Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

ÉLŐ KÖZVETÍTÉS A HÁBORÚRÓL

888.hu

2022.03.20. 09:38

 

Cikkünk folyamatosan frissül!

Horvátországba eddig 8500 menekült érkezett
Horvátországba eddig 8500 menekült érkezett Ukrajnából az orosz támadás miatt – közölte vasárnap Davor Bozinovic belügyminiszter.
Folyamatosan érkeznek Szlovákiába a Németország és Hollandia által az ország rendelkezésére bocsátott Patriot légvédelmi rendszer elhelyezését megvalósító egységek – jelentette a TASR, szlovák közszolgálati hírügynökség a szlovák védelmi miniszter közlésére hivatkozva vasárnap.

 

 

 

Hiperszonikus rakéták bevetéséről és külföldi zsoldosok likvidálásáról számolt be az orosz katonai szóvivő

Kinzsal típusú hiperszonikus rakéták bevetéséről és külföldi zsoldosok likvidálásáról számolt be vasárnapi hadijelentésében Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

A tábornok szerint az orosz haderő a Kaszpi-tengerről indított Kalibr cirkálórakétákkal és a Krím légteréből kilőtt Kinzsal hiperszonikus légi ballisztikus rakétákkal semmisített meg egy nagy üzemanyag- és kenőanyagtároló bázist az ukrajnai Mikolajiv megyében, Konsztantinivka település közelében. Mint mondta, az ukrán hadsereg járművei főként innen kapták az üzemanyagot az ország déli részén.

A szóvivő szombaton tett első ízben bejelentést a Kinzsalok harci bevetéséről. Azt mondta, hogy március 18-án az Ivano-Frankivszk megyében található Deljatinban nagy földalatti rakéta- és légilőszer-raktárt semmisítettek meg.

Konasenkov vasárnapi beszámolója szerint több mint száz ukrán katona és külföldi zsoldos halt meg az ukrán különleges műveleti erők egyik kiképzőközpontját ért orosz nagypontosságú légi rakétacsapásban Zsitomír megyében, Ovrucs falu közelében. Mint mondta, az orosz légierő az éjszaka folyamán 62 ukrán katonai létesítményt semmisített meg, a légvédelem pedig lelőtt egy Mi-8-as helikoptert, hat drónt és egy Tocska-U harcászati ballisztikus rakétát. Bejelentette még hat Bukovel mobil elektronikus hadviselési komplexum üzemképtelenné tételét is.

Konasenkov közölte, hogy az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 207 drónt, 1467 harckocsit és páncélozott harcjárművet, 148 rakéta-sorozatvetőt, 573 darab tüzérségi ágyút és aknavetőt, valamint 1262 darab különleges katonai járművet semmisítettek meg.

 

BRFK: 1770 menekültet fogadtak fővárosi pályaudvarokon szombaton

Az ukrajnai háború elől menekülők közül szombaton 1770 ember, köztük 548 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) vasárnap a police.hu oldalon.

A legtöbben információt kértek, illetve egyénileg utaztak tovább, vagy rokonokhoz mentek – írta a rendőrség.
Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 89 ember, köztük 55 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg – fűzték hozzá.

Emlékeztettek: a Budapesti Rendőr-főkapitányság és a Készenléti Rendőrség erői a Keleti és a Nyugati pályaudvaron segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket.

Ellátásuk, szállításuk, elszállásolásuk érdekében a rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóság, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

 

Gulyás: ha a baloldal kijelentéseit tettekre váltanák, Magyarország belesodródna a háborúba

Ha a baloldal kijelentéseit tettekre váltanák, Magyarország belesodródna a háborúba – erről Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. A miniszter kijelentette: amíg Magyarországon polgári kormány van, addig ebben a konfliktusban hazánk nem fog fegyvert szállítani, hiába buzdítanak erre az ellenzéki pártok.

Magyarországnak három nagyon fontos feladata van: az első, hogy ne sodródjunk bele ebbe a háborúba, maradjunk ki belőle, ne tegyünk olyan felelőtlen nyilatkozatokat, amelyek ezt idézik elő – hangoztatta Gulyás Gergely.

Ha azokat a nyilatkozatokat, amelyeket a baloldal és különösen a miniszterelnök-jelöltje tesz, valaki tettekre váltaná, akkor Magyarország belesodródna a háborúba – mutatott rá a miniszter, aki kijelentette: a béke a fejlődés és a biztonság alapja.

Másodikként említette, hogy természetesen keresik a közös megoldásokat a szövetségesekkel – a NATO-val és az unióval – de ne „mi fizessük meg az árát ennek a háborúnak”. Olyan szankciókat fogadjanak el, vezessenek be, amelyek nem Magyarországnak, illetve Európának fájnak jobban – hangsúlyozta.

Gulyás Gergely kiemelte: ezért mondták azt, hogy az energiaellátással összefüggő kérdésekben nem szabad szankciókat bevezetni. Tudomásul kell venni, a földgáz- és kőolajszállítások Oroszországból a magyar gazdaság működésének és a háztartások rezsicsökkentésének olyan fontos részét képezik, hogy semmi mással nem lehet kiváltani. Ezért – folytatta – ezen a területen semmiképpen ne vezessenek be szankciókat.

A tárcavezető harmadik pontként jelölte meg, hogy most már csaknem félmillió ember érkezett Ukrajnából Magyarországra, nagy többségük átutazik az országon, de sokan vannak, akik maradnak. Elsősorban a kárpátaljai magyarok tartoznak ebbe a körbe, de mások is vannak, akik maradni fognak addig, amíg a háború tart – mutatott rá a politikus.

Gulyás Gergely aláhúzta: most Magyarország az első biztonságos ország, ez így volt már 2015-ben a migrációs válság idején is, amikor rögzítették, hogy nem a hatodik-hetedik országban kell biztosítani a menedékjogot. Most ebben is példát mutatunk, és látszik, hogy rendkívüli összefogás van a háború elől menekülők megsegítésében – jegyezte meg.

A miniszter arról, hogy hazánk nem vesz részt fegyverek szállításában, azt mondta: az a magyar érdek, hogy Magyarország maradjon ki a háborúból és a biztonság továbbra is garantálható legyen. Emellett ameddig lehetséges, Kárpátalját és az ott élő magyarokat is óvják meg ettől. Ha Magyarországról bármilyen fegyverszállítmány érkezne Ukrajnába, akkor ez azt jelentené, hogy Kárpátalja és az ott élő magyarság is potenciális célponttá válna – mutatott rá.

Gulyás Gergely hangsúlyozta: amíg Magyarországon polgári kormány van, addig ebben a konfliktusban Magyarország nem fog fegyvert szállítani, hiába buzdítanak erre az ellenzéki pártok.

Arról, hogy Márki-Zay Péter szerint hazugság amit a kormány állít és a küldött fegyvert nem használnák a kárpátaljai magyarok ellen, megerősítette: abban a pillanatban, ahogy egy ország fegyvert szállít Ukrajnába, potenciális célponttá válnak ezek a szállítmányok. Aki katonát küld, hadviselő fél is lesz, aki fegyvert küld, az is ennek a határán táncol – fejtette ki.

A miniszter rögzítette: ha ma Magyarországon a baloldal lenne kormányon, ha azt tették volna, amit mondtak, akkor Magyarország hadviselő fél lenne ebben a háborúban.

Kitért arra is, hogy a kormány közvetlenül is támogatta a humanitárius szervezeteket, amelyek oroszlánrészt vállalnak a munkából. Ez akkor és attól lesz sikeres, ha az idegenrendészet, a kormányhivatal, a védelmi bizottságok és a humanitárius szervezetek közösen dolgoznak. Emellett közvetlenül is küldenek Ukrajnába gyógyszert és élelmiszert, amelyre a legnagyobb szükség van. Örömmel látják az egészen rendkívüli, pártpolitikától mentes, az emberi jóérzésre épülő segítségnyújtást, ami a magyar emberekben megvan – fűzte hozzá.

Gulyás Gergely a Németországban megjelenő, a 2015-ös szíriai és a mostani ukrajnai háborús menekültek közötti különbségtételről azt mondta: a német sajtó nincs abban a helyzetben, hogy Közép-Európa országairól és Magyarországról hiteles tájékoztatást adjon. Néhány cikk már megjelent, amely arról szól, hogy Magyarország következetes politikát folytat.

 

Lánczi Tamás: nem most van itt az ideje, hogy valaki lelkes amatőrként magát miniszterelnökként kipróbálja

Nem most van itt az ideje annak, hogy valaki lelkes amatőrként a magyar közéletben bukdácsoljon és magát miniszterelnökként kipróbálja – értékelte Lánczi Tamás politológus a baloldal kormányfő-jelöltjének Magyarország ukrajnai katonai szerepvállalására vonatkozó kijelentéseit a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Az elemző arról is beszélt, hogy a Békemenet nemcsak Magyarországon brand és fogalom, hanem nemzetközi szinten is. A március 15-i, Kossuth téri ünnepi rendezvényen a miniszterelnök nagyon komoly elemzést adott a világban zajló eseményekről, kijelölte Magyarország helyét, miközben az ellenzék hagyományos kampányrendezvényt tartott – emlékeztetett.
A legszembeötlőbb különbség a március 15-i rendezvényeken a résztvevők számában volt. A kormány több embert tudott mozgósítani, ez ma már hagyomány, húsz éve azt látni, hogy a jobboldali megmozdulásokon „sokkal-sokkal többen vannak” – állapította meg Lánczi Tamás.

Rámutatott arra: a beszédek alapján a miniszterelnök egy nagyon komoly elemzését adta a világban zajló eseményeknek, a geopolitikai átrendeződéseknek és kijelölte Magyarország helyét is.

Kiemelte: Magyarország helye kívül van azokon a nagy konfliktusokon, amelyek elindultak Ukrajnában és amelyről több jeles politikus azt mondta Európában, hogy ez egy hosszú konfliktusnak tulajdonképpen csak a kezdete.
Az elemző aláhúzta: Magyarországnak abból a konfliktussorozatból, ami vélhetően elindult, ki kell maradnia.

Ezzel szemben az ellenzék rendezvénye hagyományos kampányrendezvény volt. Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje húsz perces beszédében élesen támadta a kormányt és a miniszterelnököt, de nem rajzolódott ki igazából egy koncepció – fejtette ki Lánczi Tamás, aki nem látta benne az ellenzéki szavazóknak szóló ajánlatot, azt, hogy milyen országot szeretnének felépíteni.

Arról, hogy Niedermüller Péter DK-s polgármester gusztustalannak nevezte a Békemenetet és a végén a miniszterelnöki beszédet, valamint az ellenzék lekicsinylő, gúnyolódó viselkedéséről, azt mondta: irigyek, az elmúlt 20 évben képtelenek voltak nagy hatású, valódi erőt és egységet mutató tömegrendezvényt összehozni. Kisebbeket igen, de olyan volumenűt, mint a Békemenet, nem – mutatott rá.

Lánczi Tamás szerint a Békemenet nemcsak Magyarországon brand, fogalom, hanem nemzetközi szinten is. Ilyen eseménysorozatot, amit rendszeresen, tíz éve megtart egy közösség és azon százezrek jelennek meg, nem nagyon tud mondani – tette hozzá. Ez egy magyar politikai innováció – értékelt.

A politológus kitért arra is, hogy a Békemenetnek nagyon fontos közösségteremtő és legitimáló ereje is van különösen az ilyen nehéz időszakokban, amikor az ország külső nyomás alatt áll és egy nagy konfliktuszóna közepén van.

Arról, hogy Márki-Zay Péter egyik nap arról beszél, fegyvereket küldene Ukrajnába, majd másnap az egészet letagadja, azt mondta: egészen egyértelműen fogalmazott Magyarország katonai szerepvállalásával kapcsolatban, nem érti, miért akarja ezt perre vinni.

Lánczi Tamás úgy látta, ez roppant kínos és csak öngólt rúg vele. Ezek a mondatok elhangzottak, és ezeket a kijelentéseket a magyar emberek „nem díjazzák”. Magyarország bármilyen katonai szerepvállalásával összefüggésben a magyarok túlnyomó többsége elutasító – tette hozzá.

Jóindulatúan megközelítve a jelölt tevékenységét, nem most van itt az ideje annak, hogy valaki lelkes amatőrként a magyar közéletben bukdácsoljon és magát miniszterelnökként kipróbálja – összegzett az elemző.

 

Ukrajnában felfüggesztették több ellenzéki párt tevékenységét

Ukrajnában a hadiállapot idejére felfüggesztették több olyan ellenzéki párt tevékenységét, amelyek állítólag kapcsolatban állnak Oroszországgal.

„Az ukrán nemzetbiztonsági tanács, tekintettel a teljes körű háborús helyzetre és az országgal kapcsolatban álló bizonyos politikai szervezetekre, úgy határozott, hogy felfüggeszti a hadiállapot idejére egy sor politikai párt tevékenységét” – jelentette be vasárnapra virradóra közzétett videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Az UNIAN ukrán hírügynökség szerint az érintett pártok és politikai erők: az Ellenzéki Platform – Az Életért, a Sarija Pártja, a Mieink, az Ellenzéki Blokk, a Baloldali Ellenzék, a Baloldali Erők Szövetsége, a Hatalom, az Ukrajna Progresszív Szocialista Pártja, az Ukrajna Szocialista Pártja, a Szocialisták és a Volodimir Szaldo Pártja.

„Nem fognak sikerrel járni a politikusaik kollaborációt és társadalmi megosztást célzó tevékenységei, de kemény választ fognak kapni ezért” – idézte Zelenszkijt az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Az ukrán államfő közölte azt is: utasítást adott az igazságügyi minisztériumnak, hogy haladéktalanul függessze fel az említett politikai erők tevékenységét.

A dpa német hírügynökség felidézte, hogy az Ellenzéki Platform – Az Életért és az Ellenzéki Blokk az ukrán parlamentben is képviselettel rendelkeznek. Hozzátette, hogy euroszkeptikus, antiliberális, illetve oroszbarát politikai erőkről van szó.

 

Kína élesen bírálta a nyugati szankciókat és a NATO kelet-európai csapaterősítését

Kína élesen bírálta szombaton az Oroszország ellen hozott nyugati szankciókat és a NATO kelet-európai csapaterősítését, miután Joe Biden amerikai elnök az előző nap figyelmeztette Hszi Csin-ping kínai elnököt, hogy következményei lesznek, ha Peking támogatást nyújt Moszkvának az Ukrajna elleni invázióhoz.

„Az Oroszország elleni szankciók egyre felháborítóbbak” – jelentette ki Li Ju-cseng kínai külügyminiszter-helyettes szombaton Pekingben. A diplomata egyebek mellett az orosz oligarchák, illetve Vlagyimir Putyin elnök és közvetlen környezete ellen hozott büntetőintézkedésekre tekintettel azt sérelmezte, hogy szerinte teljesen alaptalanul zárolják orosz állampolgárok külföldön lévő vagyontárgyait.

„A történelem ismételten megmutatta, hogy szankciók nem oldanak meg problémákat” – hangsúlyozta. Mindössze az átlagembereknek ártanak és megnehezítik a világkereskedelmet – tette hozzá.

Li Ju-cseng mindemellett az orosz álláspontot felkarolva kijelentette, hogy az észak-atlanti szövetségnek nem szabadna továbbterjeszkednie keletre, sarokba szorítva ezzel egy olyan atomhatalmat, mint Oroszország.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Moszkvában nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a két ország kapcsolatai egyre szorosabbakká válnak.

„Olyan időkben, amikor a Nyugat arcátlanul lebontja a nemzetközi rendszer alapjait, nekünk mint két nagyhatalomnak fontolóra kell vennünk, miként járjunk el ebben a világban” – fogalmazott Lavrov.

Biden pénteken beszélt Hszi Csin-pinggel telefonon. Óva intette kínai hivatali partnerét, hogy katonai támogatást nyújtson Oroszországnak.

Az Egyesült Államok ezenfelül attól is tart, hogy Moszkva Peking segítségével játszhatja ki az ukrajnai invázió nyomán elrendelt nyugati büntetőintézkedéseket. Az aggodalmaknak további táptalajt nyújt a három hete kötött barátsági szerződés Oroszország és Kína között.

 

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

A rendőrség megakadályozott egy július 4-i tömeges lövöldözést Virginia állam fővárosában

A richmondi rendőrség megakadályozott egy július 4-i tömeges lövöldözést Virginia állam fővárosában, miután egy állampolgári bejelentés nyomán több embert letartóztattak, és számos fegyvert lefoglaltak – áll a helyi hatóságok szerdai nyilatkozatában, amely további részleteket azonban nem tartalmazott.

A FINA elnöke köszönetet mondott Orbán Viktornak

A FINA elnöke köszönetet mondott Orbán Viktornak

„Az egész FINA-család nevében” köszönő levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek Husszein al-Musszalam, a vizes sportokat tömörítő nemzetközi szövetség (FINA) elnöke a 19. FINA világbajnokság sikeres magyarországi megrendezéséért – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke szerdán.

Foglalkozunk nőügyekkel: Fiút nevelni

Foglalkozunk nőügyekkel: Fiút nevelni

A 888 podcastjának vendége: Bohár Tünde, a Megafon munkatársa.

Sopánkodhatnak a baloldali politikusok: az EP az atomenergiát is fenntartható energiaforrásnak minősítette

Az Európai Parlament (EP) elutasította az úgynevezett taxonómia rendelet kiegészítése elleni indítványt, mely megakadályozta volna, hogy a gáz- és atomenergia-ágazatok bizonyos tevékenységei környezeti szempontból fenntarthatónak minősüljenek, ezzel mindkét energiahordozó biztonságos és tiszta energiaforrás minősítést élvezhet – közölte az uniós parlament szerdán.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére