy öt kilométerre fekszik az egykori ideiglenes befogadó központtól és a sziget településeitől, és magas, szögesdróttal szegélyezett drótkerítés veszi körül.
Görögország, amely nemrég befejezte egy körülbelül 40 kilométeres kerítés felépítését Évrosz régióban, a Törökországgal közös határ mentén, közölte: nem akar ismét az Európai Unió (EU) „átjáró országává” válni.