Csütörtökön éjfél előtt, sokadik nekifutásra elfogadták az euróövezeti pénzügyminiszterek a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság enyhítésére összeállított, 500 milliárd eurót meghaladó uniós mentőcsomag részleteit.
A gazdaságösztönző mentőterv három pillérre épül majd: az Európai Bizottság 100 milliárd eurós munkahelymegőrző programjára, az Európai Beruházási Bank 200 milliárd euróig igénybe vehető garanciaalapjára, amely a vállalatok – elsősorban kis- és közepes vállalkozások – likviditásának támogatását szolgálja, illetve az Európai Stabilitási Mechanizmus 240 milliárd euróig – az euróövezeti GDP 2 százalékáig – terjedő megelőző hitelkeretére.
Az Európai Stabilitási Mechanizmus az EU mentőalapja, amelyet a fizetésképtelenség szélére sodródott pénzintézetek vagy tagállamok vehetnek igénybe, ebből hiteleztek például Görögországnak is.
Az 500 milliárd eurósra tervezett helyreállítási alap felállítása ugyan nem vita tárgya, annak finanszírozása azonban igen. Az északi országok – elsősorban Hollandia és Németország – a korábbi válsághelyzetekhez hasonlóan most sem támogatja azt az elképzelést, hogy a költségek fedezésére az uniós tagállamok közösen bocsássanak ki euróövezeti kötvényt, úgynevezett koronakötvényeket, mivel véleményük szerint Olaszország, Spanyolország és Franciaország „nem megbízható” a költségvetési fegyelem terén. A déli országoknak országoknak azonban óriási segítséget jelentene, hiszen az euróövezet vagy a német gazdaság jobb piaci megítélése okán alacsonyabb hozamok mellett, vagyis jóval olcsóbban tudnák megfinanszírozni a felépülést, mint ha saját államkötvényt bocsátanak ki – különösen, hogy államadósságuk már most is eléri, vagy meghaladja a GDP 100 százalékát.
