Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Élő közvetítés a háborúról

888.hu

2022.03.30. 08:30

 

Cikkünk folyamatosan frissül!

 

Biden: az Egyesült Államok kész újabb félmilliárd dollár támogatást nyújtani Ukrajnának

 

Az Egyesült Államok kész az ukrán kormánynak további 500 millió dollárt (164,6 milliárd forint) adni közvetlen költségvetési támogatás formájában – közölte Joe Biden amerikai elnök Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel szerdai telefonbeszélgetésükkor.

Ezt a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál jelentése szerint a Fehér Ház közleményben hozta nyilvánosságra. Zelenszkij a Twitteren azt írta, hogy közel egy órán át tárgyalt Bidennel, és beszéltek „konkrét védelmi támogatásról, megerősített szankciócsomagról, makroszintű pénzügyi és humanitárius segítségnyújtásról”.

Ezenfelül Zelenszkij tájékoztatta Bident Ukrajna Oroszországgal folytatott tárgyalásainak állásáról, továbbá az aktuális harctéri helyzetről.

Közben Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója Ukrajnába látogatott, ahol szerdán felkereste a dél-ukrajnai atomerőművet.

Videókonferencián tartott tájékoztatóján reményét fejezte ki, hogy napokon belül segélyszállítmányokat küldenek Ukrajnának, és nem zárta ki, hogy az ügynökség ellenőröket és műszaki szakértőket is tud Ukrajnába küldeni.

Olekszandr Makrusin, a Kijev közelében fekvő, az ukrán erők által két napja visszavett Irpiny város polgármestere szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az előzetes adatok szerint mintegy 300 polgári lakos és az ukrán fegyveres erők 50 tagja vesztette életét a településen. Hozzátette: azért nem tudnak pontos számokat az áldozatokról, mert amikor heves harcok dúltak a városban, az emberek az elhunytakat kertekben és parkokban temették el. Azt is állította, hogy a városba benyomuló orosz harckocsik átgázoltak az utcákon heverő holttesteken. Szavai szerint helybeli lakosok arról számoltak be neki, hogy amikor kijöttek az óvóhelyként szolgáló pincékből, az orosz katonák levetkőztették őket, és volt olyan eset is, hogy nőket bántalmaztak.

Az ukrajnai zsidó közösség szerdán cáfolta azt az orosz állítást, amely szerint Umanyban „ukrán nacionalista” alakulatok bármilyen zsidó létesítményt használtak volna fegyverraktárként vagy szálláshelyként, mint ahogy Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője előző napi moszkvai sajtótájékoztatóján állította.

Az umanyi zsinagógák katonaság általi használatáról szóló információk nem felelnek meg a valóságnak” –

szögezte le a közösség hivatalos Telegram-csatornáján.

Az ukrán légierő keleti parancsnoksága arról számolt be, hogy a légvédelem szerdán lelőtt három orosz vadászgépet és egy pilóta nélküli légi eszközt Harkiv megye fölött. Birosz Filatov, a kelet-ukrajnai Dnyipro polgármestere pedig este a Telegramon arról adott hírt, hogy az orosz erők rakétacsapást mértek a megyeszékhelyre. Ugyanakkor arra kérte a helyieket, hogy ne hozzanak nyilvánosságra fotókat a támadásról, hanem várják meg a megyei katonai adminisztráció hivatalos közlését.

 

 

 

Szlovákia kiutasított 35 orosz diplomatát

 

Szlovákia 35 fővel csökkenti Oroszország pozsonyi külképviseletének személyi állományát – jelentette a szlovák közszolgálati hírügynökség (TASR) a külügyminisztérium közlésére hivatkozva szerdán.

A döntést alig több mint héttel azután jelentették be, hogy Pozsony – a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezménnyel összeegyeztethetetlen tevékenységre hivatkozva – kiutasított három orosz diplomatát, amire válaszul hétfőn Moszkva ugyancsak kiutasított három, Szlovákia moszkvai nagykövetségen szolgálatot teljesítő diplomatát.

A TASR jelentése szerint a külügyi tárca szerdán a biztonsági szolgálatok információi alapján kérette be Oroszország pozsonyi nagykövetét, Igor Bratcsikovot, akit – szintén a bécsi egyezménnyel összeegyeztethetetlen tevékenységre hivatkozva – egy diplomáciai jegyzék formájában tájékoztattak a döntésről.

Eduard Heger szlovák miniszterelnök azt mondta: a diplomaták számát „a rendes diplomáciai agenda” szintjére csökkentették.

Az a 35 diplomata, akiknek hazaküldéséről döntöttünk, tekintettel valós kapcsolatainkra Oroszországgal, nemcsak felesleges volt, de tarthatatlanul nagy biztonsági kockázatot is jelentett”

– fogalmazott a kormányfő.

 

 

 

Kreml: Putyin tájékoztatta Scholzot és Draghit az orosz gázexport rubelesítéséről

 

Telefonon tájékoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnök Olaf Scholz német kancellárt és Mario Draghi olasz miniszterelnököt azzal a döntésével kapcsolatban, hogy az orosz gázért rubelben kell majd fizetni – közölte szerdán a Kreml sajtószolgálata.

