Diplomáciai elismerést és segítséget várnak a tálibok Németországtól
888.hu
2021.09.05. 16:15
A tálibok „erős és hivatalos diplomáciai kapcsolatot” akarnak kiépíteni a németekkel, akik mindig is szívesen látott vendégek voltak Afganisztánban, és már a monarchia idején is sokat tettek az országért – mondta az Afganisztánt uraló iszlamista mozgalom szóvivője a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapnak.
Zabihullah Mudzsáhid kiemelte, hogy az afgán lakosság támogatja a tálibokat.
Különben hogyan tudtuk volna tíz nap alatt meghódítani az országot?”
– jegyezte meg.
A szóvivő kifejtette: a hatalom megszerzése után a megbékélésre és a lakosság jóllétére kell törekedni. Ezért be kell indítani a gazdaságot és munkahelyeket kell teremteni, amihez a nemzetközi közösség és benne Németország segítsége is szükséges.
Mint mondta, a tálibok „erős és hivatalos diplomáciai kapcsolatot” akarnak kiépíteni a németekkel, akik mindig is szívesen látott vendégek voltak Afganisztánban, és már a monarchia idején is sokat tettek az országért.
Később sajnos csatlakoztak az amerikaiakhoz, de ez most már meg van bocsátva”
– mondta Zabihullah Mudzsáhid.
Kifejtette, hogy az új tálib kormány Németországtól és más országoktól is humanitárius segítséget vár és együttműködést az egészségügy, a mezőgazdaság és az oktatás területén.
A Welt am Sonntag kiemelte, hogy Zabihullah Mudzsáhid a kilencvenes években hatalomra jutott tálib vezetéshez képest új, fiatalabb, modernebb gondolkodású nemzedék talán legfontosabb képviselője, és tudja, hogy a nemzetközi közösség támogatásának feltétele az emberi jogok érvényesülésének biztosítása.
A lap szerint a mozgalomban továbbra is vannak „keményvonalasok”, akik a mérsékelteknél nagyobb befolyással rendelkeznek a fiatal, kevésbé képzett harcosok között. A mérsékelt irányvonal pedig csakis akkor kerekedhet felül, ha „gyakorlati eredményeket” tud felmutatni.
A Welt am Sonntag arról is írt, hogy az ország lakosságának fele – 18 millió ember – humanitárius segélyre szorul, és a segélyszervezetek éhínségtől tartanak.
Ilyen tartós humanitárius válság menekülthullámokat indítana el, ezt pedig a német kormány mindenáron meg akarja akadályozni”
– jegyezte meg a lap.
A berlini vezetésnek azért is fontos az afganisztáni helyzet alakulása, mert Közép-Ázsián kívül Németországban él a legnagyobb afgán közösség, 280 ezer ember. Így sok szakértő szerint Németország lenne a fő célpont, ha menekülthullám indulna el Afganisztánból Európa felé.
Azzal számolunk, hogy néhány hét múlva sok dolgunk lesz a német határokon”
– mondta a Welt am Sonntagnak a rendőri szervek egyik legnagyobb munkavállalói érdekképviselete, a Német Rendőrszakszervezet (DPolG) elnöke, Heiko Teggatz.
A „negatív forgatókönyv” megvalósulása csak akkor kerülhető el, ha segítséget kapnak a menekültek Afganisztánban és térségében, és Brüsszel, Berlin és Párizs egyértelműen elkötelezi magát a valódi határvédelem mellett”
– jelentette ki a szakszervezeti vezető.
Angela Merkel kancellár az augusztusi tálib hatalomátvétel óta rendre azt az álláspontot képviseli, hogy a német szervezetek – hadsereg, segélyszervezetek, társadalmi szervezetek – egykori helyi munkatársainak védelme és az afgán lakosság támogatása érdekében tárgyalni kell a tálib vezetéssel, de
ez nem jelenthet diplomáciai elismerést.
Ezt megerősítette egy más ügyben tartott vasárnapi tájékoztatóján is, amelyen kiemelte, hogy „természetesen beszélni kell a tálibokkal”, mert csak náluk lehet bármit is elérni Afganisztánban.
A megbeszéléseknek két témájuk lehet. Az egyik a németekkel folytatott együttműködés miatt veszélybe kerülő emberek kimentése, a másik pedig a lakosság egészét szolgáló humanitárius segítségnyújtás feltételeinek biztosítása”
– fejtette ki a kancellár az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi Hagenben Armin Laschet tartományi kormányfővel, a jobbközép CDU/CSU pártszövetség kancellárjelöltjével tartott tájékoztatón.
Armin Laschet szerint is elengedhetetlen a párbeszéd a tálibokkal.
A nemzetközi közösségnek ebben a párbeszédben egyértelműen meg kell határoznia, hogy az új afgán vezetésnek milyen feltételeket kell teljesítenie az együttműködés beindításához”
– húzta alá a politikus a hageni tájékoztatón, amelynek fő témája a térségben júliusban történt árvízkatasztrófa utáni helyreállítás volt.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
Zelenszkij szerint eltörték az orosz hadsereg gerincét
Az ukrán elnök szerint a kulcsfontosságú kikötőváros, Mariupol eleste ellenére az ukrán hadsereg komoly károkat okozott az orosz haderőnek.
Orosz kézen Mariupol, kitiltották Bident, Szerbiában tárgyalt Orbán Viktor
Hosszú harc után orosz kézre került Mariupol. Kitiltották Oroszországból Bident, Blinkent és közel ezer más amerikait.
Az oroszok kitiltották Bident és közel ezer másik amerikait
Beutazási tilalmat rendelt el szombaton Oroszország 963 amerikai állampolgár, köztük Joe Biden elnök és Antony Blinken külügyminiszter ellen, és bővítette a kanadai tilalmi listát is – közölte szombaton az orosz külügyminisztérium, hozzátéve, hogy a jövőben is viszonozza az „ellenséges amerikai lépéseket”
Orbán Viktor: Mi a béke és az észszerűség pártján állunk!
A miniszterelnök az Újvidéken Nemzetközi Mezőgazdasági Vásáron beszélt az észszerű gazdálkodás fontosságáról.
Jövőre Budapesten biztathatjuk az elitmezőnybe jutott jégkorongozókat
Egy hét múlva a Nemzetközi Jégkorong Szövetség (IIHF) kongresszusán döntenek a jövő évi A csoportos vb helyszínéről. Mint ismert, a háború miatt nem lehet házigazda Szentpétervár, a helyére a nemrég feljutott Magyarország és Szlovénia, azaz Budapest és Ljubljana jelentkezett, illetve a finn-lett kettős. Az IIHF küldöttsége a napokban Budapesten járt, hogy felmérje a rendezés esélyeit, lehetőségeit.
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
