Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

ÉLŐ KÖZVETÍTÉSÜNK A HÁBORÚRÓL

888.hu

2022.03.29. 08:20

 

Cikkünk folyamatosan frissül!

 

Az EU új rendszert hozott létre a magánszektor adományainak célba juttatására

Az Európai Bizottság új rendszert hozott létre, amely a magánszektor vállalatai által felajánlott, természetbeni adományokat Ukrajnába, Moldovába és a háborúval szomszédos uniós tagállamokba irányítja – közölte a brüsszeli testület kedden.

Az új rendszer célja, hogy segítse az ukrajnai háború miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerültek és a menekültek szükségleteinek kielégítését.

Koordinálni fogja a létfontosságú, vállalati adományból származó termékek és eszközök, például gyógyszerek, vakcinák, orvosi felszerelések, sátrak, ágyak és takarók szállítását. A vállalatok dönthetnek úgy is, hogy más tárgyakat és eszközöket, például laptopokat, oktatásai eszközöket, vagy játékokat ajánlanak fel a háború elől menekültek életkörülményeinek javítására. A bizottsági közlemény kiemelte: az adományok segíthetnek járványok kialakulása kockázatának megelőzésében is a legkiszolgáltatottabbak, különösen a gyermekek és kisgyerekes anyák védelmére.

Közölték továbbá: ez idáig a francia Sanofi Alapítvány 200 ezer adag, diftéria és tetanusz elleni vakcina adományozásával járult hozzá az erőfeszítéshez, és további 70 ezer vakcinaadagot ajánlott fel Csehországnak, Szlovákiának és Moldovának az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül.

Az adományok célba juttatását a belga polgári védelemmel együttműködve az uniós polgári védelmi mechanizmus (rescEU) keretében hajtják végre – tették hozzá.

 


 

 

Orosz védelmi tárca: csökken a katonai tevékenység Kijev és Csernyihiv térségében

Az orosz védelmi minisztérium úgy döntött, hogy alapvetően csökkenti a katonai tevékenységet Kijev és Csernyihiv térségében – jelentette ki a tárca helyettes vezetője kedden.

„A tárgyalások az Ukrajna semlegességéről és atomfegyver-mentességéről szóló megállapodásról gyakorlati dimenzióba léptek, így az a döntés született, hogy a bizalom erősítése céljából radikálisan csökkentik a katonai tevékenységet Kijev és Csernyihiv térségében” – jelentette ki Alekszandr Fomin orosz védelmi miniszterhelyettes Isztambulban, az orosz és ukrán fél között tartott tárgyalások első napján.
Fomin azt is elmondta, hogy Oroszország felszólította Ukrajnát, hagyjon fel „az orosz hadifoglyok kínzásával”.

Ukrajna ellenőriz minden információt a hadifoglyokkal történő bánásmóddal kapcsolatban, és megteszi a megfelelő jogi lépéseket, ha bármilyen jogsértést tapasztalnak – közölte kedden, mintegy válaszként, az ukrán vezérkari főnök helyettese.

Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője a tárgyalásokról megállapította, hogy „lényegi megbeszélések” folytak. Az újságíróknak tartott tájékoztatón a küldöttségvezető „építő jellegűnek” nevezte a tárgyalási fordulót.
Hozzátette: Oroszország kész katonai és politikai lépésekre a „konfliktus enyhítése” céljából.
„A közeljövőben tanulmányozzuk Ukrajna javaslatait, továbbítjuk őket az elnöknek és ennek megfelelően válaszolunk majd” – fogalmazott Megyinszkij.

Vlagyimir Megyinszkij is közölte, hogy Oroszország beleegyezik a Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti találkozóba, amint a két külügyminiszter kezdeményezi a békeszerződést.

Mihajlo Podoljak az ukrán elnöki hivatal tanácsadója, az ukrán küldöttség tagja, szintén újságírók előtt Isztambulban kijelentette, hogy Kijev számára továbbra is kulcsfontosságúak az Ukrajna biztonságát szavatoló nemzetközi garanciák, mielőtt beleegyezne a tűzszünetbe.
Az ukrán tárgyalók szerint Kijev a tárgyalási fordulón javasolta, hogy biztonsági garanciákért cserében a semleges státusz mellett dönt, azaz nem csatlakozik katonai szövetségekhez és nem fogad be külföldi katonai támaszpontokat.

Az ukrán javaslat értelmében az ország semleges maradna, de a biztonságát harmadik országok csoportjának kellene garantálnia. E csoportba sorolta az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát, Franciaországot, Törökországot, Kínát és Lengyelországot. Ezenkívül Ukrajna 15 esztendeig tartó, kétoldalú tárgyalásokat javasolt a Krím jövőjéről és Szevasztopol státusáról.

A tárgyalások után Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter bejelentette, hogy az orosz és az ukrán tárgyalóknak sikerült „konszenzusra és közös megegyezésre” jutniuk egyes kérdésekben.
Cavusoglu szerint a két fél jelentős előrehaladást ért el a tárgyalások kezdete óta a keddi isztambuli találkozón. Bejelentette, hogy a tárgyalási fordulót az orosz és ukrán külügyminiszter találkozója követi.
Cavusoglu azt is közölte, hogy az orosz és ukrán vezetők közötti találkozó szintén szerepel a napirenden, de időkereteket nem adott meg.

A török külügyminiszter hozzátette: Ankara arra bátorította a két felet, hogy biztosítsák a tűzszünetet és állapodjanak meg a humanitárius folyosók megnyitásában.
A török diplomácia vezetője kedden bejelentette, hogy a többnaposra tervezett tárgyalások szerdán nem folytatódnak.

A tárgyalásokon jelen volt Roman Abramovics orosz oligarcha is az orosz küldöttség „nem hivatalos tagjaként”, „közvetítőként”.

Hétfőn a The Wall Street Journal című amerikai napilap és a Bellingcat oknyomozó hírportál azt írta, hogy Abramovicson és az ukrán tárgyalóküldöttség két tagján esetleges mérgezésre utaló jeleket lehetett tapasztalni egy korábbi tárgyalási forduló után. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden elutasította, hamisnak és az Oroszország elleni információs háború részének nevezte az oligarcha és a tárgyalók esetleges megmérgezésével kapcsolatos állítást.

Az orosz és az ukrán küldöttség kedd reggel találkozott a Dolmabahce palotában, a szultánok utolsó boszporuszi rezidenciájában. A küldötteket fogadta Recep Tayyip Erdogan török elnök, aki – megnyitva a tárgyalási fordulót – felszólította őket, hogy vessenek véget az orosz csapatok ukrajnai támadásai miatti tragédiának.

A keddi tárgyalási fordulót megelőzően a két küldöttség személyesen találkozott háromszor a fehéroroszországi Belovezsszkaja Puscsa nemzeti parkban, majd videó-összeköttetés segítségével több alkalommal is tárgyaltak, de nem sikerült áttörést elérniük.

 


 

Találat érte a mikolajivi megyei kormányzói hivatalt, halottak

Orosz lövedék csapódott be kedden a dél-ukrajnai Mikolajivban, a megyei kormányzói hivatal épületébe, eddig három holttestet emeltek ki a romok alól – jelentette az ukrán katasztrófavédelmi szolgálatra hivatkozva az Ukrajinszka Pravda hírportál.

A szolgálat hozzátette, hogy a halálos áldozatok mellett 22-en sérültek meg, közülük 18-at a romok alól mentettek ki. A becsapódástól a kilencszintes épület az elsőtől a kilencedik emeletig összeomlott, de tűz nem keletezett. A mentést végzők tovább kutatnak túlélők és holttestek után.

Közben az ukrán sajtó jelentette: Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, az orosz féllel tárgyaló ukrán küldöttség tagja kedden az Isztambulban zajló újabb egyeztetések szünetében tartott sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy a mostani forduló napirendjén főként az Ukrajnának nyújtandó nemzetközi biztonsági garanciák, a tűzszünet életbe léptetése és humanitárius kérdések szerepelnek.

„Jelenleg több fontos kérdésben is intenzív egyeztetések folynak. A legfontosabb az Ukrajnának nyújtandó nemzetközi biztonsági garanciákról szóló megállapodás. Csak ezzel a szerződéssel fejezhetjük be a háborút úgy, ahogy Ukrajnának szüksége van rá. Ugyanilyen fontos pont a tűzszünet, amelyet annak érdekében kell életbe léptetnünk, hogy meg tudjuk oldani a felgyülemlett humanitárius problémákat” – fogalmazott a tisztségviselő.

Podoljak hozzátette, hogy „ma van egy másik probléma is, amely egyre nagyobb és nagyobb: ez a háború, a gyűlölet eszkalációja, a hadviselés szokásainak és szabályainak megsértése”. Szavai szerint időről időre ennek vagy annak a nemzetnek a megsemmisítésére szólítanak fel az „éterben”, megsértik a hadifoglyokkal történő bánásmódra vonatkozó genfi egyezményt. Podoljak konkrétumokat nem mondott, de megjegyezte: „az ukrán fegyveres erők gondoskodnak arról, hogy az orosz hadifoglyok jogai ne sérüljenek, és ugyanezt várják el az orosz féltől is”.
Az ukrán delegáció javasolja Oroszországnak, hogy a megállapodás külön pontjában rögzítsék, hogy a Krím és Szevasztopol státusának kérdése 15 éven belül, kétoldalú tárgyalásokon kell megoldani – mondta el a tanácsadó.

