Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Egyre több muszlim párt alakul Európában, azonban ez idáig nagy sikert nem tudtak elérni

888.hu, Magyar Nemzet

2021.06.09. 21:51

A helyi választásokon többnyire kudarcot vallanak, még azokon a területeken is, ahol a muszlimok adják a fő kisebbségi csoportot – írta meg a Magyar Nemzet.

 

Az európai muszlim pártokról Sayfo Omart, a Migrációkutató Intézet és az Avicenna Közel-Kelet-kutatások Intézetének munkatársát kérdezte meg a Magyar Nemzet.

A tudós elmondta, hogy Európa-szerte sorra alakultak a muszlim vezetésű politikai pártok az elmúlt évtizedekben, azonban a hangzatos ígéretek és a nagy ambíciók ellenére hamar érdektelenségbe fulladtak.

Pusztán a közös vallás nem elegendő a mobilizációjukra”

– szögezte le a kutató, hangsúlyozva, hogy az európai muszlimok mind etnikai, mind vallási szempontból sokszínűek, valamint az integráció különböző szintjein állnak, ami szintén hátráltatja egy politikai közösség létrejöttét.

Sayfo Omar továbbá úgy véli, hogy a vezető politikai pártok mára Európa-szerte felismerték a bevándorlók és a muszlimok szavazatainak súlyát.

2017-ben összesen tizenegy olyan politikai párt volt Európa-szerte (Franciaországban, Ausztriában, Hollandiában, Spanyolországban, Svédországban és Németországban), amelyet muszlimok alapítottak, vagy tagjainak többsége muszlimnak vallja magát.

Az elmúlt években számtalan muszlim vezetésű párt indult a helyi választásokon, azonban sikereket nem igazán tudtak elérni. Sayfo Omar példaként a 2012-ben alakult Francia Muszlimok Demokratikus Uniója (UDMF) pártot említette meg, amely a 2020-as helyhatósági választásokon csak egyetlen helyen tudott három százaléknál több szavazatot összegyűjteni, holott a szervezet kizárólag muszlimok lakta városrészekben indult. A belgiumi Iszlám Párt szintén hasonló sorsra jutott még 2018-ban: a helyhatósági választásokon az 1,2 milliós Brüsszelben mindössze 1820 szavazatot kapott, még a 25–40 százalékban muszlimok lakta Molenbeek negyedben is csupán 1,8 százalékot sikerült szereznie. Mindezek mellett egy sikertörténet is megemlíthető 2015-ből, amely a hollandiai, önmagát „bevándorlópártként” definiáló Denk nevű tömörüléshez kötődik. A 2017-es választásokon a baloldali programmal induló párt 216 ezer szavazattal az összes voks 2,1 százalékát érte el, amellyel három helyet sikerült szereznie a holland törvényhozásban.

Ehhez azonban két dolog kellett: a bevándorlókat hagyományosan megszólító Munkáspárt összeomlása és a török kormány támogatása”

– fűzte hozzá Sayfo Omar.

Sayfo Omar elmondta, hogy az európai muszlimok értékrendjüket tekintve jellemzően konzervatívak, azonban többnyire a baloldali és liberális pártokat támogatják szavazataikkal a bevándorlásellenes és egyre inkább iszlámkritikus jobboldallal szemben.

 

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére