Erdogan határrevíziót akar
Nagy Gábor
2016.11.23. 13:28
Az elmúlt idõszakban a török elnök egyre többször beszél az 1923-as állapotok visszaállításáról.
ANKARA, 13:28
Az elmúlt időszakban a török elnök egyre többször beszél az 1923-as állapotok visszaállításáról.
1923. július 24-én írták alá az antanthatalmak és az ideiglenes Török Kalifátus delegáltjai – Ismet Inönü, későbbi kormányfő vezetésével – az első világháború utolsó békeszerződését Lausanne-ban, mely számos kedvezőtlen ponton felülírta a Sévres-ben kötött török békeegyezményt, de Törökország még így sem tudta visszanyerni az 1914-es határait.
A törökországi sikertelen katonai puccs után Recep Tayyip Erdogan számos olyan intézkedést vezetett be, melyek sokakban ellenérzést váltottak ki. Újságírókat csukatott börtönbe, az ellenzék ellen hajtóvadászatot indított és a politikai rendszer is egyre inkább egy autoriter elnöki struktúra felé tendál.
Egy korábbi írásunkban már felvázoltuk, hogy mi lehet a török elnök végső célja. Egy friss tanulmány más szempontból is ráerősít erre.
Burak Bekdil, a The Gatestone Institute elemzője összegyűjtötte Erdogannak azon megnyilatkozásait az elmúlt időszakból, melyekben Törökország esetleges határmódosításairól beszélt.
Október 22-én egy kampányrendezvényen például ezt mondta a török elnök:
Nem fogadhatjuk el önként a határainkat. [...] Abban az időben (mikor a jelenlegi határaink születtek) mi is megállapodtunk az Antanttal, de az igazi hiba az volt, hogy megadtuk magunkat és nem vállaltunk még nagyobb áldozatot."
Hogy értelmet nyerjen ez az idézet, vissza kell mennünk három nappal korábbra, amikor is Erdogan a puccskísérlet kapcsán azt ecsetelte, hogy az egészet külföldről szervezték. Nekik ugyanis az a céljuk, hogy:
elfeledtessék velünk az Ottomán és Szeldzsuk történelmünket, amikor Törökország uralta a Közel-Keletet és Ázsia jelentős részét."
De az elnök ugyanebben a beszédben felidézte a dicső múltat is:
1914-ben hazánk területe majdnem 2,5 millió négyzetkilométer volt, 9 évvel később mindez pedig, a lausanne-i békeszerződésben meghatározott 780 ezer négyzetkilométerre apadt. [...] Bár sok minden változik a mai világban, nem látjuk értelmét annak, hogy sikerként tekintsünk az 1923-as határokra."
Erdogan határrevíziós elképzeléseit jól mutatja az is, hogy a török kormánypárti média a beszéddel egy időben olyan térképet mutatott a nézőknek, melyen az Ottomán Birodalom határvonalai voltak láthatók. Irak második legnagyobb városa Moszul, például Törökország határain belül volt feltüntetve. A várost jelenleg az iraki hadsereg próbálja felszabadítani az Iszlám Állam uralma alól.
Az Erdogan-féle Törökország tehát úton van afelé, hogy a közel-keleti instabilitást kihasználva visszaállítsa az Oszmán Birodalom dicső múltját.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
