Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Alapjogokért Központ: Miért csak Magyarországot és Lengyelországot emelik ki?

Filipp Dávid

2020.10.01. 15:00

Az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási műhelye csütörtöki sajtótájékoztatóján értékelte az Európai Bizottság Magyarországról szóló jogállamisági jelentését. Elemzésükben megállapították, hogy a jogállamisági jelentés nemcsak koncepcionálisan téves alapokon nyugszik, de tartalmában is hibás.

Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója szerint teljességgel elfogadhatatlan az, hogy Vera Jourová „beteg demokráciának” nevezte Magyarországot, ugyanis neki ehhez nincs joga. Mint mondta, az uniós biztosoknak pártatlanul, politikamentesen kell végezniük a munkájukat, ráadásul a cseh politikus kijelentései ellentétesek az ő szerepével.

Kiemelte: a dokumentumcsomag úgy készült el, hogy annak semmiféle jogszabályi alapja nincs.

Felidézte azt is, hogy Donáth Anna momentumos európai parlamenti képviselő a Klubrádióban arról beszélt, milyen „szuper”, hogy végre az Európai Bizottság nem konkrét jogszabályokat vizsgál, hanem a jogállamisággal foglalkozik.

Lehet, hogy ez szerinte szuper, csakhogy jogszabályellenes”

– fogalmazott, hozzátéve: az EB nem politikai szereplő.

Kovács István szerint a jelentéscsomag átfogó képet kíván adni a jogállamiság helyzetéről, azonban a baj az, hogy ennek a tagállamokon belül sem igazán létezhet definíciója, ugyanis ez egy dinamikusan fejlődő fogalom.

A stratégiai igazgató szerint a jelentés hitelességét és színvonalát aláássa az is, hogy forrásként 33 szervezet van feltüntetve, amelyek

több mint egyharmada olyan politikai NGO, amelyet a Nyílt Társadalom-hálózat finanszíroz.

Hozzátette, ezen szervezetek második legnagyobb szponzora az Európai Bizottság.

Kovács Attila, a központ EU-s kutatócsoportjának projektvezetője is arról beszélt, hogy megkérdőjelezhető a jelentés módszertani megalapozottsága. Arra is felhívta a figyelmet, hogy mivel a jelentés „mégiscsak egy bizottsági álláspont”, fajsúlyosabb eljárásokban az EB és más uniós szervezetek hivatkozni fognak rá.

Példaként kiemelte: az Európai Parlament (EP) német szociáldemokrata alelnöke szerdán már erre hivatkozva közölte: az EP csak azon tagállamok esetében tudja támogatni a többéves pénzügyi keret és a helyreállítási alap forrásait, amelyek megfelelnek a jogállamisági kritériumoknak.

Kovács Attila szólt arról is, hogy újságírók tegnap számos tagállami problémára világítottak rá.

Miért van az, hogy csak Magyarországot és Lengyelországot emelik ki azok az európai politikusok, akik a források megvonását szeretnék ezen két ország vonatkozásában?

– tette fel a kérdést.

Kiemelte: számos olyan tényező van, amely teljesen szubjektív, ugyanis sok esetben nincs egyértelmű mutatószáma.

Kurucz Orsolya projektvezető-helyettes egyebek mellett arról szólt, hogy az EB konkrét kritériumok alapján meghatározott egyes kérdések tagállami összehasonlítása helyett szándékosan tágította a kritériumrendszert. Így ugyanis a bizottság minden ország esetében „kiválogathatott mindent, ami valaha problémaként merült fel”. A tagállamoknak 2013 óta nem sikerült egységes definíciót találni a jogállamiságra, az EB pedig megpróbálja saját ideológiai elképzeléseivel feltölteni annak fogalmát, ami „száz százalékban ellentétes a szerződések őrének szerepével”.

Kovács István újságírói kérdésre válaszolva elmondta, a bizottság lopakodó hatáskörbővítése a tagállami szuverenitást sérti, és a magyar kormánynak óriási szerepe van abban, hogy ezt megakadályozza. Magyarország és Lengyelország ezt minden esetben elutasítja, ezért is van konfliktus ezen országok és Brüsszel között.

A harc tehát, ami valójában a pénzről és a szuverenitásról szól, a továbbiakban is folytatódni fog

– jelentette ki.

Az Alapjogokért Központ elemzése itt olvasható.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Nem csitulnak a kedélyek Brüsszelben, szivárvány került a pályára Katarban

Nem csitulnak a kedélyek Brüsszelben, szivárvány került a pályára Katarban

Németország pedig Katartól fogja venni a demokratikus LNG-t!

A 888 megmondja a tutit: Wales – Anglia

A 888 megmondja a tutit: Wales – Anglia

Ahogy mondani szokták: az élet a legnagyobb rendező. Ki gondolta volna, hogy eljön az az idő, hogy nem nyáron, hőségben, sörsátrak árnyékában, hanem ősszel/télen forralt bort szürcsölve kell végig izgulnunk egy labdarúgó-világbajnokságot? De azzal, hogy Katar nyerte a 2022-es vb rendezési jogát, ezt is megtapasztalhatjuk. A 888.hu is kiveszi a részét a szurkolásból, a torna ideje alatt minden nap egy slágermeccs győztesét tippeljük meg párokba osztva, nem feltétlenül futballszakmai szempontok alapján. A mai meccs: Wales – Anglia.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére