Az ENSZ aggódik, mert a terrorellenes törvény sértheti a muszlimok jogait
Pörge Béla
2018.05.26. 08:40
Az ENSZ egyik jelentéstevõje szerint zavaró, hogy a terrorellenes törvények kiterjesztett és tartós alkalmazásának hatására a muszlim kisebbséget egy gyanús csoportként érzékelik.
PÁRIZS, 8:40
Az ENSZ egyik jelentéstevője szerint zavaró, hogy a terrorellenes törvények kiterjesztett és tartós alkalmazásának hatására a muszlim kisebbséget egy gyanús csoportként érzékelik.
Aggodalmának adott hangot pénteken az ENSZ egyik jelentéstevője a terrorellenes francia törvényeknek az emberi jogokra, különösen a helyi muszlim közösség szabadságjogaira gyakorolt hatásával kapcsolatosan, amely szerinte akár e közösség megbélyegzéséhez és társadalomból való kirekesztéséhez is vezethet – írja az MTI.
Fionnuala Ní Aoláin ír jogász, az ENSZ-nek az emberi jogok védelméről a terrorellenes harccal összefüggésben beszámoló jelentéstevője pénteki közleményében egy olyan független szerv létrehozását javasolta a francia kormánynak, amely felülvizsgálná a belbiztonsággal kapcsolatos eszközöket és rendkívüli jogköröket.
Ní Aoláin szerint a rendkívüli állapot alatt hozott rendkívüli intézkedések és a 2017. november 1-jétől hatályos törvény célpontja egyértelműen a francia muszlim közösség. Példaként a helyi mecsetek bezárását említette, amit a szabad vallásgyakorlás elé gördített akadályként értelmez.
Zavaró, hogy a terrorellenes törvények kiterjesztett és tartós alkalmazásának hatására a muszlim kisebbséget egy gyanús csoportként érzékelik"
— hangsúlyozta Ní Aloáin.
A francia hatóságok az elmúlt években több mecsetet is bezárattak arra hivatkozva, hogy azokban gyűlöletkeltő, szélsőséges tartalmú vagy terrorizmusra buzdító beszédeket tartottak.
Az ENSZ jelentéstevője – aki a francia kormány meghívására május 14-23. között Franciaországba is ellátogatott – elemzésében kiemeli:
az államnak joga van korlátozásokat bevezetni a közrend megóvása érdekében, de ez a rendkívüli jelleg megkérdőjelezendő, amikor a terrorellenes intézkedések mély, tartós és potenciálisan aránytalan következményeket feltételeznek az alapvető emberi és polgári szabadságjogok gyakorolására nézve"
– mondta.
Franciaországban a rendkívüli állapotot a 2015. november 13-i, 130 halálos áldozatot követelő párizsi merényletsorozat éjszakáján hirdette ki Francois Hollande akkori államfő. Az intézkedést hat alkalommal hosszabbította meg a parlament, majd Emmanuel Macron jelenlegi elnök 2017. november 1-én feloldotta, de a rendőrség állandó jelleggel megkapta az új terrorelhárítási törvény kereteiben a rendkívüli állapot idején rendelkezésére álló jogkörök nagy részét.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