Putyin külön tárgyalt a két európai vezetővel. A moszkvai tájékoztatás szerint az elszámolás rendjét azért változtatják meg, „mert az EU tagállamai a nemzetközi jogot megsértve befagyasztották a Bank Rosszii devizatartalékait”.

A Kreml szerint Putyin és Scholz eszmecserét folytatott az orosz-ukrán tárgyalások Isztambulban kedden megtartott újabb fordulójáról. Megvitatták a civilek biztonságos evakuálásának kérdését a harcok helyszínéről, mindenekelőtt Mariupolból.

Az orosz elnök Draghit is tájékoztatta az orosz-ukrán tárgyalásokról.

Putyin március 23-án jelentette be, hogy Oroszország a vele szemben barátságtalannak minősített országokkal a gázkereskedelemben áttér a rubelelszámolásra. Hozzátette, hogy Oroszország továbbra is szállít földgázt „a korábban megkötött szerződésekben rögzített árképzési elveknek megfelelő mennyiségben és áron”.

Hangsúlyozta, hogy a változások csak a fizetés pénznemét érintik.

Putyin azt mondta, hogy a külföldi fogyasztók számára lehetőséget kell biztosítani a szükséges tranzakciók lebonyolítására, és világos, átlátható fizetési eljárást kell kialakítani számukra, beleértve a rubel vásárlását az orosz devizapiacon. Az ügyletek új ügymenetét az elnöki utasítás értelmében csütörtökig kell kidolgoznia jegybanknak és a kormánynak.

Orosz oktatási miniszter: Oroszország gyűlöletére nevelnek az ukrán tankönyvek

 

Több mint háromszáz ukrán iskolai tankönyv és taneszköz elemzése nyomán arra a következtetésre jutott az orosz oktatási minisztérium, hogy a kiadványok erősen átpolitizáltak, szándékosan elferdítik a történelmet és az Oroszországgal szembeni gyűlöletre nevelik a gyerekeket – jelentette ki Szergej Kravcov tárcavezető egy szerdai moszkvai sajtótájékoztatón.

Kravcov azt hangoztatta, hogy az ukrán általános oktatás programjai az ukrán Nemzeti Emlékezet Intézetének irányítása alatt készültek, külföldi, egyebek között amerikai anyagi támogatással. Kifogásolta, hogy az ukrán tankönyvek szerzői „radikálisan átírták” a történelemnek az orosz és az ukrán nép „egységéről” szóló vonatkozásait.

Meg nem nevezett direktívára hivatkozva azt mondta, hogy az ukrán tanárok kötelesek voltak megkövetelni az iskolásoktól, hogy „kreatívan alkalmazzák a megszerzett ismereteket” az olyan történelmi személyiségek jellemzésére, mint Sztyepan Bandera és Roman Suhevics, akiket Kravcov „de facto náciként” jellemzett. Nehezményezte, hogy az ukrán tankönyvek Oroszországot agresszorként emlegették, elhallgatták az orosz kultúra és tudomány eredményeit, például meg sem említették Jurij Gagarin űrhajóst, az irodalomtankönyvek pedig azt állították, hogy Anton Csehov művei kizárólag ukrajnai kötődésűek.

Olga Kazakova, az orosz parlamenti alsóház oktatási bizottságának vezetője rámutatott, hogy az ukrán történelemtankönyvekből hiányzik a Nagy Honvédő Háború fogalma – a posztszovjet országok többségében így nevezik a második világháborúnak a Szovjetuniót is érintő részét –, a háború végkimenetelét pedig nem a nácizmus feletti győzelemként, hanem az Ukrajna elleni újabb szovjet bűnök kezdeteként értelmezik.

Az ilyen tankönyvekből tanuló gyerekeket megfosztották attól a jogtól, hogy tudják, büszkék lehetnek nagy elődjeik hőstetteire, a közös történelmünkre, a közös győzelmünkre. Nincs velünk közös fájdalmuk”

– mondta.

Kazakova megjegyezte, a tankönyvek azt is elhallgatják, hogy Bandera „hűséget esküdött Hitlernek”. Mint mondta, Moszkvának az értékelést követően meg kell értenie, hogyan kell tovább dolgoznia „a kulturális és oktatási tér helyreállításáért”.

Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő szerdán újságíróknak elmondta, hogy a Kreml rendkívül negatívan ítéli meg a moszkvai patriarkátushoz tartozó ukrán ortodox egyház (UPC) ukrajnai betiltására vonatkozó kijevi törvényjavaslatot. Peszkov arra reagált, hogy az ukrán parlament tárgyalási rendbe vett egy jogszabálytervezet, amelynek szerzője, Inna Szovszun, a Golosz ellenzéki párt képviselője azt állította, hogy az egyház képviselői hírszerzési és szabotázstevékenységet folytattak. Szovszun a TASZSZ hírügynökség szerint elismerte, hogy a legtöbb képviselőtársa szerint nem most van itt az ideje egy ilyen törvény elfogadásának.

Vlagyimir Legojda, a moszkvai patriarkátus társadalmi és médiakapcsolatok zsinati osztályának vezetője úgy vélekedett, hogy a Moszkvához tartozó ukrán ortodox egyház – a legtöbb követővel rendelkező ukrajnai felekezet – felszámolásáról szóló törvénytervezet elfogadása esetén a polgári konfrontáció új hullámát idézné elő, és a társadalmi válság eszkalálódásához vezetne Ukrajnában.

Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztos újságíróknak azt mondta, hogy az ukrán parlamentben bejegyzett törvénytervezet ellentétes a nemzetközi normákkal és elvekkel. Mint mondta, az UPC betiltására tett kísérlet támadás a vallás- és véleményszabadsághoz, valamint az életmódhoz való jog ellen, ezért teljesen „elfogadhatatlan”.

 

 

Kreml: nem történt áttörés az isztambuli orosz-ukrán tárgyaláson

Nem történt nagyon ígéretes elmozdulás vagy áttörés az isztambuli orosz-ukrán tárgyalásokon, a feleknek még nagyon hosszú utat kell megtenniük – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán újságíróknak Moszkvában.

Pozitívumnak nevezte ugyanakkor, hogy az ukrán fél elkezdte konkrétan megfogalmazni és papírra vetni a javaslatait. Azzal kapcsolatban, hogy az isztambuli eszmecsere a tervekkel ellentétben nem két napig tartott, hanem már kedden véget ért, Peszkov annyit mondott, hogy „a tárgyalások lezajlottak, véget értek, és a delegációk visszatértek központjaikba, hogy tovább egyeztessék és összehangolják álláspontjaikat”.

A Kreml szóvivője nem kívánta kommentálni a tárgyalások részleteit, beleértve Kijev által az esetleges megállapodás kezesének javasolt országok listáját és azt az ukrán felvetést sem, hogy nem katonai úton oldják meg a Krím és a Donyec-medence kérdését.

Mi nem fogjuk megszállni a Krímet, mert az az Oroszországi Föderáció része. Az alkotmányunk értelmében nem tárgyalhatunk senkivel az orosz területek, régiók sorsáról, ez kizárt”

– nyilatkozott Peszkov.

Vlagyimir Megyinszkij elnöki tanácsadó, az orosz küldöttség vezetője a Rosszija 24 hírtelevízióban azt mondta, hogy Ukrajna Isztambulban átadott írásos javaslatai egy lehetséges jövőbeni megállapodás alapelveit tartalmazzák: a NATO-csatlakozásról történő lemondást, Ukrajna szövetségen kívüli státuszának rögzítését, a nukleáris és más tömegpusztító fegyverekről történő lemondást, a külföldi katonai bázisokat és katonai kontingensek befogadásnak elutasítását, valamint azt a kötelezettséget, hogy hadgyakorlatokat csakis a megállapodás betartásáért garanciát vállaló államok – köztük Oroszország – beleegyezésével tarthat.

Megyinszkij szerint amennyiben Kijev teljesíti mindezen kötelezettségeket, megszűnik az a veszély, hogy a NATO hídfőállást létesít ukrán területen. Úgy vélekedett, hogy ez a 2014-es ukrajnai „államcsíny” után már eldöntött ügy volt, amelynek megvalósítása csak idő kérdése volt.

A főtárgyaló megismételte az orosz katonai és politikai vezetők által hangoztatott narratívát, miszerint Oroszország „kénytelen volt” hadműveletet indítani Ukrajnában, mert „megdönthetetlen bizonyítékok” vannak rá, hogy Kijev offenzívára készült a Donyec-medencében, valamint „tudatos munkálatokat folytatott” biológiai fegyverek előállítására és a nyilvánosság elé tárta, hogy szándékában állt atomfegyver beszerzése.

Megyinszkij megint felhozta azt a vádat, miszerint a „kijevi rezsim” az elmúlt négy év alatt „népirtást” hajtott végre a Donyec-medence lakosai ellen. (A genocídium fogalma egyébként több nyugati szakértő és a hágai Nemzetközi Bíróság szerint sem vonatkoztatható a délkelet-ukrajnai konfliktus áldozataira a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről rendelkező 1948-as egyezmény alapján.)

Megyinszkij kedden Isztambulban választ ígért az írásba foglalt ukrán álláspontra. Emellett felajánlotta azt a lehetőséget, hogy a két ország elnökének találkozója a tervezettnél korábban – a békeegyezmény külügyminisztériumi szintű parafálásával egy időben – történjen meg. Alekszandr Fomin orosz védelmi miniszterhelyettese ugyanott jelentette be, hogy az orosz hadsereg a bizalom erősítése érdekében radikálisan csökkenti katonai tevékenységét Kijev és Csernyihiv térségében.

 

 

 

Az ukrán vezérkar szerint az orosz erők nem tettek le Kijev körbezárásának tervéről

Az ukrán vezérkar szerint megtévesztő a bejelentés az orosz csapatkivonásokról Kijev és Csernyihiv környékéről, valójában Moszkva nem mondott le az ukrán főváros körbezárásának tervéről – idézte szerdán az Ukrajinszka Pravda hírportál a katonai vezetés közleményét. A vezérkar közölte: bizonyos jelek arra utalnak, hogy az oroszok egységeket csoportosítanak át annak érdekében, hogy a fő erőket keleti irányba összpontosíthassák.

Az úgynevezett csapatkivonás valószínűleg az egyes egységek rotációja, és célja az ukrán fegyveres erők katonai vezetésének félrevezetése, valamint olyan illúzió keltése, miszerint a megszállók nem akarják körbezárni Kijevet”

– állította a vezérkar.
Az ukrán és az orosz tárgyalóküldöttség keddi isztambuli tárgyalása után jelentette be Moszkva, hogy a bizalom erősítése céljából jelentősen csökkenti a katonai tevékenységet Kijev és Csernyihiv térségében.
A vezérkar szerdán, déltájban közzétett helyzetjelentésében arról számolt be, hogy a csernobili atomerőműnél folytatódik az orosz csapatok létszámának növelése. Vegyes haditechnikai eszközökből álló hadoszlop mozgását rögzítették a Kijevtől északnyugatra fekvő Ivankiv település felől a csernobili atomerőmű irányába.

Ugyancsak az ukrán vezérkar jelentette, hogy az Ukrajnában harcoló orosz csapatokhoz mintegy kétezer katona érkezett erősítésként Georgia orosz ellenőrzés alatt lévő területeiről, azaz Abháziából és Dél-Oszétiából.
Közben 15-re emelkedett a déli országrészben a mikolajivi megyei kormányzói hivatal épületét kedden ért támadás következtében elhunytak száma. A kilencemeletes épületbe orosz lövedék csapódott be, és szinte teljesen romba döntötte a hivatalt. Az ukrán katasztrófavédelem még folytatja a mentési munkálatokat.

 

Harmadával csökkent Ukrajna acéltermelése

A délkelet-ukrajnai Mariupol kikötőváros orosz ostroma miatt Ukrajna acéltermelése 30-40 százalékkal csökkent az Ukrajina 24 televíziós csatorna jelentése szerint. Jurij Rizsenkov, a Metinvest csoport vezérigazgatója az Ukrajina 24 televíziós csatornának adott interjúban elmondta, hogy „a mariupoli üzemek Ukrajna acéltermelésének több mint egyharmadát adják”. Hozzátette: az acélüzemek jelenleg az ukrán csapatok ellenőrzése alatt állnak. Megjegyezte azonban, hogy még ha el is foglalnák az acélműveket, Oroszország nem tudja újraindítani a termelést, ugyanis „az oroszországi értékesítési piac még a saját kohászati vállalataik számára sem elég nagy”.
Jelenleg az ukrán fémipar termelése mintegy 60 százalékkal marad el a mostani háború előttitől a kikötők blokádja miatt. „Az ukrán fémipar a tengeri szállítási utakra épült” – mondta Rizsenkov. A vállalat ezért alternatív szárazföldi útvonalakat keresne a nyugati és a balti kikötők felé.

Pentagon: Az oroszok nem visszavonulnak, csak átcsoportosítják az erőiket

 

Az oroszok azt mondták, hogy kivonják erőiket Ukrajna fővárosa, Kijev környékéről, és az eddigi jelentések szerint néhány – de nem sok – orosz erő valóban kivonult a területről. De hogy hová mennek ezek a csapatok és miért, az valószínűleg kevésbé a háború befejezésére való hajlandóság jelzése,

mint inkább az erők máshová történő átcsoportosítása, hogy alternatív és potenciálisan sikeresebb katonai célokra összpontosíthassanak

– írta meg az amerikai védelmi minisztérium sajtótitkára.

 

Kreml: nem kizárt, hogy több orosz termékért is rubellel kell majd fizetni

Kidolgozásra érdemes az az elképzelés, hogy az orosz export a gáz után más termékek kivitelében is átálljon a rubelelszámolásra – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak szerdán Moszkvában.

A szóvivő Vjacseszlav Vologyinnak, az orosz parlament alsóháza elnökének szerdai Telegram-bejegyzésére reagált, amelyben a politikus a rubelben exportált áruk listájának bővítését szorgalmazta, beleértve a gabonát, a kőolajat és a faanyagot is.

Ez egy olyan elképzelés, amelyet mindenképpen ki kell dolgozni, figyelembe véve, hogy vannak olyan országok, amelyekkel kölcsönös érdek a nemzeti valutában történő kölcsönös elszámolás”

– mondta a Kreml szóvivője szerdán a sajtónak.
„Ezt még ki lehet dolgozni, és ha lesz utasítás az államfő részéről ebben a kérdésben, az valószínűleg konkrét javaslatok formájában fog megjelenni” – tette hozzá.
Peszkov hangot adott véleményének, miszerint az amerikai dollár presztízse az elmúlt években „eléggé megrendült” a világban, ilyen helyzetben pedig alternatívát jelent a nemzeti fizetőeszközök használatának kiterjesztése. Nem kívánt részletekbe bocsátkozni Vlagyimir Putyin orosz és Emmanuel Macron francia elnöknek az orosz gázkereskedelem rubelesítéséről folytatott keddi tárgyalásával kapcsolatban, csak annyit erősített meg, hogy a téma szerepelt a megbeszélések napirendjén.
Az Élysée-palota által kiadott tájékoztatás szerint Macron kijelentette Putyinnak, hogy lehetetlennek tartja az áttérést a rubeles elszámolásra.

