A két észak-európai ország küldöttségei szerdán tárgyaltak Ankarában a feszültségek elsimításáról. A felek kedvezően értékelték a találkozót.
Recep Tayyip Erdogan török elnök szóvivője szerint közeledtek az álláspontok a fegyverembargó feloldása tekintetében. Helsinki és Stockholm azután tiltotta be a Törökországba irányuló fegyverexportot, hogy a török hadsereg offenzívát indított a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia ellen Szíria területén. Ankara a PKK nyúlványának, és így terrorcsoportnak tekinti a félkatonai szervezetet.

Ann Linde svéd külügyminiszter a Twitteren jelezte: a párbeszéd Ankarával építő jellegű volt, és folytatódni fog.

Törökország kifogásolja a lépést, arra hivatkozva, hogy a két ország támogatja az általa terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspártot (PKK) és Fethullah Gülen hitszónok követőit. Ankara azzal vádolja Gülent, hogy ő állt a 2016-os elvetélt puccskísérlet hátterében.

Pénteki isztambuli sajtókonferenciájukon mind Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter, mind Bogdan Aurescu, a román diplomácia irányítója optimizmusának adott hangot a finn és a svéd NATO-csatlakozást illetően. A lengyel külügyminiszter úgy vélekedett, hogy a két skandináv ország csatlakozása „elengedhetetlen” és „javára válik valamennyi NATO-tagországnak, köztük Törökországnak is”. Bogdan Aurescu román tárcavezető „konstruktív párbeszédről” beszélt és reményét fejezte ki, hogy „nemsokára jó híreket hallunk Svédországot és Finnországot illetően”.

(Photo by Fatih Aktas / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)