Energia-veszélyhelyzet van Németországban
888.hu
2022.07.13. 09:15
Energia-veszélyhelyzet van Németországban, az Északi Áramlat 1 vezetékén tartott, tíznapos karbantartás után Oroszország leálílthatja a teljes gázszálíltást. Ez a német gazdaság összeomlásához vezethet – írja az Origo.
Káosz lehet abból, hogy a radikális baloldali zöldek ragaszkodnak az atomerőművek bezárásához
Németországban az energiahiány, illetve a kialakulóban lévő energetikai veszélyhelyzet az orosz gáztól és olajtól való, alapvetően kudarcra ítélt leválási kísérletek mellett az atomenergia-ellenességgel hozható összefüggésbe. A radikális baloldali Zöldek – akik 2021 vége óta kormányon vannak – mindig is határozottan ellenezték az atomenergia-felhasználást Németországban.
A zöldek ebbéli törekvése a 2011-es fukusimai (Japán) atomkatasztrófáig alapvetően sikertelen volt. A fukusimai atomkatasztrófa – csúnya szóval élve – „kapóra jött” a zöldeknek, akik kampányt építettek a témára, azáltal – a baloldali sajtó felhasználásával – az atomellenesség felé befolyásolva a német közvéleményt. A zöldek nyomására Angela Merkel akkori kancellár feladta atomenergiapártiságát, és utána döntött úgy, hogy Németország tizenhét még működő atomerőművéből hetet azonnal bezár, az úgynevezett zöldátmenet (Energiewende) részeként pedig 2022 végéig az összes továbbit működésképtelenné teszi.
Az orosz-ukrán háború következében az Oroszországból jövő olcsó olajról, illetve gázról való leválási tervek azonban rávilágítanak arra, hogy mégsem lenne szabad bezáratni a maradék atomerőműveket, különben energiahiány alakul ki.
Érdekességként megjegyezendő, hogy az elmúlt 10 évben hiába zárták be a német atomerőművek nagy részét, Németország továbbra is használt atomenergiát, csak azt francia atomerőművekből vásárolták.
Mindezek ellenére a zöldek továbbra is kitartanak atomellenességük mellett, a berlini kormánykoalíció részét képező liberálisok (FDP) a realitásokat figyelembe véve azonban meghosszabbítani a maradék három atomerőmű élettartalmát. A nagyobbik kormánypárt, a szociáldemokraták (SPD) témával kapcsolatos álláspontja nem egyértelmű. Az ellenzéki, jobbközép CDU/CSU jelenleg azt szorgalmazza, hogy 2022 végén ne zárják be a megmaradt három erőművet.
Igazi káosz fog kialakulni télen, de az az érzésem és a félelmem, hogy a helyzet komolyságát még nem mindenki fogta fel.”
– jelentette ki Markus Söder bajor miniszterelnök, a – szövetségi szinten – ellenzéki, Bajorországban azonban kormánypárti CSU vezetője egy vasárnapi interjúban.
A kormánynak mindent meg kell tennie, hogy jól vészeljük át a telet.”
– figyelmeztetett ugyancsak Lukas Köhler, a kormánypárti liberális FDP frakcióvezető-helyettese a Die Weltnek adott interjúban.
A német politikai diskurzust hosszú hetek óta az orosz–ukrán háború, illetve a Moszkvával szembeni uniós szankciók nyomán előállt energiaválság uralja.
Oroszország a gáz elzárásával mélyíthetné el az energiaválságot
A berlini szövetségi kormánykoalíció most éppen attól tart, hogy Moszkva leállítja a gázszállítást az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat 1 vezetéken a tegnap kezdődött tíznapos karbantartás után.
A vezetéket üzemeltető Gazprom orosz állami energetikai vállalat június közepén nagyjából ötven százalékkal csökkentette a Németországba szállított földgázmennyiséget. Robert Habeck zöld gazdasági miniszter aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Oroszország a karbantartás befejezése után sem fogja megnyitni a gázcsapot. A szövetségi hálózati ügynökség számítási modelljei szerint a tartós leállás télen gázhiányhoz vezethet Németországban. Szintén jelentősen csökkent az Ukrajna–Szlovákia–Csehország útvonalon érkező orosz gáz mennyisége. Az Északi Áramlat 2 vezeték üzembe helyezésének folyamatát pedig még februárban függesztette fel a német kormány az orosz háborús lépésekre reagálva.
Markus Söder és Lukas Köhler is azt szorgalmazza, a kormány fontolja meg a még működő három német atomerőmű élettartamának meghosszabbítását, az FDP politikusa szerint ideje lenne ideológiamentes vitát folytatni róla.
A témával kapcsolatosan az ideológiamentes vitának nem sok realitása van, nem csupán az orosz-ukrán háború kitörése óta, hanem nagyjából Fukusima óta, amikortól a zöldek teljes mértékben átideológiázálták az energetikáról szóló diskurzust.
A témával kapcsolatosan nyilatkozott a Magyar Nemzet megkeresésére reagálva Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója. Kiszelly kiemelte: A baj csak az, hogy a német kormány már kifizette az erőművek leállítását. Az erőművekhez nem rendeltek már fűtőanyagot, karbantartást, a szakembereket elbocsátották. Bonyolultabb lenne az energiaszolgáltatóknak fenntartaniuk az atomerőműveket, mint lekapcsolni őket. Minden csak pluszköltség lenne. A szakértő azt mondta: Németországban gázból állítanak elő áramot, s hogy minél kevesebb gáz fogyjon áramtermelésre, minél több jusson a lakosságnak és a cégeknek, visszakapcsolták a szénerőműveket.
A németek nem tudják azt csinálni, amit korábban: nem tudnak francia atomerőművekből, illetve lengyel és cseh barnaszénerőművekből importálni áramot, hiszen Franciaország mintegy ötven atomreaktorának a fele karbantartás vagy műszaki hiba miatt nem üzemel, a cseheknek és a lengyeleknek pedig szükségük van a saját barnaszénerőműveikben tárolt energiára.”
– hívta fel rá a figyelmet Kiszelly Zoltán.
Az EPP elnöke „úgy oldaná meg” a német a energiahiányt, hogy elvenné a gázt Magyarországtól, a magyar kormány erről viszont hallani sem akar.
Az Origo már több alkalommal beszámolt Manfred Webernek, az Európai Néppárt (EPP) elnökének a július 2-i nyilatkozatáról. A bajor politikus szerint „igazságosan” kell elosztani az Európai Unióba érkező földgázt a tagországok között, emiatt pedig rendkívüli EU-csúcsot kell tartani júliusban. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy miközben a nyugati országok sodorták bele az Uniót az energiahiányt okozó embargós hisztériába, most azoktól az országoktól – köztük Magyarországtól – akarják elvenni a tartalékot, amelyek reálisan gondolkodtak.
Fontos tudni azt is, hogy
A németországi gáztározók összesített kapacitása 23 milliárd köbméter, míg a magyarországi tározóké 6,3 milliárd. Ezt azt jelenti, hogy hacsak a lakossági felhasználást vennénk figyelembe, akkor 9,75 milliós Magyarországon lakosságarányosan több, mint kétszer akkora a kapacitás, mint a több, mint 83 milliós Németországé – és akkor nem számítottuk még az ipari felhasználást.
Vagyis a németek eleve elmulasztották kiépíteni a megfelelő tározói kapacitást, most pedig – a kezdeti ellenállásukkal szembemenve – csatlakoztak a hisztérikus embargópolitikához. Ezért követelnek szolidaritást a reálisan gondolkodó országoktól.
Weber kommunista időszakot idéző elképzelésére reagált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, egyértelműen és határozottan visszautasítva ezt. A magyar diplomácia vezetője leszögezte, hogy nem adjuk át Németországnak a gáztartalékainkat.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
