Simon Coveney a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorának nyilatkozva kijelentette, hogy a megállapodásról szóló tárgyalások valószínűleg egy évnél tovább tartanak majd. London a brit EU-tagság e hónap végén esedékes megszűnése (Brexit) után széles körű, az árukra és a szolgáltatásokra egyaránt kiterjedő szabadkereskedelmi megállapodást szeretne kötni Brüsszellel. Az ennek elérésére szolgáló, alapesetben december 31-ig tartó átmeneti időszakot ugyanakkor a hivatalos brit álláspont szerint nem lehet meghosszabbítani, sőt a brit kormány törvényben kívánja megtiltani saját magának és a parlamentnek az átmeneti időszak meghosszabbítását.

Az ír miniszterelnök-helyettes azonban a vasárnapi BBC-interjúban kijelentette, ha a brit parlament hoz egy törvényt, amely kimond valamit, nem jelenti azt, hogy ehhez a többi tagországnak is tartania kell magát. Coveney szerint Brüsszel azzal a hozzáállással kezd hozzá a szabadkereskedelmi tárgyalásokhoz, hogy a lehető legjobb megállapodást érje el, de siettetni nem hagyja magát. Hozzátette, nem csak a jövőbeni kereskedelmi viszonyról kell megállapodni Londonnal, rendezni kell olyan kérdéseket is, mint a polgári repülés, a halászati jogok vagy az adatforgalom.

Arra a felvetésre, hogy a Bank of England – a brit jegybank – kormányzója a minap aggályainak adott hangot a londoni pénzügyi szolgáltatási szektor és Brüsszel jövőbeni szabályozói viszonyrendszerével kapcsolatban, az ír miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott, ha Nagy-Britannia elhagyja az uniót, amelynek több mint négy évtizedig tagja volt, akkor a dolgok nem maradnak ugyanúgy, mint eddig. Coveney szerint a Brexitnek következményei lesznek, miután Nagy-Britannia úgy döntött, hogy másfelé veszi az irányt.

Mark Carney, a Bank of England vezetője a jegybank minapi szakmai műhelyfórumán kijelentette, a brit hazai össztermék (GDP) értéke jelenleg mintegy 3 százalékkal alacsonyabb annál a szintnél, amelyet a 2016-os népszavazás óta érvényesülő globális keresleti folyamatok alapján mára el lehetett volna érni a Brexithez köthető bizonytalanságok visszahúzó hatása nélkül.

A brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott népszavazáson a résztvevők 51,89 százaléka a kilépésre voksolt, de az elhúzódó kilépési folyamat megrendíthette a beruházók bizalmát. Egy gyorsabb kilépés tisztább helyzetet teremthetett volna, nem beszélve a a demokráciába vetett hitről, amit a Brexit-népszavazás eredményének megkérdőjelezésével és újabb, az EU-ban maradást kierőszakoló szavazás ötletével is igyekeztek leamortizálni.