Az elnök elmondta: a bizottság Ukrajna csatlakozási kérelmét a koppenhágai kritériumok alapján körültekintően értékelte. Véleménye szerint Ukrajna egyértelműen bizonyította elkötelezettségét az európai uniós értékek iránt, az ország évek óta az ország fokozatosan közeledik az EU-hoz.

– hangsúlyozta von der Leyen. Mint mondta, 2016 óta az EU-nak társulási megállapodása van Ukrajnával, és annak keretein belül az ország 70 százalékban átültette az uniós szabályokat, szabványokat és normákat.
„Ennek alapján a bizottság azt ajánlja, hogy Ukrajna kapjon lehetőséget arra, hogy az Európai Unió tagjává váljon. A tagjelölti státust azzal a feltétellel kell megadni, hogy számos területen további lépéseket tesz.” – tette hozzá.

A bizottság sajtóközleménye szerint a testület úgy látja, Ukrajna összességében előrehaladást ért el a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat, valamint a kisebbségek tiszteletben tartását és védelmét garantáló intézmények stabilitását illetően. Makrogazdasági teljesítménye erős, és számos területen fokozatosan közeledett az uniós joganyag lényeges elemeihez.

A bizottság pénteken Moldovának is tagjelölt státusz megadását ajánlotta. Von der Leyen közölte, Moldova és Grúzia is bizonyította elkötelezettségét az európai uniós értékek iránt. Grúzia esetében viszont a testület azt állapította meg, hogy meg kell adni az országnak az uniós tagság perspektíváját, de a tagjelölt státushoz még Tbiliszinek „rendeznie kell bizonyos kérdéseket”.

– tette hozzá az uniós bizottság elnöke.

Von der Leyen hangsúlyozta: a bizottság most egyértelműen kifejezte, hogy támogatja Ukrajnát, Moldovát és Grúziát csatlakozási törekvéseikben.
„Ez egy történelmi nap e három ország számára. A bizottság kijelöli az utat, amelyet követniük kell ahhoz, hogy csatlakozhassanak az EU-hoz. A döntés immáron a tagállamok kezében van.” – jelentette ki.

Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos szerint a bizottság gyorsan és hatékonyan dolgozott. Arra számít, hogy a tagállamok az elkövetkező napokban meghozzák a döntéseket, de a partnerországoknak már most meg kell kezdeniük a munkát, hogy a maguk részéről megvalósítsák az ajánlásokban felvázolt reformokat. „Ez kulcsfontosságú ahhoz, hogy Ukrajna, Moldova és Grúzia továbbléphessen.” – hangsúlyozta.

Ukrajna EU-tagjelölti tagságát a horvát kormánynak feltételhez kell kötnie, amely kategorikusan leszögezi, hogy Bosznia-Hercegovinának is még aznap meg kell kapnia – mondta Zoran Milanovic horvát elnök pénteken Ohridban, az észak-macedóniai Prespa Fórum második napján a horvát sajtónak nyilatkozva.

Amennyiben Ukrajna uniós tagjelölti státuszt kaphat abban az állapotban, amelyben van – és amelyből mindenki azt szeretné, hogy a lehetőségek szerint egyben kerüljön ki –, akkor a horvát külpolitikának nemzetpolitikai és biztonságpolitikai okok miatt is ragaszkodnia kell ahhoz, hogy Bosznia-Hercegovina is megkapja – mondta Milanovic.

(Photo by Stipe Majic / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)

Hangsúlyozta, nincs az ellen, hogy Ukrajna elinduljon az európai úton. Ugyanakkor hozzátette, hogy Bosznia-Hercegovina biztonsági és minden más értelemben jobb állapotban van, mint Ukrajna, és semmi – sem gazdasági, sem biztonsági, sem emberi – oka nincs annak, hogy Bosznia-Hercegovina ne ugyanolyan bánásmódban részesüljön, mint Ukrajna – húzta alá.

„Elvárom, hogy a horvát kormány és képviselői, amikor Ukrajna tagjelölti státusáról van szó, kategorikusan feltételül szabják, hogy Bosznia-Hercegovinának is adjanak.” – fogalmazott az államfő.