ÉLŐ KÖZVETÍTÉS A HÁBORÚRÓL
888.hu
2022.03.20. 09:38
Cikkünk folyamatosan frissül!
Egy holland bíróság szabadon engedett két ukrán gyanúsítottat, hogy hazatérhessenek harcolni
Egy hollandiai bíróság a hétvégén úgy döntött, hogy szabadon enged két, előzetes letartóztatásban lévő ukrán állampolgárt, hogy visszatérhessenek hazájukba harcolni – írta a Dutchnews hírportál.
Az Északnyugat-Ukrajnából származó két fiatal férfi hat hónapja van előzetes letartóztatásban, a hatóságok embercsempészettel gyanúsítják őket. Tavaly szeptemberben tartóztatták le őket, amikor egy vízijárművel albán állampolgárok egy csoportját próbálták Nagy-Britanniába juttatni.
A két gyanúsítottat a bíróság ügyvédjük kérésére engedte szabadon. A testület úgy indokolta a döntést, hogy "a rendkívüli körülmények az előzetes letartóztatás feloldását indokolják, különös tekintettel arra, hogy az ukrán kormány előzőleg minden férfit a haza megvédésére szólított fel." A bíróság hozzátette, hogy a két gyanúsított ragaszkodik ahhoz, hogy eleget tegyen a felszólításnak, továbbá elengedésükben az a tényező is szerepet játszott, hogy a két férfinak most családja mellett a helye.
A hírportál azt írja, hogy a gyanúsítottaknak jelentkezniük kell a holland hatóságoknál, ha erre utasítást kapnak, és abba is bele kell egyezniük, hogy az esetleg ellenük elindítandó per tárgyalásának lefolytatása után leülik az esetleges büntetést.
A bíróság szóvivője arra a kérdésre, hogy a törvényszéknek milyen biztosítéka van arra, hogy a férfiak az esetleges büntetést le fogják tölteni, azt válaszolta, hogy "azonnal letartóztatják őket, ha megpróbálnak újra Hollandia területére lépni". Hollandiában az embercsempészetért akár 18 év szabadságvesztés is kiszabható.
A két gyanúsítottat a bíróság ügyvédjük kérésére engedte szabadon. A testület úgy indokolta a döntést, hogy "a rendkívüli körülmények az előzetes letartóztatás feloldását indokolják, különös tekintettel arra, hogy az ukrán kormány előzőleg minden férfit a haza megvédésére szólított fel." A bíróság hozzátette, hogy a két gyanúsított ragaszkodik ahhoz, hogy eleget tegyen a felszólításnak, továbbá elengedésükben az a tényező is szerepet játszott, hogy a két férfinak most családja mellett a helye.
A hírportál azt írja, hogy a gyanúsítottaknak jelentkezniük kell a holland hatóságoknál, ha erre utasítást kapnak, és abba is bele kell egyezniük, hogy az esetleg ellenük elindítandó per tárgyalásának lefolytatása után leülik az esetleges büntetést.
A bíróság szóvivője arra a kérdésre, hogy a törvényszéknek milyen biztosítéka van arra, hogy a férfiak az esetleges büntetést le fogják tölteni, azt válaszolta, hogy "azonnal letartóztatják őket, ha megpróbálnak újra Hollandia területére lépni". Hollandiában az embercsempészetért akár 18 év szabadságvesztés is kiszabható.
Ukrán kormányfőhelyettes: Oroszország már majdnem minden elképzelhető háborús bűnt elkövetett
Oroszország már majdnem minden háborús bűnt elkövetett ukrajnai háborújában, amelyet az emberiség valaha megtapasztalt, a helyzet az országban napról-napra súlyosabb - jelentette ki az ukrán miniszterelnök európai és euro-atlanti integrációért felelős helyettese vasárnap a Sky News brit hírtévének nyilatkozva.
"A polgári áldozatok száma jóval több, mint az ukrajnai fegyveres erőkéi" - mondta Olha Sztefanisina. "Viszont nagyon fontos, hogy senki az országban ne fogadja el, hogy a háború tartós lesz. Összefogunk, ellenállunk, és a végén erősebbek leszünk. Ukrajna ellenáll mindaddig, amíg szükséges a terror ellen és annak érdekében, hogy ebben a században ne történjen népirtás ebben az országban" - hangoztatta. Ukrajna területe nem lehet alku tárgya, csak arról lehet szó legfeljebb, hogy a szakadár területek visszaintegrálódnak - tette hozzá.
"Egyértelmű, hogy az ukránok egyedül nem tudnak ellenállni ennek az offenzívának. Nagyon fontos, hogy szerte a világon minden politikai vezető tartson össze, és alakítson háborúellenes koalíciót" - szögezte le.
Arra a kérdésre, hogy szerinte népirtás történik-e most a hazájában, azt válaszolta, hogy egyértelműen igen, "Putyin és a Kreml háborús bűnösök" - mondta az orosz elnökre utalva.
A riporternő kérdezte a Sztefanisinát azokról a történetekről, amelyek az ukrajnai nők szenvedéséről szólnak a háborúban. Az ukrán politikus azt mondta: "valóban szörnyű történetek vannak nőkről, akiken órákon át erőszakot követtek el, majd meggyilkolták őket. De a háborús bűnöket elkövető összes katona felelni fog. Az ukrán nők összetartanak, és győzni fognak" - szögezte le.
"Egyértelmű, hogy az ukránok egyedül nem tudnak ellenállni ennek az offenzívának. Nagyon fontos, hogy szerte a világon minden politikai vezető tartson össze, és alakítson háborúellenes koalíciót" - szögezte le.
Arra a kérdésre, hogy szerinte népirtás történik-e most a hazájában, azt válaszolta, hogy egyértelműen igen, "Putyin és a Kreml háborús bűnösök" - mondta az orosz elnökre utalva.
A riporternő kérdezte a Sztefanisinát azokról a történetekről, amelyek az ukrajnai nők szenvedéséről szólnak a háborúban. Az ukrán politikus azt mondta: "valóban szörnyű történetek vannak nőkről, akiken órákon át erőszakot követtek el, majd meggyilkolták őket. De a háborús bűnöket elkövető összes katona felelni fog. Az ukrán nők összetartanak, és győzni fognak" - szögezte le.
Német miniszter: Katar részt vesz a „Putyin-mentes” energiaellátás megteremtésében
Hosszú távú energetikai partnerségi megállapodást köt Németország és a világ legnagyobb földgázkitermelői közé tartozó Katar, amely hozzájárul Németország „Putyin-mentes” energiaellátásának kiépítéséhez – nyilatkozott a német gazdasági és klímavédelmi miniszter vasárnap Dohában.
Robert Habeck a katari emírrel, Hamim bin Hamad Ál Szánival folytatott megbeszélése után elmondta, hogy azért látogatott a közel-keleti országba, hogy lendületet adjon annak a tárgyalási folyamatnak, amelyet német vállalatok kezdtek ottani cégekkel.
Szavai szerint a látogatás - amelyen az emír mellett a külügyminiszterrel, a gazdasági miniszterrel és az energetikai tárca vezetőjével is találkozott - "nagyszerűen" sikerült. A cseppfolyósított földgáz (LNG) exportjában világelső ország uralkodója a várakozásokat messze felülmúló támogatást biztosít az együttműködéshez - mondta.
A hosszú távú energetikai partnerség nemcsak LNG-szállításokról szól, hanem a megújuló energiaforrások kiaknázásának fejlesztéséről és az energiahatékonyságról is - emelte ki a Zöldek politikusa, megjegyezve, hogy Katar ugyan eddig főleg a földgázra támaszkodott, de változtatásokra készül.
Robert Habeck a napokban norvég és kanadai illetékesekkel is tárgyalt arról, hogy Németország miként helyettesíthetné a felhasználásában 55 százalékos részarányt kitevő orosz földgázt, Katarból pedig az Egyesült Arab Emírségekbe utazik, ahol ugyancsak energetikai kérdésekről tárgyal.
A Handelsblatt című német üzleti lap hírportálján idézett nyilatkozatában kiemelte, hogy "idén talán még szükségünk lesz orosz gázra, de a jövőben már nem", és ez az átalakulás "még csak most kezdődik".
Azzal kapcsolatban, hogy Katar - amely a legutóbbi, 2020-as adatok szerint évi 167 milliárd köbméterrel a hatodik számú földgázkitermelő - nem tartozik a nyugati típusú liberális demokráciák közé, és világszerte széles körben bírálják a többi között a nyári labdarúgó-világbajnokságot előkészítő beruházásokon a külföldi munkavállalókkal szemben alkalmazott módszerek miatt, Robert Habeck egy vasárnapi lapinterjúban aláhúzta, hogy nem lehet a demokráciákra korlátozni az energetikai együttműködést, ha Németország fedezni akarja energiaszükségletét.
A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című vasárnapi lapban - a közel-keleti látogatásra időzítve - közölt interjúban azt mondta, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) számos tagállama "problémás", de nem lehet egyenlőségjelet tenni közéjük.
Lehetetlen minden ilyen országot kizárni az energiaszállítók közül, és "van különbség egy emberi jogi szempontból problémás, nem demokratikus ország és egy autoriter állam között, amely a nemzetközi jogot megsértve támadó háborút folytat a küszöbünk előtt" - mondta a német gazdasági miniszter az ukrajnai orosz invázióval kapcsolatban.
Németországban az orosz import részaránya nemcsak a földgázfelhasználásban jelentős. A szénnél 50 százalék, a kőolajnál 35 százalék ez az arány. A berlini vezetés a Kreml Ukrajna elleni agressziójának kezdete óta igen intenzíven dolgozik az orosz energiahordozók kiváltásán. A gazdasági tárca reményei szerint az ország már őszre függetlenné válhat az orosz széntől, és az év végére csaknem teljesen megszűnhet a függősége az orosz kőolajtól is.
Szavai szerint a látogatás - amelyen az emír mellett a külügyminiszterrel, a gazdasági miniszterrel és az energetikai tárca vezetőjével is találkozott - "nagyszerűen" sikerült. A cseppfolyósított földgáz (LNG) exportjában világelső ország uralkodója a várakozásokat messze felülmúló támogatást biztosít az együttműködéshez - mondta.
A hosszú távú energetikai partnerség nemcsak LNG-szállításokról szól, hanem a megújuló energiaforrások kiaknázásának fejlesztéséről és az energiahatékonyságról is - emelte ki a Zöldek politikusa, megjegyezve, hogy Katar ugyan eddig főleg a földgázra támaszkodott, de változtatásokra készül.
Robert Habeck a napokban norvég és kanadai illetékesekkel is tárgyalt arról, hogy Németország miként helyettesíthetné a felhasználásában 55 százalékos részarányt kitevő orosz földgázt, Katarból pedig az Egyesült Arab Emírségekbe utazik, ahol ugyancsak energetikai kérdésekről tárgyal.
A Handelsblatt című német üzleti lap hírportálján idézett nyilatkozatában kiemelte, hogy "idén talán még szükségünk lesz orosz gázra, de a jövőben már nem", és ez az átalakulás "még csak most kezdődik".
Azzal kapcsolatban, hogy Katar - amely a legutóbbi, 2020-as adatok szerint évi 167 milliárd köbméterrel a hatodik számú földgázkitermelő - nem tartozik a nyugati típusú liberális demokráciák közé, és világszerte széles körben bírálják a többi között a nyári labdarúgó-világbajnokságot előkészítő beruházásokon a külföldi munkavállalókkal szemben alkalmazott módszerek miatt, Robert Habeck egy vasárnapi lapinterjúban aláhúzta, hogy nem lehet a demokráciákra korlátozni az energetikai együttműködést, ha Németország fedezni akarja energiaszükségletét.
A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című vasárnapi lapban - a közel-keleti látogatásra időzítve - közölt interjúban azt mondta, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) számos tagállama "problémás", de nem lehet egyenlőségjelet tenni közéjük.
Lehetetlen minden ilyen országot kizárni az energiaszállítók közül, és "van különbség egy emberi jogi szempontból problémás, nem demokratikus ország és egy autoriter állam között, amely a nemzetközi jogot megsértve támadó háborút folytat a küszöbünk előtt" - mondta a német gazdasági miniszter az ukrajnai orosz invázióval kapcsolatban.
Németországban az orosz import részaránya nemcsak a földgázfelhasználásban jelentős. A szénnél 50 százalék, a kőolajnál 35 százalék ez az arány. A berlini vezetés a Kreml Ukrajna elleni agressziójának kezdete óta igen intenzíven dolgozik az orosz energiahordozók kiváltásán. A gazdasági tárca reményei szerint az ország már őszre függetlenné válhat az orosz széntől, és az év végére csaknem teljesen megszűnhet a függősége az orosz kőolajtól is.
Kínai nagykövet: Peking semmilyen katonai segítséget nem nyújt Oroszországnak
Peking semmilyen katonai segítséget nem nyújt Oroszországnak ukrajnai háborújához, az ezzel ellentétes értelmű információk hamisak – jelentette ki Kína washingtoni nagykövete vasárnap a CBS tévének adott interjújában.
Kína élelmiszert, gyógyszert, hálózsákot és tejport szállít, fegyvert vagy lőszert nem a konfliktusban részt vevő feleknek, és minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy enyhüljön a szembenállás – mondta Csin Kang az interjúban.
A nagykövet azonban nem tett utalást arra, hogy Peking a jövőben is tartaná-e magát ehhez az álláspontjához – jegyezte meg az AFP hírügynökség.
Joe Biden amerikai elnök pénteken egy videohívásban figyelmeztette kínai partnerét, Hszi Csin-ping elnököt, hogy „következményei” lesznek annak, ha Peking „anyagi támogatást” nyújt Oroszországnak az Ukrajna elleni invázióhoz – emlékeztetett az AFP.
A kínai kommunista vezetés Moszkvához hasonlóan ellenséges viszonyban van az Egyesült Államokkal. Noha a nyilatkozatok szintjén a feszültségcsökkentés mellett áll ki, még egyszer sem szólította fel Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy vonja ki az orosz erőket Ukrajnából – jegyezte meg a francia hírügynökség. Csin Kang nagykövet védelmébe vette az interjúban, hogy Kína nem ítéli el az orosz inváziót. „Nem oldaná meg a problémát, ha elítélnénk. Csodálkoznék, ha ennek hatására Oroszország kivonulna” – mondta. Hangsúlyozta továbbá: Hszi Csin-ping a háború második napján beszélt Vlagyimir Putyinnal, és arra kérte, hogy gondolja meg a visszatérés lehetőségét a béketárgyalásokhoz.
A nagykövet azonban nem tett utalást arra, hogy Peking a jövőben is tartaná-e magát ehhez az álláspontjához – jegyezte meg az AFP hírügynökség.
Joe Biden amerikai elnök pénteken egy videohívásban figyelmeztette kínai partnerét, Hszi Csin-ping elnököt, hogy „következményei” lesznek annak, ha Peking „anyagi támogatást” nyújt Oroszországnak az Ukrajna elleni invázióhoz – emlékeztetett az AFP.
A kínai kommunista vezetés Moszkvához hasonlóan ellenséges viszonyban van az Egyesült Államokkal. Noha a nyilatkozatok szintjén a feszültségcsökkentés mellett áll ki, még egyszer sem szólította fel Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy vonja ki az orosz erőket Ukrajnából – jegyezte meg a francia hírügynökség. Csin Kang nagykövet védelmébe vette az interjúban, hogy Kína nem ítéli el az orosz inváziót. „Nem oldaná meg a problémát, ha elítélnénk. Csodálkoznék, ha ennek hatására Oroszország kivonulna” – mondta. Hangsúlyozta továbbá: Hszi Csin-ping a háború második napján beszélt Vlagyimir Putyinnal, és arra kérte, hogy gondolja meg a visszatérés lehetőségét a béketárgyalásokhoz.
Zelenszkij katonai és gazdasági segítséget kért Izraeltől
Volodomir Zelenszkij ukrán államfő a zsidóüldözések történelmi párhuzamát hangsúlyozva fegyverszállítást és gazdasági szankciókat kért Oroszországgal szemben az izraeli parlament és a kormány tagjaihoz intézett beszédében vasárnap este.
Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy Izraelnek muszáj lesz együttélnie döntésével, hogy segíti-e a vaskupola légvédelmi rendszer rendelkezésre bocsátásával az ukrán védekezést az orosz invázióval szemben.
Zelenszkij gazdasági nyomásgyakorlást és erőteljes gazdasági szankciók bevezetését is kérte Oroszországgal szemben, s számos történelmi párhuzamot sorolt fel a zsidók egykori és az ukránok jelenlegi helyzete között.
Zelenszkij gazdasági nyomásgyakorlást és erőteljes gazdasági szankciók bevezetését is kérte Oroszországgal szemben, s számos történelmi párhuzamot sorolt fel a zsidók egykori és az ukránok jelenlegi helyzete között.
Horvátországba eddig 8500 menekült érkezett
Horvátországba eddig 8500 menekült érkezett Ukrajnából az orosz támadás miatt – közölte vasárnap Davor Bozinovic belügyminiszter.
Kiemelte: a menekültek 48 százaléka nő, 40 százaléka gyermek és 12 százaléka férfi. Többségük családoknál, barátoknál talált menedéket, 827-en befogadóközpontokban vannak – tette hozzá.
Megismételte korábbi kijelentését, miszerint Horvátország kész 20 ezer, lakóhelyét elhagyni kényszerült emberről gondoskodni. Az ukrajnai fejleményektől függően – ha szükséges – bővítenek a kapacitásokon – hangsúlyozta.
„Az eddig hallottak szerint a háború legrosszabb szakasza még hátra van. Három fronton nő majd az Európára nehezedő nyomás: az energiabiztonság, a védelmi kiadások és menekültek befogadása terén” – monda Bozinovic.
Jelezte: készülnek a szociális jóléti törvény módosítására, hogy azok, akik ideglenes védelmet kapnak az országban, egyszeri 2500 kunás (valamivel több mint 123 ezer forint) juttatásban részesülhessenek.
Úgy becsülte: a legtöbb ukrán menekült valószínűleg huzamosabb ideig az országban marad. Húszezer menekült esetében ez 1,3 milliárd kunájába kerül az országnak – fogalmazott.
Kifejtette: a napi egészségügyi ellátás 15 kunába, az iskoláztatás 30 kunába kerül fejenként. Utóbbira szerinte azért van szükség, hogy a menekültek minél előbb be tudjanak illeszkedni a társadalomba.
Azok a magánszemélyek, akik apartmanokat vagy lakásokat bocsátanak a menekültek rendelkezésére, 5-8 euró támogatásban részesülnek egy személy után, család esetén ez minden következő személy után csökken – magyarázta.
Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását az ukrajnai Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben, köztük Kijevben is támadnak katonai és polgári célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be, majd benyújtotta európai uniós csatlakozási kérelmét. A felek számos halálos áldozatról is beszámoltak. A NATO a háború megindulása után aktiválta többnemzetiségű gyorsreagálású haderejét. Az Európai Unió és a nyugati országok fegyvereket szállítanak Ukrajnának, és szankciókat hoztak Oroszország ellen.
Megismételte korábbi kijelentését, miszerint Horvátország kész 20 ezer, lakóhelyét elhagyni kényszerült emberről gondoskodni. Az ukrajnai fejleményektől függően – ha szükséges – bővítenek a kapacitásokon – hangsúlyozta.
„Az eddig hallottak szerint a háború legrosszabb szakasza még hátra van. Három fronton nő majd az Európára nehezedő nyomás: az energiabiztonság, a védelmi kiadások és menekültek befogadása terén” – monda Bozinovic.
Jelezte: készülnek a szociális jóléti törvény módosítására, hogy azok, akik ideglenes védelmet kapnak az országban, egyszeri 2500 kunás (valamivel több mint 123 ezer forint) juttatásban részesülhessenek.
Úgy becsülte: a legtöbb ukrán menekült valószínűleg huzamosabb ideig az országban marad. Húszezer menekült esetében ez 1,3 milliárd kunájába kerül az országnak – fogalmazott.
Kifejtette: a napi egészségügyi ellátás 15 kunába, az iskoláztatás 30 kunába kerül fejenként. Utóbbira szerinte azért van szükség, hogy a menekültek minél előbb be tudjanak illeszkedni a társadalomba.
Azok a magánszemélyek, akik apartmanokat vagy lakásokat bocsátanak a menekültek rendelkezésére, 5-8 euró támogatásban részesülnek egy személy után, család esetén ez minden következő személy után csökken – magyarázta.
Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását az ukrajnai Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben, köztük Kijevben is támadnak katonai és polgári célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be, majd benyújtotta európai uniós csatlakozási kérelmét. A felek számos halálos áldozatról is beszámoltak. A NATO a háború megindulása után aktiválta többnemzetiségű gyorsreagálású haderejét. Az Európai Unió és a nyugati országok fegyvereket szállítanak Ukrajnának, és szankciókat hoztak Oroszország ellen.
Érkeznek Szlovákiába a Patriot légvédelmi rendszer elhelyezését megvalósító egységek
Folyamatosan érkeznek Szlovákiába a Németország és Hollandia által az ország rendelkezésére bocsátott Patriot légvédelmi rendszer elhelyezését megvalósító egységek – jelentette a TASR, szlovák közszolgálati hírügynökség a szlovák védelmi miniszter közlésére hivatkozva vasárnap.
Jaroslav Nad szlovák védelmi miniszter erről a közösségi hálón tett bejelentésében számolt be, hozzátéve: az egységek érkezése a következő napokban folytatódni fog.
A Patriot légvédelmi rendszert Németország és Hollandia bocsátotta ideiglenesen Szlovákia rendelkezésére az ukrajnai konfliktussal összefüggésben a NATO keleti szárnyának megerősítése céljából. Az atlanti katonai blokk megerősítése érdekében a tervek szerint 2100 NATO katona érkezik Szlovákiába.
Nad közlése szerint a Patriot rendszert ideiglenesen a szliácsi (Sliac) légi katonai támaszponton helyezik el. A védelmi miniszter közölte azt is, hogy a Patriot légvédelmi rendszer nem az ország által már tulajdonolt orosz S-300-as légvédelmi rendszer felváltását szolgálja, hanem annak telepítésének célja, hogy tovább erősítse Szlovákia légterének védelmét.
A szlovák védelmi miniszter szerint országa a jövőben az S-300-as rendszert tekintettel annak korára, műszaki állapotára, illetve „nem elégséges képességeire” mással tervezi helyettesíteni.
Jaroslav Nad a napokban úgy nyilatkozott, hogy Szlovákia hajlandó lehet átadni S-300-as légvédelmi rendszerét Ukrajnának, ám csak akkor, amennyiben más légvédelmi rendszert kap annak pótlására.
A Patriot légvédelmi rendszert Németország és Hollandia bocsátotta ideiglenesen Szlovákia rendelkezésére az ukrajnai konfliktussal összefüggésben a NATO keleti szárnyának megerősítése céljából. Az atlanti katonai blokk megerősítése érdekében a tervek szerint 2100 NATO katona érkezik Szlovákiába.
Nad közlése szerint a Patriot rendszert ideiglenesen a szliácsi (Sliac) légi katonai támaszponton helyezik el. A védelmi miniszter közölte azt is, hogy a Patriot légvédelmi rendszer nem az ország által már tulajdonolt orosz S-300-as légvédelmi rendszer felváltását szolgálja, hanem annak telepítésének célja, hogy tovább erősítse Szlovákia légterének védelmét.
A szlovák védelmi miniszter szerint országa a jövőben az S-300-as rendszert tekintettel annak korára, műszaki állapotára, illetve „nem elégséges képességeire” mással tervezi helyettesíteni.
Jaroslav Nad a napokban úgy nyilatkozott, hogy Szlovákia hajlandó lehet átadni S-300-as légvédelmi rendszerét Ukrajnának, ám csak akkor, amennyiben más légvédelmi rendszert kap annak pótlására.
Ukrán elnöki tanácsadó: megmerevedtek a frontvonalak
Az elmúlt egy napban az oroszok rakétával gyakorlatilag nem támadtak egyetlen várost sem – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója, Olekszij Aresztovics egy friss videoüzenetében.
Az ENSZ-hivatal közlése szerint adatai ukrajnai idő szerinti vasárnap 0 órára vonatkoztak. A szóban forgó emberek zöme tüzérségi vagy légijármű-robbanólövedék, rakéta, gránát áldozata lett. Az OHCHR, amelynek népes megfigyelőcsoportja tartózkodik az országban, úgy véli, hogy az áldozatok valódi száma ennél sokkal magasabb lehet, mert a csoport számos ostromlott városból nem tud információhoz jutni – tették hozzá.
Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa vasárnap azt jelentette be, hogy 10 millióra emelkedett az ukrajnai konfliktus elől menekülők száma, ami az ország teljes lakosságának mintegy negyede. Az ENSZ adatai szerint a menekülők mintegy 90 százaléka nő és gyerek. Eddig 3 389 044 ukrán hagyta el az országot az orosz offenzíva megindítása óta. Többségük Lengyelországba ment. A világszervezet nyilvántartása szerint a belső menekültek száma 6,48 millió Ukrajnában.
A TASZSZ orosz hírügynökség jelentette, hogy az ukrán egészségügyi minisztérium betiltotta szombattól 39 olyan gyógyszer kereskedelmét az országban, amelynek a gyártója Fehéroroszországban működik vagy ott van a székhelye. A minisztérium magyarázata szerint ezeknek a gyógyszereknek létezik helyettesítője ukrajnai gyártóknál. A már forgalomba került fehérorosz gyógyszerek értékesíthetők.
Szintén a TASZSZ jelentette, hogy az ukrán hatóságok az odesszai kikötőben lefoglaltak egy 100 ezer euró értékű gyümölcslészállítmányt, amely Moldovából Kínába tartott, és a kínai vevő már ki is fizette. Erről a gyártó cég, az Orhei-vit igazgatója, Simon Mudrya számolt be a TVR moldovai tévének nyilatkozva. Az igazgató hozzátette, hogy a lefoglalt árut Ukrajna különböző pontjaira szállítják, ahol a hatóságok szerint a legnagyobb szükség van rá. Az ukrán védelmi minisztérium más cégek másféle élelmiszerszállítmányait is lefoglalta, és egyebek között a donyecki régióba viszik. A cég ügyvédjei pert indítottak. A hasonló esetek elkerülése érdekében a vállalat kerülő útvonalon, Románián keresztül fog ezentúl szállítani – mondta el a cég vezetője.
Az ENSZ-hivatal közlése szerint adatai ukrajnai idő szerinti vasárnap 0 órára vonatkoztak. A szóban forgó emberek zöme tüzérségi vagy légijármű-robbanólövedék, rakéta, gránát áldozata lett. Az OHCHR, amelynek népes megfigyelőcsoportja tartózkodik az országban, úgy véli, hogy az áldozatok valódi száma ennél sokkal magasabb lehet, mert a csoport számos ostromlott városból nem tud információhoz jutni – tették hozzá.
Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa vasárnap azt jelentette be, hogy 10 millióra emelkedett az ukrajnai konfliktus elől menekülők száma, ami az ország teljes lakosságának mintegy negyede. Az ENSZ adatai szerint a menekülők mintegy 90 százaléka nő és gyerek. Eddig 3 389 044 ukrán hagyta el az országot az orosz offenzíva megindítása óta. Többségük Lengyelországba ment. A világszervezet nyilvántartása szerint a belső menekültek száma 6,48 millió Ukrajnában.
A TASZSZ orosz hírügynökség jelentette, hogy az ukrán egészségügyi minisztérium betiltotta szombattól 39 olyan gyógyszer kereskedelmét az országban, amelynek a gyártója Fehéroroszországban működik vagy ott van a székhelye. A minisztérium magyarázata szerint ezeknek a gyógyszereknek létezik helyettesítője ukrajnai gyártóknál. A már forgalomba került fehérorosz gyógyszerek értékesíthetők.
Szintén a TASZSZ jelentette, hogy az ukrán hatóságok az odesszai kikötőben lefoglaltak egy 100 ezer euró értékű gyümölcslészállítmányt, amely Moldovából Kínába tartott, és a kínai vevő már ki is fizette. Erről a gyártó cég, az Orhei-vit igazgatója, Simon Mudrya számolt be a TVR moldovai tévének nyilatkozva. Az igazgató hozzátette, hogy a lefoglalt árut Ukrajna különböző pontjaira szállítják, ahol a hatóságok szerint a legnagyobb szükség van rá. Az ukrán védelmi minisztérium más cégek másféle élelmiszerszállítmányait is lefoglalta, és egyebek között a donyecki régióba viszik. A cég ügyvédjei pert indítottak. A hasonló esetek elkerülése érdekében a vállalat kerülő útvonalon, Románián keresztül fog ezentúl szállítani – mondta el a cég vezetője.
Hiperszonikus rakéták bevetéséről és külföldi zsoldosok likvidálásáról számolt be az orosz katonai szóvivő
Kinzsal típusú hiperszonikus rakéták bevetéséről és külföldi zsoldosok likvidálásáról számolt be vasárnapi hadijelentésében Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.
A tábornok szerint az orosz haderő a Kaszpi-tengerről indított Kalibr cirkálórakétákkal és a Krím légteréből kilőtt Kinzsal hiperszonikus légi ballisztikus rakétákkal semmisített meg egy nagy üzemanyag- és kenőanyagtároló bázist az ukrajnai Mikolajiv megyében, Konsztantinivka település közelében. Mint mondta, az ukrán hadsereg járművei főként innen kapták az üzemanyagot az ország déli részén.
A szóvivő szombaton tett első ízben bejelentést a Kinzsalok harci bevetéséről. Azt mondta, hogy március 18-án az Ivano-Frankivszk megyében található Deljatinban nagy földalatti rakéta- és légilőszer-raktárt semmisítettek meg.
Konasenkov vasárnapi beszámolója szerint több mint száz ukrán katona és külföldi zsoldos halt meg az ukrán különleges műveleti erők egyik kiképzőközpontját ért orosz nagypontosságú légi rakétacsapásban Zsitomír megyében, Ovrucs falu közelében. Mint mondta, az orosz légierő az éjszaka folyamán 62 ukrán katonai létesítményt semmisített meg, a légvédelem pedig lelőtt egy Mi-8-as helikoptert, hat drónt és egy Tocska-U harcászati ballisztikus rakétát. Bejelentette még hat Bukovel mobil elektronikus hadviselési komplexum üzemképtelenné tételét is.
Konasenkov közölte, hogy az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 207 drónt, 1467 harckocsit és páncélozott harcjárművet, 148 rakéta-sorozatvetőt, 573 darab tüzérségi ágyút és aknavetőt, valamint 1262 darab különleges katonai járművet semmisítettek meg.
BRFK: 1770 menekültet fogadtak fővárosi pályaudvarokon szombaton
Az ukrajnai háború elől menekülők közül szombaton 1770 ember, köztük 548 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) vasárnap a police.hu oldalon.
A legtöbben információt kértek, illetve egyénileg utaztak tovább, vagy rokonokhoz mentek – írta a rendőrség.
Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 89 ember, köztük 55 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg – fűzték hozzá.
Emlékeztettek: a Budapesti Rendőr-főkapitányság és a Készenléti Rendőrség erői a Keleti és a Nyugati pályaudvaron segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket.
Ellátásuk, szállításuk, elszállásolásuk érdekében a rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóság, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.
Gulyás: ha a baloldal kijelentéseit tettekre váltanák, Magyarország belesodródna a háborúba
Ha a baloldal kijelentéseit tettekre váltanák, Magyarország belesodródna a háborúba – erről Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. A miniszter kijelentette: amíg Magyarországon polgári kormány van, addig ebben a konfliktusban hazánk nem fog fegyvert szállítani, hiába buzdítanak erre az ellenzéki pártok.
Magyarországnak három nagyon fontos feladata van: az első, hogy ne sodródjunk bele ebbe a háborúba, maradjunk ki belőle, ne tegyünk olyan felelőtlen nyilatkozatokat, amelyek ezt idézik elő – hangoztatta Gulyás Gergely.
Ha azokat a nyilatkozatokat, amelyeket a baloldal és különösen a miniszterelnök-jelöltje tesz, valaki tettekre váltaná, akkor Magyarország belesodródna a háborúba – mutatott rá a miniszter, aki kijelentette: a béke a fejlődés és a biztonság alapja.
Másodikként említette, hogy természetesen keresik a közös megoldásokat a szövetségesekkel – a NATO-val és az unióval – de ne „mi fizessük meg az árát ennek a háborúnak”. Olyan szankciókat fogadjanak el, vezessenek be, amelyek nem Magyarországnak, illetve Európának fájnak jobban – hangsúlyozta.
Gulyás Gergely kiemelte: ezért mondták azt, hogy az energiaellátással összefüggő kérdésekben nem szabad szankciókat bevezetni. Tudomásul kell venni, a földgáz- és kőolajszállítások Oroszországból a magyar gazdaság működésének és a háztartások rezsicsökkentésének olyan fontos részét képezik, hogy semmi mással nem lehet kiváltani. Ezért – folytatta – ezen a területen semmiképpen ne vezessenek be szankciókat.
A tárcavezető harmadik pontként jelölte meg, hogy most már csaknem félmillió ember érkezett Ukrajnából Magyarországra, nagy többségük átutazik az országon, de sokan vannak, akik maradnak. Elsősorban a kárpátaljai magyarok tartoznak ebbe a körbe, de mások is vannak, akik maradni fognak addig, amíg a háború tart – mutatott rá a politikus.
Gulyás Gergely aláhúzta: most Magyarország az első biztonságos ország, ez így volt már 2015-ben a migrációs válság idején is, amikor rögzítették, hogy nem a hatodik-hetedik országban kell biztosítani a menedékjogot. Most ebben is példát mutatunk, és látszik, hogy rendkívüli összefogás van a háború elől menekülők megsegítésében – jegyezte meg.
A miniszter arról, hogy hazánk nem vesz részt fegyverek szállításában, azt mondta: az a magyar érdek, hogy Magyarország maradjon ki a háborúból és a biztonság továbbra is garantálható legyen. Emellett ameddig lehetséges, Kárpátalját és az ott élő magyarokat is óvják meg ettől. Ha Magyarországról bármilyen fegyverszállítmány érkezne Ukrajnába, akkor ez azt jelentené, hogy Kárpátalja és az ott élő magyarság is potenciális célponttá válna – mutatott rá.
Gulyás Gergely hangsúlyozta: amíg Magyarországon polgári kormány van, addig ebben a konfliktusban Magyarország nem fog fegyvert szállítani, hiába buzdítanak erre az ellenzéki pártok.
Arról, hogy Márki-Zay Péter szerint hazugság amit a kormány állít és a küldött fegyvert nem használnák a kárpátaljai magyarok ellen, megerősítette: abban a pillanatban, ahogy egy ország fegyvert szállít Ukrajnába, potenciális célponttá válnak ezek a szállítmányok. Aki katonát küld, hadviselő fél is lesz, aki fegyvert küld, az is ennek a határán táncol – fejtette ki.
A miniszter rögzítette: ha ma Magyarországon a baloldal lenne kormányon, ha azt tették volna, amit mondtak, akkor Magyarország hadviselő fél lenne ebben a háborúban.
Kitért arra is, hogy a kormány közvetlenül is támogatta a humanitárius szervezeteket, amelyek oroszlánrészt vállalnak a munkából. Ez akkor és attól lesz sikeres, ha az idegenrendészet, a kormányhivatal, a védelmi bizottságok és a humanitárius szervezetek közösen dolgoznak. Emellett közvetlenül is küldenek Ukrajnába gyógyszert és élelmiszert, amelyre a legnagyobb szükség van. Örömmel látják az egészen rendkívüli, pártpolitikától mentes, az emberi jóérzésre épülő segítségnyújtást, ami a magyar emberekben megvan – fűzte hozzá.
Gulyás Gergely a Németországban megjelenő, a 2015-ös szíriai és a mostani ukrajnai háborús menekültek közötti különbségtételről azt mondta: a német sajtó nincs abban a helyzetben, hogy Közép-Európa országairól és Magyarországról hiteles tájékoztatást adjon. Néhány cikk már megjelent, amely arról szól, hogy Magyarország következetes politikát folytat.
Lánczi Tamás: nem most van itt az ideje, hogy valaki lelkes amatőrként magát miniszterelnökként kipróbálja
Nem most van itt az ideje annak, hogy valaki lelkes amatőrként a magyar közéletben bukdácsoljon és magát miniszterelnökként kipróbálja – értékelte Lánczi Tamás politológus a baloldal kormányfő-jelöltjének Magyarország ukrajnai katonai szerepvállalására vonatkozó kijelentéseit a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Az elemző arról is beszélt, hogy a Békemenet nemcsak Magyarországon brand és fogalom, hanem nemzetközi szinten is. A március 15-i, Kossuth téri ünnepi rendezvényen a miniszterelnök nagyon komoly elemzést adott a világban zajló eseményekről, kijelölte Magyarország helyét, miközben az ellenzék hagyományos kampányrendezvényt tartott – emlékeztetett.
A legszembeötlőbb különbség a március 15-i rendezvényeken a résztvevők számában volt. A kormány több embert tudott mozgósítani, ez ma már hagyomány, húsz éve azt látni, hogy a jobboldali megmozdulásokon „sokkal-sokkal többen vannak” – állapította meg Lánczi Tamás.
Rámutatott arra: a beszédek alapján a miniszterelnök egy nagyon komoly elemzését adta a világban zajló eseményeknek, a geopolitikai átrendeződéseknek és kijelölte Magyarország helyét is.
Kiemelte: Magyarország helye kívül van azokon a nagy konfliktusokon, amelyek elindultak Ukrajnában és amelyről több jeles politikus azt mondta Európában, hogy ez egy hosszú konfliktusnak tulajdonképpen csak a kezdete.
Az elemző aláhúzta: Magyarországnak abból a konfliktussorozatból, ami vélhetően elindult, ki kell maradnia.
Ezzel szemben az ellenzék rendezvénye hagyományos kampányrendezvény volt. Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje húsz perces beszédében élesen támadta a kormányt és a miniszterelnököt, de nem rajzolódott ki igazából egy koncepció – fejtette ki Lánczi Tamás, aki nem látta benne az ellenzéki szavazóknak szóló ajánlatot, azt, hogy milyen országot szeretnének felépíteni.
Arról, hogy Niedermüller Péter DK-s polgármester gusztustalannak nevezte a Békemenetet és a végén a miniszterelnöki beszédet, valamint az ellenzék lekicsinylő, gúnyolódó viselkedéséről, azt mondta: irigyek, az elmúlt 20 évben képtelenek voltak nagy hatású, valódi erőt és egységet mutató tömegrendezvényt összehozni. Kisebbeket igen, de olyan volumenűt, mint a Békemenet, nem – mutatott rá.
Lánczi Tamás szerint a Békemenet nemcsak Magyarországon brand, fogalom, hanem nemzetközi szinten is. Ilyen eseménysorozatot, amit rendszeresen, tíz éve megtart egy közösség és azon százezrek jelennek meg, nem nagyon tud mondani – tette hozzá. Ez egy magyar politikai innováció – értékelt.
A politológus kitért arra is, hogy a Békemenetnek nagyon fontos közösségteremtő és legitimáló ereje is van különösen az ilyen nehéz időszakokban, amikor az ország külső nyomás alatt áll és egy nagy konfliktuszóna közepén van.
Arról, hogy Márki-Zay Péter egyik nap arról beszél, fegyvereket küldene Ukrajnába, majd másnap az egészet letagadja, azt mondta: egészen egyértelműen fogalmazott Magyarország katonai szerepvállalásával kapcsolatban, nem érti, miért akarja ezt perre vinni.
Lánczi Tamás úgy látta, ez roppant kínos és csak öngólt rúg vele. Ezek a mondatok elhangzottak, és ezeket a kijelentéseket a magyar emberek „nem díjazzák”. Magyarország bármilyen katonai szerepvállalásával összefüggésben a magyarok túlnyomó többsége elutasító – tette hozzá.
Jóindulatúan megközelítve a jelölt tevékenységét, nem most van itt az ideje annak, hogy valaki lelkes amatőrként a magyar közéletben bukdácsoljon és magát miniszterelnökként kipróbálja – összegzett az elemző.
Ukrajnában felfüggesztették több ellenzéki párt tevékenységét
Ukrajnában a hadiállapot idejére felfüggesztették több olyan ellenzéki párt tevékenységét, amelyek állítólag kapcsolatban állnak Oroszországgal.
„Az ukrán nemzetbiztonsági tanács, tekintettel a teljes körű háborús helyzetre és az országgal kapcsolatban álló bizonyos politikai szervezetekre, úgy határozott, hogy felfüggeszti a hadiállapot idejére egy sor politikai párt tevékenységét” – jelentette be vasárnapra virradóra közzétett videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Az UNIAN ukrán hírügynökség szerint az érintett pártok és politikai erők: az Ellenzéki Platform – Az Életért, a Sarija Pártja, a Mieink, az Ellenzéki Blokk, a Baloldali Ellenzék, a Baloldali Erők Szövetsége, a Hatalom, az Ukrajna Progresszív Szocialista Pártja, az Ukrajna Szocialista Pártja, a Szocialisták és a Volodimir Szaldo Pártja.
„Nem fognak sikerrel járni a politikusaik kollaborációt és társadalmi megosztást célzó tevékenységei, de kemény választ fognak kapni ezért” – idézte Zelenszkijt az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Az ukrán államfő közölte azt is: utasítást adott az igazságügyi minisztériumnak, hogy haladéktalanul függessze fel az említett politikai erők tevékenységét.
A dpa német hírügynökség felidézte, hogy az Ellenzéki Platform – Az Életért és az Ellenzéki Blokk az ukrán parlamentben is képviselettel rendelkeznek. Hozzátette, hogy euroszkeptikus, antiliberális, illetve oroszbarát politikai erőkről van szó.
Kína élesen bírálta a nyugati szankciókat és a NATO kelet-európai csapaterősítését
Kína élesen bírálta szombaton az Oroszország ellen hozott nyugati szankciókat és a NATO kelet-európai csapaterősítését, miután Joe Biden amerikai elnök az előző nap figyelmeztette Hszi Csin-ping kínai elnököt, hogy következményei lesznek, ha Peking támogatást nyújt Moszkvának az Ukrajna elleni invázióhoz.
„Az Oroszország elleni szankciók egyre felháborítóbbak” – jelentette ki Li Ju-cseng kínai külügyminiszter-helyettes szombaton Pekingben. A diplomata egyebek mellett az orosz oligarchák, illetve Vlagyimir Putyin elnök és közvetlen környezete ellen hozott büntetőintézkedésekre tekintettel azt sérelmezte, hogy szerinte teljesen alaptalanul zárolják orosz állampolgárok külföldön lévő vagyontárgyait.
„A történelem ismételten megmutatta, hogy szankciók nem oldanak meg problémákat” – hangsúlyozta. Mindössze az átlagembereknek ártanak és megnehezítik a világkereskedelmet – tette hozzá.
Li Ju-cseng mindemellett az orosz álláspontot felkarolva kijelentette, hogy az észak-atlanti szövetségnek nem szabadna továbbterjeszkednie keletre, sarokba szorítva ezzel egy olyan atomhatalmat, mint Oroszország.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Moszkvában nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a két ország kapcsolatai egyre szorosabbakká válnak.
„Olyan időkben, amikor a Nyugat arcátlanul lebontja a nemzetközi rendszer alapjait, nekünk mint két nagyhatalomnak fontolóra kell vennünk, miként járjunk el ebben a világban” – fogalmazott Lavrov.
Biden pénteken beszélt Hszi Csin-pinggel telefonon. Óva intette kínai hivatali partnerét, hogy katonai támogatást nyújtson Oroszországnak.
Az Egyesült Államok ezenfelül attól is tart, hogy Moszkva Peking segítségével játszhatja ki az ukrajnai invázió nyomán elrendelt nyugati büntetőintézkedéseket. Az aggodalmaknak további táptalajt nyújt a három hete kötött barátsági szerződés Oroszország és Kína között.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
