Austin a lett államfőt, Egils Levitset is biztosította arról, hogy „ha bármi történne, és Lettország szuverén fennhatósága megkérdőjeleződne, mi itt leszünk”.

Austin újságíróknak elmondta, hogy az Egyesült Államok az Európában, elsősorban Romániában állomásozó amerikai csapatokat tervezi átcsoportosítani a balti térségbe, de azt sem zárta ki, hogy egyenesen Amerikából küldenének erősítést a Baltikum védelmének megerősítésére.

Artis Pabriks a sajtótájékoztatón a Fehéroroszország jelentette fenyegetés miatti aggodalmának adott hangot, mert – mint mondta – Fehéroroszország szerinte nem független nemzet, hanem gyakorlatilag Oroszország része. A lett védelmi miniszter elárulta, hogy fokozott figyelemmel ellenőrzik a lett-fehérorosz határt, s hangoztatta, hogy országa védelméhez „alapos, mindennapi kiképzésre” van szüksége a haderőnek. Hozzátette, hogy Lettországnak nem csak katonai, hanem anyagi támogatásra is szüksége volna az Egyesült Államoktól, amire az új katonai felszerelések mellett a légvédelem és partvédelem megerősítése érdekében volna szükség.

Austin szerdán Krisjanis Karis lett miniszterelnökkel is tárgyalt, és a lett kormányfő elárulta: országa szorosan együttműködik az Egyesült Államokkal, emellett az állandó orosz fenyegetés miatt folyamatosan növelik az ország védelmi költségvetését is.

A NATO szerint jelenleg mintegy 100 ezer amerikai katona van Európában, további 40 ezer pedig közvetlenül a NATO irányítása alatt, mind fokozott készültségben. Lettországban december előtt száz, mostanra már ötszáz amerikai katona állomásozik.