Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Ennyibe kerül egy migránsnak eljutni Németországba

Horváth József György

2016.11.15. 22:58

Átlagosan több mint 7000 eurót emésztett fel az utazás a hazájukból Németországba eljutott migránsoknak egy kedden Berlinben bemutatott felmérés szerint.
BERLIN, 22:58

Átlagosan több mint 7000 eurót emésztett fel az utazás a hazájukból Németországba eljutott migránsoknak egy kedden Berlinben bemutatott felmérés szerint.

A Németországban élő migránsok és menekültek körében készített első reprezentatív felmérés szerint a hazájukból elmenekült emberek átlagosan 7137 eurót (nagyjából 2,2 millió forintot), a valamely tranzitországból elindult emberek pedig 5231 eurót költöttek arra, hogy eljussanak Németországba.

A pénz nagyjából felét az utazásra kellett költeni, nagyjából egyharmadát pedig az úgynevezett segítők, illetve embercsempészek szolgálataira. A menekülés költségeit elsősorban megtakarításból finanszírozták, ezt a megkérdezettek 50 százaléka jelölte meg. A második helyen az értéktárgyak eladása áll 39 százalékkal, a harmadik helyen az alkalmi munka 34 százalékkal, a negyedik a rokonoktól vagy barátoktól kapott támogatás 15 százalékkal, az utolsó a hitel, amelyet száz megkérdezett közül heten jelöltek meg a Németországba migrálás költségeinek finanszírozási forrásai között.

A költségek származási régiótól függően erősen eltérnek, a Németországba vezető út a migránsoknak Afganisztánból és Pakisztánból a legdrágább, átlagosan 12 040 euróba kerül, míg Irakból, Iránból, Libanonból és a palesztin területekről átlagosan 11 363 eurós ráfordítással jutottak el Németországba. A közvetlenül Szíriából érkezett emberek átlagosan 5556 eurót fizettek. A költségek nagysága szerinti sor végén az észak-afrikai régió áll, az onnan érkezett németországi migránsoknak átlagosan 1398 euróba került az út.

Az anyagi terhek mellett sok egyéb veszélyforrás fenyegeti a Németországba igyekvő migránsokat a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF), a szövetségi munkaügyi ügynökség kutatóintézete (IAB) és a berlini DIW gazdaságkutató intézet közös felmérése szerint.

A 2349 felnőtt, Németországba 2013 januárja és 2016 februárja között érkezett migráns, illetve menekült megkérdezésével végzett kutatás alapján a menekülők 40 százalékát érte fizikai bántalmazás út közben, 20 százalékukat kirabolták, több mint 50 százalékuk esett csalás, és mintegy 25 százalékuk esett zsarolás áldozatául, és a nők 15 százaléka számolt be arról, hogy szexuális zaklatás, támadás érte út közben.

A megkérdezettek a menekülés okai között a leggyakrabban – 70 százalékos arányban – az erőszakos konfliktustól, háborútól való félelmet jelölték meg. Ezután az üldöztetés következik 44 százalékos említési aránnyal, majd a rossz személyes életkilátások 39 százalékos, a diszkrimináció 38 százalékos, és a kényszersorozástól való félelem 36 százalékos aránnyal. A megkérdezettek 32 százalékánál szerepel a menekülés okai között a hazájuk gazdasági helyzete.

Arról, hogy miért Németországot választották, a megkérdezettek 73 százaléka említette az emberi jogok tiszteletét, 43 százalék a német oktatási rendszert, és 42 százalék azt, illetve azt is mondta, hogy azért migrált Németországba, mert úgy érzi, hogy ott szívesen látják. Ezután 26, 24, illetve 19 százalékos említési aránnyal a német szociális ellátórendszer, Németország gazdasági helyezte, illetve a németországi menekültügyi eljárás következik.

"Mérnökök és agysebészek" – szokták mondani

A Németországban menedéket kereső emberek 58 százaléka vett részt legalább 10 éven keresztül valamilyen iskolai vagy szakmai képzésben, míg a teljesen iskolázatlanok aránya 9 százalék. A leggyakoribb a középfokú végzettség 37 százalékos aránnyal, felsőfokú végzettséggel 19 százalék rendelkezik.

A megkérdezettek 73 százaléka azt mondta, hogy rendelkezik munkatapasztalattal – a férfiaknál 81 százalékos, a nők körében 50 százalékos ez az arány –, e csoporton belül 55 százalék beosztottként, 27 százalék önálló vállalkozóként, 13 százalék vezető beosztásban dolgozott, mielőtt elhagyta hazáját.

A megkérdezettek 78 százaléka azt mondta, hogy szeretne dolgozni Németországban, de egyelőre csupán 14 százaléknak van munkája. Ez összefügghet a nyelvtudás szintjével is; a megkérdezettek 90 százaléka német nyelvtudás nélkül érkezett az országba, az angol nyelvtudással rendelkezők aránya pedig 30 százalék.

(MTI)

OLVASTAD MÁR?

KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Úszóink ismét remekeltek

Úszóink ismét remekeltek

Hosszú Katinka aranyéremmel fejezte be szereplését az úszók világkupa-sorozatának szingapúri állomásán, emellett a szombati zárónapon Jakabos Zsuzsanna két, Szabó Szebasztián pedig egy ezüstöt szerzett.

Súlyos vízválság fenyegeti a Földet

Súlyos vízválság fenyegeti a Földet, népességének negyede már most sem jut elegendő vagy megfelelő minőségű ivóvízhez – hívta fel a figyelmet Juhász Árpád geológus szombaton az M1 aktuális csatornán.

Kényszerleszállást hajtott végre egy repülőgép Zamárdinál

Kényszerleszállást hajtott végre egy kisrepülőgép Zamárdi térségében szombaton, az eset során senki sem sérült meg – tájékoztatott a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a honlapján.

Fogy a levegő Botka László körül

Fogy a levegő Botka László körül

A kínos ügyek, az ellenzéki pártok közötti koalíciós egyeztetések miatt is nehéz napjai lehetnek a mindeddig a legyőzhetetlenség mítoszában élő polgármesternek – írja a Magyar Hírlap.

Még mindig sok a kérdőjel Jeffrey Epstein halála körül

Még mindig sok a kérdőjel Jeffrey Epstein halála körül

Az emberkereskedelemmel és kiskorúak megrontásával vádolt amerikai milliárdos Jeffrey Epstein felakasztotta magát – áll az igazságügyi orvos szakértő pénteken este New Yorkban kiadott hivatalos jelentésében.

Így lett a Szigetből a főváros második, ezúttal egy hétig tartó melegfelvonulása

Így lett a Szigetből a főváros második, ezúttal egy hétig tartó melegfelvonulása

Szivárványos zászlók mindenütt, életveszélyes tömeg a színpad előtt. Ilyen volt idén a Sziget Fesztivál.

A rendőrség több mint 400 milliárd forintot fordított határvédelemre 2015 óta

Határvédelmi, határrendészeti feladatokra összesen mintegy 408 milliárd forintot költött el a rendőrség 2015 és 2019 júniusa között – írja szombati számában a Magyar Nemzet.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére