Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Az új év elsõ napján egy náci kollaboránst ünnepelt Ukrajna

888.hu

2019.01.02. 09:15

Kijevben január elsején este fáklyás felvonulással ünnepelték Sztepan Bandera születésnapját. Bandera személye ellentmondásos, az õ nevéhez fûzõdik az elsõ modern, független ukrán állam megteremtésére való törekvés, ennek érdekében azonban kollaborált a nácikkal a második világháború alatt. A mozgalma pogromokat szervezett, az ukrajnai orosz, zsidó és magyar kisebbségek deportálása, megsemmisítése mellett foglalt állást.
Sztepan Andrijovics Bandera

Bandera 1909. január elsején született, ennek 110. évfordulóját ünnepelték tegnap Kijevben.

Ellentmondásos személyiség, az Ukrán Nacionalisták Szervezetének (OUN) vezetője volt. A politikus mozgalma élén 1941. június 30-án Lvivben kikiáltotta a független Ukrajnát, amely azonban nem volt hosszú életű. Hiába paktált le ugyanis a nácikkal, azok nem nézték jó szemmel, hogy egy független államot akarnak létrehozni az általuk megszállt területeken. Megítélése ellentmondásos: az ország nyugati részén sokan hősnek tartják, a keleti területeken, ahol nagyszámú orosz kisebbség él, főként náci kollaboránsként tekintenek rá.

Már fiatalként aktívan tett a független ukrán állam létrehozataláért, azonban a második világháború közeledtével, majd beköszöntével mindinkább radikális irányt vettek nézetei. 1941-ben az Ukrajna területére betörő német csapatokkal együtt érkezett az országba, ahol mozgalma élén megpróbálta létrehozni az első független ukrán államot. 1941 júliusában emiatt letartóztatta a Gestapo, a náci politikai titkosrendőrség, majd Berlinbe szállították. 1942-ben és 1943-ban a sachsenhauseni koncentrációs táborban raboskodott, majd az előretörő szovjet erők feltartóztatásának feladatával a nácik kiengedték és Berlinből irányította a műveleteket 1944-ben. A háború befejeztével Nyugat-Németországba szökött, 1959-ben gyilkolta meg Münchenben egy szovjet ügynök.

Banderának és szervezetének tevékenysége a kisebbségek kapcsán a leginkább aggályos. 1941 májusában, az OUN és az új ukrán állam tevékenységét részletező, alapító dokumentumban a kisebbségekkel foglalkozó jogszabály kimondta, hogy az ellenséges lengyel, zsidó és orosz nemzetiségű csoportokat deportálni kell, az értelmiségüket pedig "meg kell semmisíteni". A lengyel parasztokat "asszimilálni" kell, vezetőiket pedig "meg kell semmisíteni".

1942 és 1944 között, amíg Bandera fogságban volt, az OUN tagjai Volhínia városában lengyel civileket gyilkoltak. Az áldozatok száma 35 ezer és 60 ezer között lehetett. A lengyel kisebbség elleni ukrán nacionalista támadásoknak összesen körülbelül 100 ezer ember eshetett áldozatul. Ezekről a vérengzésekről Bandera csak részben tudott. Emellett a vérengzésekért felelős személlyel, Mikola Lebeddel Banderának nem volt felhőtlen a viszonya.

Az 1941-ben elfogadott dokumentum kitért a zsidóságra is. Az ukrajnai zsidóságot Moszkva leghűségesebb kiszolgálójának minősítette, a "moszkovita bolsevik" zsidóságot ellenségnek titulálta. A rendszerrel ellenséges zsidókat deportálni kellett, értelmiségüket "meg kellett semmisíteni" az elfogadott dokumentum értelmében. Zsidó származásúak állami hivatalt nem viselhettek. Abban az esetben, ha nélkülözhetetlen szakértelemmel rendelkeztek, akkor maradhattak, azonban a legszorosabb felügyelet mellett kellett dolgozniuk, és a legkisebb hibáért is kirúgás járt.

Júniusban Bandera tudtával és közreműködésével megkezdődött az ukrajnai zsidóság megsemmisítése. Még abban az évben egyébként olyan szórólapok jelentek meg, amelyek "Moszkva, a zsidóság, a lengyelek és a magyarok megsemmisítésére" való törekvést népszerűsítették. A lapokon Sztepan Bandera neve értelmi szerzőként volt olvasható. Amíg Bandera aktív volt Ukrajnában, az OUN tagjai részt vettek a zsidók elleni atrocitásokban. Egy 1941-ben kelt német rendőrségi jelentés szerint Bandera emberei "nagyon aktívak" voltak a zsidók és a kommunisták megsemmisítésében.

Azt is érdemes elmondani, hogy Bandera és mozgalma bújtatott és segített is a nácik ellen harcoló zsidókat. Mire Bandera német börtönbe került, addigra a mozgalma egyaránt segített és ölt is zsidókat – aszerint, hogy épp mi állt érdekében.

2010-ben Viktor Juscsenko ukrán elnök akarta nemzeti hősként posztumusz kitüntetni Banderát, amelyet az őt követő elnök, Viktor Janukovics a hivatalba lépését követően hamarosan visszavont. 2018 decemberében az ukrán parlament ismét hőssé nyilvánította Banderát. 2019-től születésnapja nemzeti ünnep.

Mit szól ehhez a haladó sajtó?

Érdekes látni, hogy a Soros György kritizálása kapcsán azonnal antiszemitizmust kiáltó nyugati lapok hogyan is reagáltak a hírre.

A fentebb felsorolt médiumoknál a "Stepan Bandera" és a "Ukraine" kulcsszavakra kerestünk külön-külön, hogy hátha hírt adtak arról, hogy Ukrajnában nemzeti hős lett az ellentmondásos, pogromokat szervező Sztepan Bandera. Vagy például megemlítik-e az emlékére tartott fáklyás felvonulást. De úgy tűnik, hogy ez sajnos nem fér bele az Ukrajna mellett folytatott PR-kampányba.

Így sajnos nem jártunk sikerrel, cikkünk megjelenéséig ezekről nem sikerült beszámolniuk a "független és objektív" balliberális lapoknak.

Bezzeg ha Soros György vigyorog egy plakátról Magyarországon, azt az antiszemitizmus legelrettentőbb példájaként hozzák le a címlapjaikon.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére