Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Az amerikai külügyminisztérium elrendelte diplomatái kivonását Afganisztánból

888.hu, MTI

2021.04.28. 08:00

Az amerikai külügyminisztérium kedden elrendelte diplomatái kivonását az Egyesült Államok kabuli nagykövetségéről az egyre romló biztonsági helyzetre hivatkozva – írja az MTI.

 

Az utasítás minden olyan nagykövetségi alkalmazottra vonatkozik, aki „képes más helyről is ellátni feladatait”. A külügyminisztérium egyelőre nem adott pontos információkat arról, hogy hány diplomata távozik, illetve hányan maradnak az afgán fővárosban, de – hírügynökségi jelentések szerint – a hazatérésre felszólított nagykövetségi munkatársak száma „jóval meghaladja az ilyenkor szokásos létszámcsökkentést”.

A külügyminisztérium friss állásfoglalásában bejelentette: nem ajánlja az amerikai állampolgároknak, hogy Afganisztánba utazzanak. Akik pedig hazatérnének az ázsiai országból, azoknak azt tanácsolják, hogy „a lehető leghamarabb induljanak el a rendelkezésre álló kereskedelmi járatokkal”.
Ross Wilson, az Egyesült Államok Afganisztánban szolgáló vezető diplomatája azt mondta: az utasítást „a növekvő erőszak és a fenyegetettségről szóló jelentések” miatt adták ki. Az ügyvivő hozzátette: a nagykövetség továbbra is ellátja feladatait Kabulban.

„Biztosítjuk, hogy az amerikai diplomácia és Afganisztán támogatása fenntartható, erőteljes és hatékony legyen” – fogalmazott Wilson.
Kenneth McKenzie tábornok, az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának vezetője szerint az amerikai kormányzat továbbra is elkötelezett a működő Kabuli nagykövetség fenntartása mellett.

Szándékunkban áll a nagykövetség fenntartása Afganisztánban, de minimális lesz a katonai jelenlétünk, csak amennyi feltétlenül szükséges a nagykövetség megvédéséhez”

– mondta.

Austin Scott Miller tábornok, a dél-ázsiai országban állomásozó nemzetközi erők parancsnoka vasárnap Kabulban bejelentette, hogy megkezdődött a katonák kivonásának folyamata. „Valamennyi erőnk a kivonulásra készül, a hivatalos bejelentés időpontja május 1-je lesz, de már megkezdtük az ehhez szükséges helyi lépéseket” – tette hozzá a parancsnok. Miller közölte, hogy ő irányítja majd a rendezett afganisztáni csapatkivonást, amelynek keretében a támaszpontokat és a felszerelést átadják az afgán biztonsági erőknek.
Joe Biden amerikai elnök a hónap közepén jelentette be, hogy szeptember 11-éig valamennyi katonát kivonják Afganisztánból, de egy esetleges július 4-ei kivonásról is folyik a vita. Mindkét dátum jelképes: 2001. szeptember 11-én hajtotta végre az al-Kaida terrorhálózat az egyesült államokbeli támadásokat, július 4-e pedig a függetlenség napjának nemzeti ünnepe az Egyesült Államokban.
Az USA tavaly állapodott meg az afgán kormány ellen harcoló tálibokkal a kivonulásról, közel húszévnyi katonai beavatkozás után. Az iszlamista lázadók viszonzásképpen megígérték, hogy felhagynak a fegyveres támadásokkal, és részt vesznek az afganisztáni felek közötti béketárgyalásokon. A tálibok és az afgán kormány közötti tárgyalások mindazonáltal megrekedtek, nem sikerült kézzelfogható eredményt elérni, és a támadások sem szűntek meg.
Amerikában a kivonulásról szóló döntést a demokraták és a republikánusok oldaláról is kritikák érték.

Abban azonban szinte mindenki egyetért, hogy ideje véget vetni a két évtizede tartó háborúnak, amelynek során több mint 2200 amerikai katona meghalt, 20 ezer megsebesült, és amely körülbelül 2000 milliárd dollárjába került az országnak.

Hivatalos információk szerint az utóbbi időben 2500 amerikai katona állomásozott Afganisztánban. A többi 18 ezer amerikai szerződéses alkalmazott különböző feladatokat lát el.
A NATO-nak mintegy 7500 katonája állomásozik a dél-ázsiai országban.

 

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére