A sárgamellényes tüntetők főként a városban élő franciák problémáival hozakodtak elő. A vidéki Franciaország azonban szintén nincs jó helyzetben. A France24 hírportál riportjából kiderül, hogy átlagosan kétnaponta öngyilkos lesz egy francia gazdálkodó. A híroldal "öngyilkossági járványról" ír.

Miközben Emmanuel Macron francia elnök a bevándorlást és a multikultit támogatja, ezzel pedig a franciák zsebéből vesz ki pénzt, addig az átlagos vagy átlag alatti jövedelmű franciák körében egyre növekszik az elégedetlenség. A sárgamellényes tüntetők főként a városi emberek problémáit igyekeztek kommunikálni az elitista Macron felé. Ám eközben egy fontos társadalmi csoport, az élelmiszert megtermelő gazdák nagy része is kilátástalan helyzetbe került.

Északkelet-Franciaországban a földből élők öngyilkossági kísérletei a mindennapok részévé váltak. A France24 által megszólaltatott farmerek szerint a nehéz, monoton, mindennapi fizikai munka felőrli az embereket. Ráadásul a földből való megélhetés az utóbbi években bizonytalanná vált, különösen a tejtermelők számára.

A munkában nincs megállás. Az állatok ellátását az év 365 napjában meg kell oldani. Itt nincsenek hétvégék, szabadságok vagy pihenőidő. A tejtermelők között a francia átlagnál 50 százalékkal magasabb az öngyilkossági ráta.

A France24-nek nyilatkozott egy tejtermelő gazda, Christian Baudry, aki arra panaszkodott, hogy a korábban kiszámítható árak az utóbbi időben elkezdtek nagyon hullámzani. A magasra szökő árak után hirtelen esések jönnek, amelyek következtében többen csődközeli helyzetbe jutottak – mondta a gazda. A francia gazdák kilátástalan küzdelmet vívnak.

A helyzet olyan súlyossá vált 2011-re, hogy a francia kormány is beavatkozott és állami pénzből egy ingyenesen hívható segélyvonalat hoztak létre a gazdálkodók számára. A vonalra eddig 4000 segélyhívás érkezett.

A gazdákat segítő egyik alapítvány munkatársa, Véronique Louazel szerint a gazdák öngyilkossága mögött 3 tényező húzódik meg. Ezek közül az első a családi és szociális nyomás: a gazdák úgy érzik, hogy nyomás van rajtuk, hogy folytassák a családi gazdálkodást, amelyet többnyire az őseiktől örökölt földeken folytatnak. Korábban a földből fényesen meg lehetett élni, ám az elmúlt évekre ez már nem igaz.

A második tényező a szégyen, a megszégyenülés. A gazdálkodóknak nehezükre esik beismerni, hogy küszködnek, hogy nehézségük adódott. Ezt sokszor olyan sokáig húzzák, hogy amikor már segítségért fordulnának, akkor már késő.

A harmadik tényező a kimerültség. A gazdálkodók nagyon nehéz és monoton fizikai munkát végeznek. Itt nincs pihenés, hiszen ha ők pihennek, akkor például nem kapnak enni az állatok. A farmok folyamatos jelenlétet igényelnek. Itt nincsenek hétvégék, a gazdálkodók pedig csak nevetnek a Franciaországban általános 35 órás munkahét fogalmán.

A szakértő szerint az öngyilkosság eszközéhez akkor folyamodnak a gazdálkodók, ha sorsukat kilátástalannak látják. A problémát súlyosbítja, hogy sokan képtelenek beszélni arról, hogy mi nyomja a lelküket.