Csökkenésnek indult Kína lakossága 2022-ben, amire utoljára akkor volt példa, amikor még Mao Ce-tung vezette az országot, és azt éhínség sújtotta 1961-ben. Az ázsiai óriás népessége még így is 1,41 milliárd főt tett ki a tavalyi év végén az ország statisztikai hivatala által kedden közölt adatok szerint, ám ez 850 ezer fővel alacsonyabb, mint egy évvel korábban.

Az országban az elmúlt évben mindössze 9,56 millió gyerek született tavaly, több mint egy millióval kevesebb, mint a 10,62 millió születést regisztráló 2021-es évben. Ilyen kevesen legalább 1950 óta nem születettek Kínában, hiába igyekszik a kormány visszájára fordítani a több évtizedes egykepolitikáját.

A halálozások száma ugyanakkor tavaly 10,41 millióra emelkedett az elmúlt éveket jellemző 10 millió körüli értékről, ám

Az ország statisztikai hivatalának élén álló Kang Ji azonban hangsúlyozta, hogy a csökkenés elsődleges oka a születések visszaesése, a házasság későbbi időpontra halasztása valamint a szülőképes korban lévő nők számának csökkenése. Ugyanakkor Kang szerint ez nem ad okot az aggodalomra, ugyanis az ország munkaerő-kínálata még mindig meghaladja a dolgozók iránti keresletet.

Elemzők ugyanakkor arra mutatnak rá, hogy a népesség csökkenése az ország növekedési kilátásait is beárnyékolják, mivel a belső kereslet is csökkenhet például az új építésű lakások iránt, miközben a kínai gazdaság mintegy negyedét adó építőipar már így is számos problémával küzd.

A népesség csökkenése jóval hamarabb következett be, mint azt korábban jósolták, az ENSZ például még 2019-ben is 2031-re várta a tetőzést, hogy aztán tavalyi becslésében ezt előrehozza 2022. elejére. A munkaerő-kínálat már korábban elkezdett visszaesni, ami hosszútávon tovább csökkentheti az ingatlanpiaci keresletet, miközben a kormány számára gondot okozhat a nyugdíjrendszer finanszírozása az öregedésnek indult országban – írja a Bloomberg.

Mindez azzal kapcsolatban is kételyeket vet fel, hogy képes lesz-e a kínai gazdaság nagyobbra nőni az amerikainál.