Roman Abramovics orosz oligarcha Recep Tayyip Erdogan török elnökkel folytatott megbeszélést az ukrán és az orosz küldöttségek tárgyalásának megkezdése előtt, David Arahamija, az ukrán elnök mögött álló Nép Szolgája párt frakcióvezetője, az ukrán delegáció tagja pedig négyszemközt konzultált Vlagyimir Megyinszkij orosz elnöki tanácsadóval, az orosz küldöttség vezetőjével. Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a mostani forduló előtt kijelentette: Kijev meg fogja megvitatni az orosz féllel a tárgyalások eredményeként elfogadott kompromisszumokról majdan tartandó ukrajnai népszavazás kérdését. Leszögezte: Ukrajna belügyének tekinti, hogy miről rendez referendumot.

Közben a kijevi vezérkar napi helyzetjelentésében azt emelte ki, hogy az orosz hadsereg továbbra is támadja ukrán városok lakónegyedeit és polgári infrastruktúráját, utóbbiból elsősorban üzemanyagraktárakat vesz célba. Az utóbbi napokban az ország nyugati részében ért találat több üzemanyagraktárt.

„A nemzetközi humanitárius jogot megsértve, Kijev, Zaporizzsja, Csernyihiv, Herszon és Harkiv megyék megszállt településein az orosz erők terrorizálják a helyieket: lakóházakat ágyúznak, civileket kergetnek el vagy ejtenek túszul, lopnak és fosztogatnak” – állította jelentésében a vezérkar. Hozzátették, hogy eközben az ukrán fegyveres erők keleti, délkeleti és északkeleti irányban folytatják a védelmi műveleteket, „sikeresen visszatartják az ellenséget, bizonyos területeken sikeres ellentámadásokat hajtanak végre”. Mint elmondta: „egyebek mellett Donyeck és Luhanszk megyékben az ukrán erők hét ellenséges támadást vertek vissza, 12 harckocsit, 10 gyalogsági harcjárművet és 3 egyéb katonai járművet semmisítettek meg”.

A vezérkari jelentés szerint az ukrán légierő rakéta- és bombacsapásokat hajtott végre olyan helyeken, ahova az orosz erők legénységet és haditechnikai felszereléseket csoportosítottak„. Az ukrán légierő nyugati parancsnoksága kedden arról számolt be, hogy Lviv megye fölött megsemmisítettek két orosz rakétát.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, keddi összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 17 200 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 127 orosz repülőgépet, 129 helikoptert, hét hadihajót, 597 harckocsit, csaknem 1710 páncélozott harcjárművet, több mint háromszáz tüzérségi és 54 légvédelmi rendszert, valamint 96 rakéta-sorozatvetőt.

 

 


 

 

 

Kezdeményezte António Guterres ENSZ-főtitkár hétfőn, hogy a több mint egy hónapja orosz támadás alatt álló Ukrajnában teremtsék meg egy humanitárius célzatú tűzszünet meghirdetésének feltételeit, és ezáltal tegyék lehetővé, hogy segélyt juttassanak el a rászorulókhoz, és érdemi tárgyalások kezdődhessenek a háború befejezéséről.

„Érdemi párbeszédet kell létrehozni mindkét féllel a humanitárius tűzszünet lehetőségéről” – fogalmazott Guterres, hozzátéve, hogy reményei szerint Griffiths hamarosan ellátogat Moszkvába és Kijevbe is.
A főtitkár kijelentette: a háború „emberéletek ezreinek értelmetlen elvesztését” okozta, iskolákat, kórházakat, infrastrukturális létesítményeket tett tönkre, és világszerte felvitte az élelmiszer- és energiaárakat.
Hangsúlyozta, hogy az elmúlt hónapban az ENSZ humanitárius szervezetei a háború által sújtott közel 900 ezer embernek nyújtottak segítséget az élelmezés, valamint a fedélhez és a higiéniai ellátáshoz jutás terén.
Japán kedden közölte, hogy további büntetőintézkedésekkel sújtja Oroszországot. Így a jövő héttől megtiltja, hogy japán luxuscikkeket exportáljanak oda. A gazdasági minisztérium szerint ez járművekre, divatcikkekre és műtárgyakra is vonatkozik.
A kormány azt is közölte, hogy a japán cégeket arra szólították fel: ha Oroszország rubelben kérné a fizetséget a gazdasági műveletekért, utasítsák vissza a kérést. (MTI)

Zelenszkij: nagyon nehéz a harci helyzet az ukrán sikerek ellenére

 

A széles körű orosz támadásoknak ellenállni próbáló Ukrajnában „nagyon nehéz a helyzet” annak ellenére, hogy az ukrán erők az elmúlt napokban értek el harci sikereket, például visszavették az orosz csapatoktól a főváros határában, Kijevtől északnyugatra fekvő Irpiny települést – jelentette ki hétfő éjjeli videóüzenetében Volodimir Zelenszkij elnök.

Leszögezte, hogy az ország számos részében heves harcok zajlanak, így Csernyihiv, Szumi, Harkiv városoknál, a Donyec-medencében és Dél-Ukrajnában. Kijev északi részét továbbra is az orosz erők ellenőrzik, és Irpinynél is folytatódnak az összecsapások.

Az elnök azt mondta, hogy a támadókat jelentős veszteségek érték, de ez nem állítja meg őket.

Zelenszkij ismét az Oroszország elleni szankciók szigorítására szólította fel a nemzetközi közösséget, és kifogásolta, hogy a büntetőintézkedések nagyobb mértékű fokozását egyelőre arra az esetre helyezték kilátásba, ha Moszkva vegyi fegyvert vet be. Az ukrán elnök egyebek között az orosz olajexport átfogó korlátozását sürgette.
Bírálta Zelenszkij, hogy az orosz erők ismét megakadályozták több humanitárius folyosó működtetését, elsősorban Mariupol kikötővárosnál.
Kirilo Timosenko, az elnöki iroda helyettes vezetője nem sokkal korábban arról számolt be, hogy vasárnap Mariupolból és a luhanszki szakadár területről 1099 civilt sikerült kimenekíteni.
Zelenszkij azzal is vádolta az országa ellen február 24. óta háborút folytató Oroszországot, hogy foszforbombát vetett be. Ukrán tisztségviselők már korábban is illették ezzel a váddal a támadókat, egyebek között Harkivnál.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfő éjjel a PBS amerikai televíziónak adott interjút, és ebben arról is beszélt, hogy Oroszország atomfegyvert csak abban az esetben vetne be, ha létében fenyegetné veszély, és „akármilyen legyen is az ukrajnai hadművelet kimenetele”, erre nem lehet szükség. Megerősítette egyúttal, hogy Moszkva nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróság illetékességét. Kijelentette azt is, hogy polgári lakóházakat az orosz erők nem támadnak.
A brit hírszerzés friss jelentésében arról számolt be, hogy a Wagner orosz magánbiztonsági cég jelentős erőket vezényelt Kelet-Ukrajnába. Az értesülés szerint ezer fegyveresről is szó lehet, akiket magas rangú parancsnokok irányítanak.

Az orosz és az ukrán küldöttség kedden Isztambulban kezd újabb tárgyalási fordulót. Mint Dmitro Kuleba külügyminiszter elmondta, az ukrán fél legalább a humanitárius kérdésekben szeretne előrelépéseket tenni, de kiemelt céljuk továbbra is a tűzszünet elérése.
Az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) hétfőn közölte, hogy olyan repülőgépeket küldött Németországba, amelyekre elsősorban az elektronikai hadviselés terén számítanak. A hat Growler EA-18G típusú géppel a NATO védelmi pozícióját kívánják javítani, és nem tervezik bevetni őket az Ukrajnát támadó orosz erők ellen – emelte ki John Kirby szóvivő.

A Pentagon tisztségviselői azt is jelezték, hogy a tárca további anyagi forrásokat szándékozik kérni az amerikai kongresszustól Ukrajna támogatásának növelése érdekében. Erre a célra a törvényhozás tagjai nemrégiben jelentős összegeket szavaztak meg, ugyanakkor az idei költségvetésben még nem kalkulálhattak a háború miatt megnövekedett szükségletekkel.
(MTI)

 

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Az Európa-ligában folytatja az FTC

Az Európa-ligában folytatja az FTC

A Ferencváros hazai pályán 3-1-es vereséget szenvedett a Qarabagtól a Bajnokok Ligája-selejtező harmadik fordulójának keddi visszavágóján, így 4-2-es összesítéssel alulmaradt a párharcban.

Nagyon komoly kockázatokkal járhat a zaporizzsjai atomerőmű lövetése

Nagyon komoly kockázatokkal járhat a zaporizzsjai atomerőmű lövetése Ukrajna orosz csapatok kezére került déli részén – jelentette ki kedden Petro Kotyin, az Enerhoatom ukrán állami atomipari vállalat vezetője.

A baloldal nem érzi, hogy mikor kéne abbahagyni

A baloldal nem érzi, hogy mikor kéne abbahagyni

Tünciket szerveznek mostanában. Van, hogy kétnaponta. A hiba csupán annyi, hogy ezekre senki nem kíváncsi.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére