A vezető német gazdaságkutató intézetek (a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézete, a kieli Világgazdasági Intézet, a Hallei Gazdaságkutató Intézet és a Leibniz Gazdaságkutató Intézet) összefoglalták: Az ukrajnai háború és az Oroszország elleni nyugati szankciók felpörgették az energiahordozók inflációját, és Európa, ahol az gázszállításokat csak kis mértékben lehet pótolni, időközben energiaválságba került.

A gázellátási válságnak súlyos következményei lesznek a német gazdaságban – áll az indoklásban. A drasztikusan emelkedő gázárak miatt ugyanis a rezsiköltségek is jelentősen megemelkednek, ami a vásárlóerő masszív csökkenéséhez vezet.

A több kedvezőtlen tényező egybeesésével kalkulált forgatókönyv szerint – amely hideg téllel és az energiafogyasztás csökkentésének az elmaradásával számol – a 2023-as bruttó hazai termék 7,9 százalékkal csökkenne, 2024-ben pedig 4,2 százalékos GDP-csökkenésre lehetne számítani Németországban.

„A magas energia- és élelmiszerárak, amelyek a következő évben valószínűleg tovább emelkednek, jelentős vásárlóerő-veszteséget okoznak.”
– mondta Torsten Schmidt, az esseni RWI Intézet vezetője. Kiemelte, hogy ebből kifolyólag mind az alacsony jövedelmű háztartások, mind a vállalatok további politikai támogatásra szorulnak.

A szakértők szerint az infláció jövőre – az idei 8,4 százalék után – átlagosan 8,8 százalékos szintet érhet el, és csak 2024-ben fog „fokozatosan visszatérni” a 2 százalékos szintre.

A német belpolitikának nemcsak a gazdasági hanyatlással, hanem az általános lakossági elégedetlenséggel is szembe kell néznie.

A Bild című német lap által ismertetett Insa közvélemény-kutatás azon kérdésére, hogy
„Mennyire bízik a szövetségi kormányban a jelenlegi válságok (infláció, háború, világjárvány) megoldása szempontjából?”
a megkérdezettek 64,5 százaléka mondta, hogy a bizalma „alacsony”.