Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Alapjogokért Központ: az EB akarja megmondani, mi demokratikus és mi nem

888.hu

2020.12.17. 17:30

Az Európai Bizottság december első napjaiban hozta nyilvánosságra az Európai Demokráciára vonatkozó cselekvési tervet. A tervben a demokratikus választások lebonyolításához és intézményi kereteihez kapcsolódóan kívánja a Bizottság csorbítani a tagállamok mozgásterét. Az Alapjogokért Központ értékelte Brüsszel új ötleteit.

Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója elmondta, hogy nem újdonság, hogy az Európai Bizottság be akar avatkozni a tagállamok belügyeibe. Ismertetése szerint régóta dúl egy harc az unión szuverenisták és föderalisták között. Előbbiek az EU eredeti szellemiségéhez hűen azt képviselik, hogy bizonyos hatáskörökbe az Európai Uniónak nem lehet semmilyen beleszólása, egészen addig, amíg szerződésmódosításokkal bele nem egyezik minden tagállam.

Elmondása szerint az Európai Bizottság, az Európai Unió Bírósága és az Európai Parlament viszont beállt a föderalisták kórusába és egyfajta Európai Egyesült Államokat szeretne létrehozni.

Ennek lényege az, hogy alapvető kérdéseket nem a tagállamokban megválasztott politikusok döntenének el, hanem egy központi szintről, Brüsszelből irányítva erőltetnének rá akaratukat az országokra.

Kovács István szerint erről szól a migráció elleni küzdelem is.

Tájékoztatása szerint, ha megnézzük a jogállamisági vitának csúfolt konfliktust, akkor kiderül, hogy arról van szó, hogy egy olyan eszközt akarnak kidolgozni, amely segítségével politikai döntéseket kényszeríthetnek ki a tagállamokban, olyan témákban, amelyekhez semmi köze nem lenne az EU-nak. A stratégiai igazgató a gender-stratégiát említette például, amely segítségével az EU a családpolitikába akarna beleszólni, annak ellenére, hogy ez tagállami hatáskörbe tartozik.

Kovács István szerint Brüsszel már arról szeretne dönteni, hogy

mi demokratikus és mi nem az.

Az alapvető politikai döntéseket kívánják meghozni – jelentette ki, hozzátette: a végső döntés mindig a választók kezében van.

Elmondása szerint a demokrácia legalapvetőbb mozgatórúgóját szeretnék kivenni a választók kezéből. Emlékeztetett: volt már erre példa, hiszen a szocialista alkotmányok úgy kezdődtek, hogy „minden hatalom a dolgozó népé”. Ebből csak a magyar dolgozó nép nem érzékelt semmit. Sokszor a kommunista vezetőknek sem volt beleszólása egy-egy ügybe, hiszen Moszkvában hozták meg a fontos döntéseket.

Jelen esetben Brüsszelből hoznának meg olyan döntéseket, amelyekről most a magyar választók döntenek

– jelentette ki.

A mostani javaslat egy akcióterv, amelynek nincs jogi kötőereje, de jól felvázolja azokat az irányvonalakat, amelyeket az Európai Bizottság meg akar valósítani a jövőben. Ennek az alapvető pillére a nyílt társadalom családjához tartozó politikai NGO-k támogatása.

Van egy szentségtelen szövetség a nyílt társadalom különböző ágai között. Legyen szó a tagállamokban működő szervezetekről, vagy akár azokról a politikusokról, akikhez rendszeresen jár be Soros György és tollba mondja nekik, hogy mit lehet csinálni és mit nem

– mondta.

Kovács István kiemelte: az uniós elit szerint a demokrácia csak az a fajta liberális demokrácia lehet, amelyet ők üdvözítőnek tartanak.

A stratégiai igazgató szerint az akcióterv megvalósításának céldátuma 2024, de

erős a gyanú, hogy az ebben leírtak legalább egy részét a Bizottság már be szeretné vetni azért, hogy a 2022-es magyarországi választások úgy alakuljanak, ahogy az nekik tetszik.

Ha a dokumentumba foglaltak megvalósulnak, akkor a jelenlegi formában ismert demokráciáról többet nem beszélhetünk majd – mondta.

Kovács Attila, az Alapjogokért Központ EU-s kutatócsoportjának projektvezetője szerint bár a dokumentum előterjesztéséhez a 2024-es európai parlamenti választásokat veszik alapul, de a sorok között olvasva látszik, hogy 2021-re már egy olyan jogalkotási napirendet vázoltak fel, amely alapján élni kell a gyanúperrel, hogy a következő magyar és lengyel választások adják a fő motivációt.

A projektvezető a Bizottság konkrét elképzeléseit bemutatta:

  • szeretnék megtámogatni a liberális médiát, tájékoztatási kampányokat finanszírozna, a nyílt társadalom hálózatához tartozó NGO-k segítségével,
  • az adófizetők pénzéből támogatná a szervezeteket, hogy megfigyeljék a kormányzati szerveket, a médiát, a pártokat.

A politikai NGO-k kinyújtott csápként működnének a választások és az ezen részt vevő szereplők megfigyelésére – összegzett.

Kovács Attila szerint a koronavírus-járványt használja fel az EB, hogy megindokolja az elképzeléseit, főleg az álhírekről és dezinformációról beszélnek. Az NGO-kon keresztül pedig a Bizottság dönt arról, hogy mi a megbízható hír. Az Európai Bizottság a civil szervezetek segítségével minősítgetné a politikai hirdetéseket is.

A projektvezető említette a gyűlöletbeszéd kérdését is. Elmondása szerint azt is meg akarják mondani Brüsszelből, hogy mi gyűlöletbeszéd és mi nem az.

Kovács István a 888 kérdésére elmondta, hogy az EU-t nem lehet egy az egyben a Szovjetunióhoz hasonlítani, ugyanis utóbbi katonai erővel tudta érvényre juttatni az akaratát, erről pedig nem lehet beszélni.

Ennek ellenére, abban vannak hasonlóságok, hogy az európai elit egy birodalom létrehozására törekszik.

Az unió eszközrendszere, amellyel megpróbálja a saját felfogását rákényszeríteni a tagállamokra egy birodalom létrehozására irányul

– fogalmazott a stratégiai igazgató.

De lehet-e bármit tenni az EU túlterjeszkedésének megakadályozására?

Kovács Attila portálunk kérdésére elmondta, hogy amikor a jogszabályokról döntenek az uniós intézmények a magyar EP-képviselőknek készenlétben kell állniuk és meg kell próbálniuk az uniós intézmények túlterjeszkedését megakadályozni.

A civil társadalom hangját is hallatni kell, ugyanis a nyílt társadalom NGO-i ott lesznek és elmondják majd a véleményüket

– mondta a projektvezető.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Orbán Viktor: „A következő két hét nehéz lesz” – 3. rész

Orbán Viktor: „A következő két hét nehéz lesz” – 3. rész

A magyar miniszterelnök a közösségi oldalára feltöltött újabb videójában elmondta, hogy milyen fontosabb segítségeket nyújtanak azoknak a szolgáltatásoknak, amelyek az elkövetkező hetekben szünetelni fognak.

Búvópatakszerűen nyomja a baloldal az alantas oltásellenes kampányt

A Fidesz frakcióvezetője szerint a baloldal továbbra is a vakcinák ellen hergel, „sunyi kettős beszéddel elbizonytalanítják a magyarokat, lebeszélik őket az oltásról”.

Újra meghaladta a hatezret az új fertőzöttek száma, és elhunyt 108 beteg

Újra meghaladta a hatezret az új fertőzöttek száma, és elhunyt 108 beteg

6201 az új fertőzöttek száma, ezzel a járvány kezdete óta összesen 466 017 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 108 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 15 873 főre emelkedett.

Müller Cecília: Heroikus küzdelmet folytatunk a járvánnyal

Müller Cecília: Heroikus küzdelmet folytatunk a járvánnyal

A kéthetes zárással megszakítható a fertőzési lánc, a koronavírus elleni védőoltások beadásának folytatásával pedig a betegségre fogékonyak számát tudjuk csökkenteni; a két intézkedés azt fogja eredményezni, hogy csökken a fertőzöttek száma – mondta az országos tisztifőorvos a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Napi tükör

Napi tükör

A hétvégén elérjük az 1 millió beoltottat, üzente Facebook bejegyzésében Orbán Viktor. A szombat további eseményei dióhéjban.

Merkely: május közepétől fellélegezhetünk

Merkely: május közepétől fellélegezhetünk

A rektor szerint, aki eddig megúszta a koronavírust, annak csak szerencséje volt. Ha elegen oltakoznak, május közepére csenghet le a járvány.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Részletes leírás ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére