Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Andrzej Duda: az ország vezetõi ne engedjenek a külsõ befolyásnak

Tóth Dalma

2018.07.13. 18:15

Lengyelországban nincs magasabb rangú törvényhozó a parlamentnél, nem szabad, hogy a képviselõk külsõ befolyásnak engedjenek - hangsúlyozta Andrzej Duda lengyel elnök pénteken Varsóban, a lengyel parlamentarizmus fennállásának 550. évfordulója alkalmából mondott beszédében.
VARSÓ, 18:15

Lengyelországban nincs magasabb rangú törvényhozó a parlamentnél, nem szabad, hogy a képviselők külső befolyásnak engedjenek - hangsúlyozta Andrzej Duda lengyel elnök pénteken Varsóban, a lengyel parlamentarizmus fennállásának 550. évfordulója alkalmából mondott beszédében.

Andrzej Duda beszédében áttekintette a lengyel parlamentarizmus hagyományát, kiemelte egyebek között, hogy ez kezdettől fogva "a szabadság közéleti megvalósításának egyik leglényegesebb formáját" jelentette. Ma is

a szejm és a szenátus a szuverén lengyel törvényhozás szervei, náluk magasabb törvényhozó nem létezik"

- húzta alá.

Minden bizonnyal ezzel arra utalt, hogy az Európai Bizottság megindította az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást Lengyelországgal szemben a vitatott igazságügyi reform miatt.

Hivatalosan is megindította Brüsszel a lengyelek elleni boszorkánypert

Kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelország ellen az Európai Bizottság a legfelsőbb bíróságra vonatkozó törvény miatt - jelen...

Fontosnak nevezte, hogy a képviselők tekintettel legyenek az egész ország érdekeire.

A szejm és a szenátus tagjai "nem állhatnak különálló érdekcsoportok szolgálatában, nem kerülhetnek külső befolyás alá" - hangsúlyozta.

A parlamentarizmus lényegének Duda a politikai vitát nevezte. Egyúttal aláhúzta: e vita határait az országért vállalt felelősségtudat, valamint a választási eredmények tiszteletben tartása határozza meg.

A lengyel történészek a lengyelországi parlamenti demokrácia kezdetét 1468. október 9-re teszik, amikor a közép-lengyelországi Piotrków Trybunalskiban első alkalommal ült össze a kétkamarás parlament: a királyi tanács (szenátus), valamint a járások megválasztott nemesi képviselőiből álló alsóház. Akkor adóügyi, külpolitikai és jogrendszeri kérdéseket vitattak meg. Ezt követően több mint három évszázadon át, Lengyelország harmadik felosztásáig (1795) rendszeresen tartottak parlamenti üléseket. A piotrkówi országos gyűlés közvetlen előzménye a nagy-lengyelországi Kolóban 1468. július 13-án megtartott megyei gyűlés volt. A pénteki megemlékezést erre az időpontra időzítették - írja az MTI.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére