Ahogy arról korábban már a 888 is beszámolt, vasárnap (szeptember 29-én) tartják Ausztriában az előrehozott (Nationalrat) parlamenti választásokat.

Egyetlen kérdés körül forog az osztrák választás

Mint ismert, a Strache-botrány kirobbanását követően nemcsak az FPÖ vezetőjének, hanem a kormánykoalíció felmondásával Sebastian Kurz kancellárnak is távoznia kellett pozíciójából, Alexander Van der Bellen államfő pedig szeptember 29-ére előrehozott választást hirdetett ki. Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és az Osztrák Néppárt (ÖVP) között meglévő feszültséget némileg mérsékelte, hogy immáron a bevándorlásellenes párt korábbi államfőjelöltje, Norbert [...]

Sógorék azért járulnak ismét urnához, mert nem sokkal az európai parlamenti voksolások előtt (Véletlen? Aligha!) kompromittáló felvételek jelentek meg a német médiában Heinz-Christian Strache szabadságpárti (FPÖ-s) alkancellárról. Később a sajtóban sem tagadták: erős a gyanú, hogy titkosszolgálati módszerekkel iktatták ki Sebastian Kurz néppárti (ÖVP) kancellár koalíciós partnerét – igaz, a látottak alapján Strachét sem kellett félteni, simán csőbe húzták a politikust.

Az osztrák koalíciós krízis kiélezte a feszültséget az ÖVP és az FPÖ között, s bár ezt némileg mérsékelte, hogy a bevándorlásellenes párt korábbi államfőjelöltje, Norbert Hofer vette át az FPÖ vezetését, a korábbi szabadságpárti belügyminiszter, Herbert Kickl személye továbbra is komoly vitákat szül a jobboldali pártok között.

Bár Ausztriában egy ideje már egy ún. ügyvivő kormány volt hatalmon, mely nem mellesleg visszavont több korábbi, bevándorlásellenes intézkedést, nagyon úgy néz ki, hogy Sebastian Kurz visszatér. A kérdés csupán az, hogy kivel?

A Magyar Hírlap azt írja: Hofer és Kickl azzal kampányolt az elmúlt hetekben, hogy az “FPÖ nélkül Kurz balra billenne” – vagyis az FPÖ egy felújított koalícióban lenne érdekelt. A szabadságpártiak szerint Kurz akár a Werner Kogler vezette Zöldekkel is összeállna – ez azonban elég sok mindent borítana Ausztriában. Ám a közvélemény-kutatási adatok alapján a Zöldekkel még nem lenne meg a parlamenti többsége a volt kancellárnak – Kurznak be kellene vonni a Beate Meinl-Reisinger által elnökölt liberális NEOS-t is a koalícióba. És arra is megvan minden esély, hogy Ausztriában is nagykoalíció jön a szociáldemokratákkal – ismét.

Egy esetben azonban elveszthetné vezető szerepét az ÖVP: ha a baloldal kicsit jobban szerepel, mint a májusi EP-választásokon, akkor létrejöhetne egy SPÖ-NEOS-Zöldek koalíció. (Ez minden bizonnyal végzetes lenne.)

Az adatok szerint 6 millió 397 ezren járulhatnak az urnákhoz, a szavazók az osztrák szövetségi parlament alsóházának, a Nemzeti Tanácsnak a 183 tagját választják meg. A szavazóhelyiségek általában 7-től 17 óráig tartanak nyitva, de ez tartományonként eltérő lehet. A szavazók három preferenciaszavazatot adhatnak le, szövetségi, tartományi, illetve helyi szinten. Ausztriában a parlamenti választásokon a szavazásra jogosultak a pártok mellett politikusokra is voksolhatnak; vagyis országos, tartományi és helyi szinten is megjelölhetnek egy-egy politikust, akit szívesen látnának a parlamentben (a szavazat csak akkor érvényes, ha a politikusok a szavazó által megjelölt párt tagjai). Országosan a pártra leadott szavazatok hét, tartományi szinten tíz, helyi szinten pedig 14 százaléka szükséges ahhoz, hogy a jelölt előbbre jusson a pártlistán.