Aláírta az ukrán házelnök a magyarellenes törvényt
Forisek Ádám
2017.09.19. 17:50
A kijevi parlament által megszavazott új oktatási törvényt így már csak Petro Porosenko elnöknek kell jóváhagynia. A kárpátaljai magyarság vétózásra kéri az ukrán elnököt - írja az MTI.
KIJEV, 17:58
A kijevi parlament által megszavazott új oktatási törvényt így már csak Petro Porosenko elnöknek kell jóváhagynia. A kárpátaljai magyarság vétózásra kéri az ukrán elnököt – írja az MTI.
Andrij Parubij házelnök hétfőn a jogszabályról azt mondta, hogy szerinte az új oktatási törvény védi az ukránt mint államnyelvet, egyben "semmilyen mértékben sem" szorítja vissza a nemzetiségi, illetve az úgynevezett őshonos népek nyelveit. Úgy vélekedett, hogy az oktatási törvény körül kialakult viták "inkább spekulatív jellegűek".
Az ukrán parlament szeptember 5-én szavazta meg az új oktatási törvényt, amely a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal, egyebek közt 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát.
A törvény heves tiltakozást váltott kia szomszédos országoktól, Magyarország, Románia és Lengyelország is elítélte a nemzetiségek anyanyelven történő oktatásának tervezett visszaszorítását. A külföldi visszhang mellett azonban belföldön is éles vitákat váltott ki az új oktatási törvény. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, valamint Beregszász városának tanácsa is a törvény megvétózását követelte Petro Porosenkótól.
A tiltakozásokat a törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye váltotta ki, amely kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd.
A város emlékeztet arra, hogy Beregszász soknemzetiségű település, ahol a lakosság közel 50 százaléka magyar ajkú, s ennek az aránynak megfelelő az oktatási intézmények hálózata is. A város 9 iskolája közül 6 magyar tannyelvű, bennük 1600 diák (48 százalék) tanul és 120 pedagógus tanít. Az azonos nevű járásban közel 80 százalék (41 ezer fő) a magyar nemzetiségű lakosok aránya, a járásban 30 magyar óvoda és 32 magyar tannyelvű iskola működik.
A képviselők szerint a beregszásziakat rendkívüli módon nyugtalanítják a törvény esetleges következményei, ha azt hatályba léptetik. Rámutatnak arra, hogy mások mellett a magyar nemzetiségi kisebbség anyanyelvű oktatási jogai nem Ukrajna függetlenné válása óta léteznek, azokat a korábbi államalakulatok is garantálták.
Ezért felszólítják az ukrán elnököt, hogy ne írja alá az oktatási törvényt, küldje azt vissza a parlamentnek átdolgozásra azzal a módosítással, hogy hatálya ne terjedjen ki az Európai Unió tagországainak nyelveire.
A képviselők emlékeztetik az államfőt arra, hogy az ukrán alkotmányt, törvényeket, nemzetközi egyezményeket és kétoldalú megállapodásokat sértő oktatási törvény hatályba lépése esetén ellehetetleníti a magyar tannyelvű alap- és középiskolai oktatást.
Ezért kérik Petro Porosenkót arra, hogy alkotmányos felhatalmazásával élve vétózza meg a jogszabályt.
Az elnök azonban az elmúlt napokban tett nyilatkozataiban védelmébe vette a törvényt. Leszögezte, hogy az iskola befejezése után minden gyereknek szabadon kell beszélnie ukránul, azon a nyelven, amelyet szerinte meg kell védeni Ukrajnában. Álláspontja szerint ez nem jelenti azt, hogy megtiltanák Ukrajnában a nemzetiségi nyelvek oktatását.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