Megtartják az Álvarez-Bivol világbajnoki címmérkőzést

 

A Boksz Világszövetség (WBA) nem csatlakozott az ukrajnai háború kapcsán született oroszellenes intézkedésekhez, így nincs akadálya, hogy május 7-én Las Vegasban megrendezzék a mexikói Saúl Álvarez és az orosz Dmitrij Bivol világbajnoki címmérkőzését nagyközépsúlyban.

A meccs törlését kezdeményezők között voltak az ukrán profi ökölvívás korábbi nehézsúlyú világbajnokai, a Klicsko-fivérek is, de a WBA nem értett egyet azzal, hogy le kell fújni a jelen egyik legkiválóbb bokszolójának számító, és minden jelentősebb világszervezet vb-övét őrző Álvarez összecsapását Bivollal, aki félnehézsúlyban 2017 óta világbajnok a WBA-nál.
A kirgiz születésű, de orosz állampolgár Bivol a hivatásosok között 19 győzelmet aratott (11-et kiütéssel), és nincs veresége. Álvarez profiként egy vereség és két döntetlen mellett 57 győztes meccsén van túl, ebből 39-et KO-val nyert meg.

 

Hadianyag-raktárak és egy mikolajivi harcálláspont felszámolásáról számolt be az orosz katonai szóvivő

Az ukrán fegyveres erők újabb hadianyag-raktárainak megsemmisítéséről és egy mikolajivi harcálláspont felszámolásáról számolt be szerda délelőtti hadijelentésében az orosz katonai szóvivő.

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője moszkvai sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az orosz haderő Hmelnyickij megyében nagypontosságú levegő-föld rakétákkal üzemanyag-raktárakat, a Donyeck megyében található Kamjanka községnél pedig Iszkander harcászati rakétával üzemanyag- és tüzérségi lőszerraktárt semmisített meg. Az elmúlt 24 óra alatt a tájékoztatás értelmében

összesen 64 ukrán katonai objektumot pusztítottak el.

Konasenkov közéjük sorolta az ukrán különleges műveleti erők Mikolajiv megyei főhadiszállását.
A tábornok szerint légiharcban lelőtték az ukrán légierő egy Szu-24-esét, a légvédelem pedig megsemmisített 10 drónt. Mint mondta, az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 124 repülőgépet és 77 helikoptert, 214 légvédelmi rakétarendszert, 321 pilóta nélküli légi járművet, 1752 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 184 rakéta-sorozatvetőt, 734 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 1640 speciális katonai járművet veszítettek.
Konasenkov fotókat bemutatva azt állította, hogy ukrán „nacionalista” alakulatok fegyver-tranzitraktárként és szálláshelyként használtak egy zsinagógát Umany városban. Mint mondta, az erre vonatkozó bizonyítékot az umanyi hitközség egyik tagja szolgáltatta az orosz hadseregnek.
A tábornok szerint az egyik bemutatott kép március 21-én készült, és azt ábrázolta, hogy a zsinagógába „gyerekek” feliratú iskolabuszokkal külföldi zsoldosok érkeztek. Hozzátette, hogy a zsidó templom katonai célú felhasználásának célja a provokáció volt.

 

Samsung a háborúra hivatkozva ELTÁVOLÍTOTTA a „Z” betűt az egyik modell nevéből

A Nexta értesülései szerint a Samsung nem kívánja többé használni a Galaxy Z Fold3 modellnél a „Z” betűt, mivel az orosz agresszió jelképévé vált.

 

Lengyelország az év végéig függetlenedne az orosz kőolajtól

 

A lengyel kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy az év végéig az ország függetlenné váljon az orosz kőolajszállításoktól – jelentette be szerdai sajtóértekezletén Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.

„Bemutatjuk az európai viszonylatban a legradikálisabb tervet az orosz kőolajtól való függetlenedésre, mégpedig ez év végéig” – jelentette ki Morawiecki.
Lengyelország kőolajbehozatala Oroszországból az utóbbi években fokozatosan csökkent, 2021-ben a szükségletek több mint 63 százalékát fedezték orosz forrásokból. A Rosznyeft orosz kőolajvállalattal kötött hosszútávú szerződés idén decemberben jár le, egy másik, a Tatnyeft orosz olajipari társasággal kötött szerződés pedig 2025-ig érvényes.
A Morawieckivel együtt a szerdai sajtóértekezleten felszólaló Daniel Obajtek, a PKN Orlen lengyel állami üzemanyag- és energiaszolgáltató nagyvállalat vezérigazgatója elmondta: „készen állnak minden forgatókönyvre” a Tatnyefttel kötött szerződésnek „vannak olyan elemei, amelyek bizonyos lehetőségeket nyújtanak”.
Morawiecki megerősítette: Lengyelország betiltja az orosz szén behozatalát a kabinet által kedden elfogadott és a parlament elé terjesztet tervezet értelmében – az intézkedés legkésőbb májusban lép hatályba.

UNHCR: több mint négymillióan menekültek el Ukrajnából

 

Több mint négymillióan menekültek el Ukrajnából az orosz offenzíva február 24-i kezdete óta – közölte az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerdán.

A főbiztosság összesítése szerint a menekültek pontos száma 4 019 287.

 

A háború kezdete előtt körülbelül 44 millióan éltek Ukrajnában.
A legtöbb menekült (2,34 millió) a lengyel határ felé indult útnak, míg Romániába 609 ezren érkeztek. Ugyancsak százezrek menekültek Moldova, Magyarország és Szlovákia irányába. Németországba több mint 280 000 ukrán állampolgár érkezett. Mivel a schengeni övezet belső határain nincsen állandó határellenőrzés, és az ukrán útlevéllel rendelkezők 90 napig vízum nélkül tartózkodhatnak Németországban, valós számuk ennél valószínűleg sokkal magasabb.

 

Videó Irpiny városáról

 

Mariupol vezetése szerint az oroszok több tucat embert hurcoltak el egy szülészetről

 

Az orosz csapatok több mint 70 embert, nőket és az egészségügyi személyzet tagjait hurcolták el egy mariupoli szülészetről – jelentette be szerdán az azovi-tengeri kikötőváros vezetősége Telegram-üzenetben.

A közlés szerint mind ez idáig összesen több mint 20 ezer mariupolit hurcoltak el akaratuk ellenére „távoli orosz városokba”, az embereket az irataiktól is megfosztották.

A tájékoztatást független forrásokból nem lehet megerősíteni, mert a város február vége óta blokád alatt áll.

 

Kedden ismét telefonon egyeztetett Emmanuel Macron francia és Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az Élysée-palota tájékoztatása szerint a csaknem egyórás megbeszélés témája a Franciaország, Törökország és Görögország által Mariupolban tervezett evakuációs művelet volt, amelyről az orosz elnök azt mondta, hogy „gondolkozni fog rajta”, mielőtt választ ad.
A megbeszélést követően a francia elnöki hivatal részéről azt közölték, Mariupolban jelenleg nem adottak a feltételek humanitárius akció megkezdéséhez.
Mariupol egy másik szülészetét március 9-én érte bombatámadás, amelyben legalább hárman vesztették életüket, köztük egy gyerek is.
Mariupolban jelenleg is mintegy 160 ezer civil tartózkodik.

 

A duma elnöke a rubelért exportált áruk listájának bővítését szorgalmazta

 

Az orosz parlament alsóházának (duma) elnöke szerint helyes lenne bővíteni a rubelért exportált áruk listáját.

Vjacseszlav Vologyin szerint „helyes lenne, ahol Oroszországnak előnyös, bővíteni a rubelért exportált áruk listáját, mint például a műtrágya, a gabona, az étolaj, a kőolaj, a szén és a fémek.”
A duma elnöke megjegyezte, hogy „az európai államoknak minden piaci lehetőségük megvan arra, hogy rubelben fizessenek. Nincs semmi tragédia a rubelben történő fizetésben. Sokkal rosszabb az a helyzet, amikor van pénz, de nincs áru. Az együttműködésnek kölcsönösen előnyösnek kell lennie” – vélte a duma elnöke.
Vlagyimir Putyin orosz elnök március 23-án jelentette be, hogy az Ukrajna ellen indított orosz háborúval összefüggésben barátságtalannak minősített országoktól – köztük az Európai Unió valamennyi tagállamától – rubelben fogadják el a földgáz árát. Válaszul erre a világ legfejlettebb ipari államait összefogó, az Európai Uniót is magába foglaló G7 csoport kormányai felszólították az országukban orosz energiahordozók importjával foglalkozó vállalatokat arra, hogy ne fizessenek rubelben az érvényes szerződések alapján Oroszországtól vásárolt földgázért.
Az orosz hatóságok március 31-ig ígérték a rubelfizetésre történő átállás összes részletének kidolgozását.

 

Russian President of the Duma (Lower House of Parliament), Vyacheslav Volodin, speaks during a conference at the Nicaraguan National Assembly in Managua, on Fbruary 24, 2022. – Volodin arrived in Nicaragua on Thursday after visiting Cuba, at a time when Russia is carrying out a military offensive against Ukraine. (Photo by STRINGER / AFP)

Kormányhivatal: mintegy 1200 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton kedden

 

A BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton kedden 1161 menekülőnek segítettek az ott dolgozó munkatársak. Az éjszakát 271 ember töltötte a létesítményben – tájékoztatta Budapest Főváros Kormányhivatala szerdán az MTI-t.

A majdnem 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők.

 

Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet-elérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – közölték.
Jelezték, hogy a MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket.
A tranzitpontról továbbutazók számára a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, valamint a Liszt Ferenc repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a hazánkban maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – áll a kormányhivatal közleményében.

 

Németországban elővigyázatosságból kihirdették a földgázellátási válsághelyzet legalacsonyabb szintjét

 

Németországban elővigyázatosságból kihirdették a földgázellátási válsághelyzet legalacsonyabb, úgynevezett korai előrejelzési szintjét, mert nem lehet tudni, hogy milyen szabályokat vezet be az Ukrajna ellen támadó háborút folytató orosz vezetés a földgázszállítások elszámolásáról – jelentette be a német szövetségi gazdasági és klímavédelmi miniszter szerdán Berlinben.

Robert Habeck elmondta, hogy a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló 2017-es európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott három válsághelyzeti szint (korai előrejelzési, riasztási, vészhelyzeti) közül a legalacsonyabbat rendelték el.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a minisztériumban válságstábot állítanak fel, amely folyamatosan szemmel tartja és értékeli a földgázellátási helyzetet,

hogy szükség esetén további lépéseket tehessenek az ellátásbiztonság erősítésére. Ezt a tevékenységet hetek óta folytatják már, a döntéssel csupán formalizálják a gyakorlatot.
A döntés közvetlen előzménye, hogy csütörtökön ismertethetik Moszkvában az orosz földgáz értékesítésének a Kreml által barátságtalannak minősített országokkal szemben alkalmazandó, rubelalapú elszámolási rendszerét – ismertette a miniszter.

 

 

Luhanszk megyében lakónegyedet ért orosz tüzérségi találat

 

Az orosz erők nehéztüzérséggel lőtték a kelet-ukrajnai Luhanszk megyében található Liszicsanszk várost szerda reggel, a támadás lakónegyedet ért – közölte a megyei közigazgatási hivatal vezetője a Telegram üzenetküldő szolgáltatáson.

 

Izrael és Törökország egy új gázvezetékről tárgyalhat

A Tpyxa szerint az orosz gáz helyére Izrael és Törökország egy új gázvezeték építését tárgyalja a dél-európai orosz gázszállítás alternatívájaként.

 

 

 

 

Bakondi: minden menekültnek segít Magyarország

 

Magyarország segít minden, a háború miatt Ukrajnából menekülőnek, mindent megteszünk a biztonságukért és az ellátásukért, ugyanakkor Magyarország nem küld és nem is enged át fegyvereket a területén – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában.

Bakondi György közölte, eddig 542 ezren érkeztek Magyarországra az ukrajnai háború miatt. Segítünk mindazoknak, akik a háború elől, vagy a háborúból menekülnek hozzánk, és segítünk azoknak is, akik Kárpátalján vagy Ukrajna más területén nagy hiányt szenvednek – mondta, megjegyezve, hogy Magyarország ezt a kettős feladatot példásan teljesítette, a magyar emberek megmutatták a segíteni akarásukat.

Közölte, eddig hárommilliárd forint értékben küldtünk adományokat Ukrajnába.

Bakodni György hangsúlyozta, mindezek mellett Magyarország nem küld és nem is enged át fegyvereket a területén.

 

Ez elsőrangú magyar nemzetbiztonsági érdek és ebben a NATO álláspontját képviseljük”

– fogalmazott, rámutatva arra is, hogy másrészről támogattak minden szankciót, amelyet az Orosz Föderáció ellen vezettek be.

Mint mondta, azt sem támogatja Magyarország, hogy energiahordozókra is kiterjedjen a szankcionálás. Ez is elsőrangú nemzeti érdekünk: ha a gáz nem érkezik meg, az a gazdaság tönkremenetelét, a lakosság ellátásának teljes nehézségét okozná – fejtette ki.

Bakondi György azt mondta, épp ezért nem tudunk úgy segíteni Ukrajnának, hogy közben saját gazdaságunkat és életünket tesszük tönkre. Ez így értelmetlen dolog, nem segítenénk vele az ukránokon.

A déli határon tapasztalható migrációs helyzetről szólva közölte, az idén eddig a 37 ezret is meghaladta az elfogott határsértők száma és 320 embercsempész ellen indult büntetőeljárás. Tavaly ilyenkor az elfogott határsértők száma 21 ezer volt.

Bakodni György azt mondta: nagy az illegális migrációs nyomás a déli határon. Egyre nagyobb arányban vannak afgánok a szírek mellett, illetve indiaiak, akik illegálisan kísérelnek meg bejutni az Európai Unióba – tette hozzá.

 

 

Kiszelly: egy baloldali kormány belesodorná a háborúba Magyarországot

 

Egy baloldali kormány a választás után belesodorná Magyarországot a háborúba – mondta Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója szerda reggel az M1 aktuális csatornán.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter keddi videónyilatkozatában arról beszélt, hogy ha az országgyűlési választáson a baloldal nyerne, azonnal megszavaznák a földgáz- és kőolajszállításra vonatkozó szankciókat és azonnal megkezdenék a fegyverszállításokat.

Kiszelly Zoltán erre reagálva azt mondta: amikor Zelenszkij ukrán elnök videónyilatkozataiban Magyarországhoz szól, valójában Németországhoz és Franciaországhoz intézi a szavait, hiszen ezek az országok is ódzkodnak attól, hogy leállítsák a gázimportot Oroszországból.

 

Amikor Zelenszkij Budapestet mond vagy Orbán Viktort

mond, mindig Berlint kell érteni alatta, csak annyira nem bátor, hogy a németeket szólítsa fel közvetlenül”

– fogalmazott az elemző.

Hozzátette, ha teljesülnének Zelenszkij elnök követelései – amelyeket feltehetően Márki-Zay Péter is támogat –, akkor nem lenne olaj és földgáz.

Hangsúlyozta, hogy a Fidesz-kormány az unió és a NATO többségi álláspontját képviseli, vagyis, hogy a szövetségnek ki kell maradnia ebből a háborúból, míg a lengyel álláspont a kisebbségi álláspont.

 

Zelenszkijék feltehetően arról is tárgyalnak a magyar baloldallal, hogy ha baloldali kormány alakul, akkor a NATO-n és az Európai Unión belül jelenleg a kisebbségi – Lengyelország és a balti államok által támogatott – állásponthoz csatlakozzon Magyarország”

– vélekedett Kiszelly Zoltán.

 

 

Zelenszkij: a tárgyalásokról érkező pozitív jelzések ellenére Kijev nem csökkenti védelmi erőfeszítéseit

 

Az ukrán haderő nem csökkenti védelmi erőfeszítéseit annak ellenére sem, hogy Oroszország Kijev és Csernyihiv térségében katonai tevékenységének korlátozását jelentette be – hangoztatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd éjjel közzétett videóüzenetében.

Az államfő pozitívnak minősítette a két fél között Isztambulban folyó tárgyalásokról érkező jelzéseket, de kijelentette, hogy „ezek nem feledtetik a robbanásokat és az orosz aknákat”.

Egyúttal – nyugati vezetőkhöz hasonlóan – ő is óvatosságra intett azokkal az orosz közlésekkel kapcsolatban, hogy Moszkva jelentősen visszafogja katonai műveleteit több körzetben. Mint mondta, Ukrajna nem csökkenti védelmi erőfeszítéseit, és csak tényleges orosz feszültségenyhítő lépések esetén javulhat a bizalom a két fél között.

Az orosz hadsereg még mindig nagyon komoly erővel rendelkezik ahhoz, hogy folytassa a támadásokat országunkban”

– fogalmazott.

Az orosz nyilatkozattal kapcsolatban a szavak helyett a tettek fontosságát hangoztatták nyugati vezetők is, köztük Joe Biden amerikai elnök és Boris Johnson brit miniszterelnök kedd esti telefonbeszélgetésüket követően.

Alekszandr Fomin, az orosz védelmi miniszter helyettese az isztambuli tárgyalási fordulót követően jelentette be, hogy az orosz hadsereg a bizalom erősítése érdekében radikálisan csökkenti katonai tevékenységét Kijev és Csernyihiv térségében. Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pedig azt mondta, Oroszország kész katonai és politikai lépésekre a „konfliktus enyhítése” céljából.

Volodimir Zelenszkij kedden ismét emberiesség elleni bűnökkel vádolta meg az országa ellen február 24. óta háborút folytató Oroszországot a Mariupol elleni ostrom miatt. Azt állította, hogy a támadók háborús óvóhelyeket is felrobbantanak az azovi-tengeri kikötővárosban, holott jól tudták, hogy ott civilek húzták meg magukat.

Az ukrán elnök éjjeli videóüzenetben újfent az Oroszország elleni szankciók szigorítására kérte a nemzetközi közösséget, és kizártnak mondta a büntetőintézkedések enyhítését mindaddig, amíg a háború be nem fejeződik.

 

 

Biden és fő európai szövetségesei szerint folytatni kell a szankciós politikát Moszkva ellen

 

A Moszkva elleni szankciós politika fenntartásában állapodott meg Joe Biden amerikai elnök, Boris Johnson brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár és Mario Draghi olasz kormányfő keddi telefonbeszélgetésében – közölte a washingtoni Fehér Ház a tanácskozást követően.

A közlemény szerint egyetértettek abban, hogy folytatják a nyomásgyakorlást az Ukrajnát támadó Oroszországra, és „folyamatosan növelik azt az árat, amelyet Moszkvának fizetnie kel” a háborúért.

Leszögezték, hogy a nyugati eltökéltséget mindaddig nem enyhíthetik, amíg „az Ukrajnára kényszerített rettenet be nem fejeződik”.

Biden azt is értésre adta, hogy kétségei vannak Oroszország azon szándékát illetően, hogy alábbhagy a katonai tevékenységgel Kijev környékén és más területeken.

Meg kell várni, hogy Moszkva tettekbe önti-e ezzel kapcsolatban tett ígéreteit – jelentette ki az elnök újságíróknak nyilatkozva, miután találkozott Lee Hsien Loong szingapúri miniszterelnökkel.

Oroszország az ukránokkal Isztambulban tartott tárgyaláson jelentette be, hogy a bizalom erősítése érdekében jelentősen csökkenti katonai tevékenységet Kijev és Csernyihiv térségében.

Ezzel kapcsolatban az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) is óvatosságra intett, arra figyelmeztetve, hogy valószínűleg csak figyelemelterelő taktikáról van szó.

A Pentagon arra számít, hogy az orosz erők Ukrajna más részein megnövelik a katonai nyomást”

– adta értésre John Kirby szóvivő. Hozzátette, hogy egyelőre csak nagyon kicsi orosz csapatmozgást észleltek Kijev környékén.

 

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Szabályozott marad a fakitermelés, balhézik a Jobbik és Jakab

Szabályozott marad a fakitermelés, balhézik a Jobbik és Jakab

És még Macronon is jó sokan felháborodtak...

Milák Kristóf aranyérmes 100 méter pillangón

Milák Kristóf aranyérmes 100 méter pillangón

Milák Kristóf címét megvédve aranyérmet nyert 100 méter pillangón vasárnap a római úszó Európa-bajnokságon.

Jakab Péterék szerint újabb Jobbik alapszervezetek oszlatták fel magukat

Jakab Péterék szerint újabb Jobbik alapszervezetek oszlatták fel magukat

Vasárnapi felvonás a balra tolódott ex-jobboldaliak szappanoperájához.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére