Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Új cikksorozat a 888-on: Miért is vagyunk még az Európai Unió tagjai?

Békési Marcell

2020.05.24. 21:01

Brüsszel egyre többet és egyre erőszakosabban követel a „másképp gondolkodó” országoktól, miközben egyre kevesebbet tud nyújtani. Új cikksorozatunkban megpróbáljuk feltárni az EU legnagyobb strukturális problémáit, és megtalálni a pontot, ahol azt a dolgok ennyire elcsúsztak, ahol egy ilyen remek ötletből a világ legnagyobb kudarcprojektje lett.

EURÓPÁNAK KÖSZÖNHETJÜK

Hogyan befolyásolja Európa a mindennapi életünket?

Hogyan hat a munkánkra, családunkra, az egészségünkre, hobbijainkra, utazásainkra, biztonságunkra, fogyasztói döntéseinkre és szociális jogainkra?

A fenti sorok az Európai Parlament által 2019-ben indított díjnyertes honlapon olvashatóak, melyet az intézmény kimondottan az Európai Unió népszerűsítésére hozott létre az EP választásra készülve.

Úgy tűnik a cégér már nem elég Brüsszelnek, a projekt elindítása ugyanis nyilvánvalóan összefügg az Európai Unió népszerűségének rohamos csökkenésével, amit mi sem mutat jobban, mint az Európai Unió 2019-es éve:

  • először az euroszkeptikus pártok sosem látott előretörése a májusi európai parlamenti választásokon mind a nettó befizetőknek, mind a támogatottaknak számító országokban,
  • majd Boris Johnson aratott földrengésszerű győzelmet Angliában, ami – miután minden jóslat ellenére nem pusztult ki pillanatokon belül Anglia teljes népessége a kiválás után – felerősítette az Unióban maradó államokban is az távozás igényét.

Brüsszel számára sohasem volt még ilyen borús a jövő: a három nagy alapító országból kettőben is többségbe kerültek az EP-választáson az euroszkeptikusok, és egyre több, korábban mérsékelt jobboldali párt tolódott a jobbszélre.

A nagy országok mellett a kisebbekben is taroltak a „szélsőjobboldali” pártok. Belgiumban például mindkét győztes párt ebbe a táborba tartozik. (Tom Van Grieken / Vlaams Belang)

 

Ennél még beszédesebb az, hogy az Európai Unió négy legnagyobb gazdaságából egy, az Egyesült Királyság már ki is lépett az államszövetségből,

kettő másikban – Olaszországban és Franciaországban – pedig az Unió elutasítottsága még a britnél is magasabb.

Igaz, ezekben az országokban nem volt népszavazás – egyelőre.

És akkor még hozzá sem tettük, hogy a német AfD-nek és az osztrák FPÖ-nek is jóval nagyobb tortaszeletet jósoltak, és valószínűleg jobban is szerepeltek volna, hogyha nem robban ki az utolsó pillanatban a Strache-bortány.

Mire fel ez a nagy ellenszenv?

Hiszen az Európai Unió egy Nobel-békedíjas sikertörténet, nem?

Ha például a fent említett honlapra felkukkant a nép egyszerű fia, csak ki kell választania a saját régióját, és a gép már ki is dobja, hogy a szomszédságában milyen fejlesztések köszönhetőek az Európai Uniónak. Az én lakhelyem környékén például EU-s támogatásból újították fel a balassagyarmati kórházat, ebből a pénzből finanszírozták néhány szegényebb határmenti település internet-infrastruktúrájának kiépítését, valamint az egyik helyi szeméttelepet is uniós támogatásból újítottak fel.

Brüsszel lényegében éves szinten a magyar GDP 3-4 százalékával járul hozzá hazánk fejlesztéséhez.

Avagy ahogy a 444 demagógul – kis csúsztatással – megfogalmazta: napi 2 milliárd forinttal.

De ennél sokkal általánosabb dolgokat is köszönhetünk az Európai Uniónak, amit most nem sorolunk el, de itt egy remek egyoldalú összesítés az ellenzéki oldalról.

Amiről nem szól a fáma

Az Európai Uniónak azonban van egy olyan árnyoldala, amiről viszonlag keveset hallunk, és a közgondolkodással ellentétben nem csak az elfogult ideológiai nyomással van probléma, bár ebből relatíve frissen csatlakozott és eurózónán kívüli tagállamként nem sokat látunk.

Ha ugyanis nyugatra tekintünk, akkor mi egyrészt gazdaságilag csak a szépet és jót látjuk, másrészt Németországnál nagyon távolabb, mondjuk Marseillig, Nápolyig vagy Lisszabonig már nem látunk. A ottani problémák már nem érkeznek el hozzánk.

Avagy te például arról hallottál már,

  • ...hogy Németországban csak úgy tudja megelőzni a gazdasági visszaesést, hogy 10 éve nem emelkedik a bérszínvonal?
  • ...hogy Görögország gazdasági csoda volt, rekordidő alatt zárkózott fel a nyugathoz évi 6-13 százalékos GDP növekedéssel, a csatlakozás után viszont egy évtized alatt Európa koldusává vált?
  • ...hogy Spanyolországban az euró bevezetése előtt szinte nem keletkezett költségvetési hiány, azóta folyamatosan az államcsőd szélén állnak?
  • ...hogy Olaszországban az euró bevezetése előtt az általános életszínvonal megegyezett az angollal, azóta viszont egyre nagyobbra nyílik köztük az olló?
  • ...hogy az eurózóna bevezetése után az ahhoz nem csatlakozó országok jóval dinamikusabban növekedtek, mint annak tagjai?

Magyarországon ezek közül szinte semmi nem érződik, mivel régiónk 2014 óta az Európai Unió egyik legnagyobb nyertese.

Görögország gazdasági sikertörténet volt az EU-s csatlakozás előtt, azonban vállalatai pillanatok alatt tönkrementek a nyugati konkurenciával szemben, és a görögök megismerkedtek az államadósság és költségvetési hiány fogalmával.

Vége a felhőtlen gyermekkorunknak?

Egyre inkább úgy néz ki, hogy ennek mostantól vége szakad.

Eddig általában holland és osztrák adófizetők pénzéből finanszíroztak lengyel és magyar autópályákat – cserébe mi nem akadályoztuk a Spar és az Erste hazai terjeszkedését – most azonban a legfrissebb Merkel-Macron tervben akár mi is nettó befizetőkké válhatunk a mentőcsomag törlesztése következtében.

A németek úgy akadályoznák meg a déli tagállamok, és ezzel az eurózónájuk összeomlását, hogy

gigantikus, félbillió eurós hitelt vetetnének fel az Európai Bizottsággal, melyet viszont az unió adófizetői finanszíroznának. Te is, én is.

Nem csak az eurózóna tagállamok.

Merkel minden állammal felvetetne egy GDP-hez viszonyítva 3,6 százalékos euróhitelt, hogy ebből mentse a déli államokat és ezzel eurózónát.

Eközben az Európai Parlament egyre agresszívabban támadja a másképp gondolkozó tagállamokat, párhuzamosan zajlik hazánk migráns- és genderpolitikájának elítélése, valamint a következő uniós tortából is kisebb szeletet juttatnának nekünk.

Vagyis összegezve:

  1. kevesebb támogatást kapnánk,
  2. a koronavírushitelben akár nettó befizetőkké is válhatunk,
  3. cserébe kivennének a kezünk közül még több nemzetállami hatáskört,
  4. ráadásul mégjobban hozzá kéne simulnunk a nyugati balos ideológiához.
Emiatt nem árt átgondolni, hogy miért is vagyunk ennek az államszervezetnek a tagjai.
  • Nyerünk vele annyit, hogy azért érdemes feladni nemzeti szuverenitásunkat?
  • Miért éri meg egyáltalán békeidőben a nettó befizető országoknak, hogy támogatják az elmaradottabb uniós régiókat?
  • Hogyan kéne egyébként az Uniónak ideális esetben működnie, és miért nem képes erre?
  • Hogyan teszi tönkre Németország a szomszédai, és a szegényebb régiók gazdaságát?
  • Kik az Európai Unió igazi urai?
  • Vajon van élet az EU-n kívül is, vagy felzabálnak minket az oroszok és a kínaiak? Hogyan teljesítenek a buliból kimaradó országok?

Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására indítjuk most el az Európai Unióval foglalkozó cikksorozatunkat, amiben körbejárjuk a legfontosabb kérdéseket.

Az első részben azzal fogunk foglalkozni, hogy milyen lenne az Európai Unió, ha tényleg úgy működne, ahogy azt 30 évvel ezelőtt Maastrichben kitalálták.

 

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Felrobbantottak egy hírszerzési épületet a tálibok

Felrobbantottak egy hírszerzési épületet a tálibok

Öngyilkos merénylettel kezdett, összehangolt támadást indítottak hétfőn a radikális iszlamista tálibok Észak-Afganisztánban egy hírszerzési komplexum ellen, amelynek legalább tizenegy dolgozója vesztette életét – közölték afgán tisztségviselők.

Dél-Olaszországban katonákat rendeltek ki a fertőzött migránsok felügyeletére

Katonák felügyelik az igazoltan koronavírus-fertőzött és karanténba helyezett migránsokat a dél-olaszországi Amantea városban hétfőtől, miután a bevándorlók ottani elhelyezése lakossági tiltakozáshoz vezetett.

Nagy-Britannia ellenőrzése alá vonta a járványhelyzetet

Nagy-Britannia ellenőrzése alá vonta a járványhelyzetet

Nagy-Britannia mára jórészt ellenőrzése alá vonta az új típusú koronavírus okozta járványt, de az óvatosság továbbra is indokolt – mondta hétfőn a brit miniszterelnök.

Két terroristagyanús migránst fogtak el Németországban

Két terroristagyanús migránst fogtak el Németországban

Elfogtak és előzetes letartóztatásba helyeztek két terroristagyanús szíriai férfit Németországban – közölte hétfőn a szövetségi legfőbb ügyészség.

Új férőhelyekkel csökken a börtönök zsúfoltsága

Új férőhelyekkel csökken a börtönök zsúfoltsága

Tíz büntetés-végrehajtási intézményben összesen 2750 új férőhelyet alakított ki a Belügyminisztérium.

Sikerek esetén Karácsonyék nem mutogatnak hátrafelé

Sikerek esetén Karácsonyék nem mutogatnak hátrafelé

„Ma egy színvonalas, pihenésre, beszélgetésre, sportolásra alkalmas helyet adtunk át. (...) Az új városvezetés élhetőbbé teszi és bővíti a zöldfelületeinket!”, a szavakkal adta át nemrégiben az XI. kerületi Egyetemisták parkját a nagyközönségnek Gy. Németh Erzsébet, Karácsony jobbkeze a hírhedt baloldali fake news-gyár, az ezalenyeg.hu beszámolója szerint. Milyen kár, hogy erről a beruházásról még akkor döntöttek, amikor a fővárost Tarlós István, Újbudát pedig dr. Hoffmann Tamás vezette.

Néhány hónapig maradnak csak meg az emberi testben a koronavírus antitestjei

Mindössze néhány hónapig maradnak meg az emberi testben a vírus antitestjei – mutatta ki egy német kutatás.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Részletes leírás ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére