A Szilícium-völgy vállalatai jelentősen le is maradtak az ázsiai versenytársak mögött, azonban úgy tűnik, az amerikai startupok most új lendületet vettek. Kiéleződhet a verseny az amerikai és a kínai cégek között a tiszta energia jövőjéért?

A befektetők jelentős része már pontosan tudja, hogy Kína a világgazdaság domináns szereplője a napenergia felhasználása és általában a tiszta energiaforrások piacán. A világ 10 legnagyobb napenergiaeszköz-gyártójából nyolc kínai – az élbolyba csak két amerikai cég fér be, a First Solar és a SunPower. Mindezt úgy, hogy amerikai oldalról a Szilícium-völgy az elmúlt években több tízmilliárd dollárt fektetett be a tisztaenergia-szektorba – közölte az Origo.

A kínai napenergia meghódítja a világot

Amikor az új iparág az első körben futott fel, az amerikai befektetések elég kudarcosak voltak – írja az Oilprice.com elemzése. A PwC adatai szerint

Nem meglepő, hogy a kockázati tőkések inkább olyan területekre kezdtek figyelni, mint az applikációfejlesztések, a szoftverek vagy a mesterséges intelligencia, amelyek sokkal magasabb hozamokkal kecsegtettek – írták.

Ezzel szemben Kína hatalmas sikereket ért el a napenergia-fejlesztések felpörgetésével, miközben drasztikusan csökkentette a szélenergia és az elektromos autók akkumulátorainak költségeit. Noha a tiszta energiában érdekelt, tőzsdén lévő alapok az elmúlt két év szárnyalása után idén negatív korrekciót produkálnak,

Ezt erősíti meg az is, hogy egyre bővülnek a kormányzati támogatások, valamint a befektetők és a vállalatok is sorra kötelezik el magukat a „zöldülés” mellett, ráadásul a szennyező iparágakra nehezedő társadalmi (és gazdasági) nyomás is nő.

Mindazonáltal a tőzsdén szereplő alapok idei gyengülése arra utal, hogy a folyamat még így sem lesz zökkenőmentes. Az iparág legnépszerűbb benchmarkjának számító iShares Global Clean Energy ETF nevű alap például 2021-ben eddig 20,4 százalékos mínuszban van, míg a napenergia-szektor egyik legnépszerűbb alapjának számító Invesco Solar Portfolio ETF 17,1 százalékos csökkenést produkált ebben az évben – közölték.

Siker és kudarc

A kínai siker egyik kulcsa az volt, hogy

Ennek következtében a napenergiában utazó vállalatok például rendkívül gyors ütemű költségcsökkenési trendet élvezhettek, de a kínai termelés növekedése idézte elő azt is, hogy a napelemek egyik kulcsfontosságú alapanyaga, a poliszilícium ára is csökkent – írta a lap.

Részben épp a kínai lendületnek tudható be, hogy a Szilícium-völgy befektetői nem rajongtak túlságosan a tiszta energiában utazó cégekért. Ez elsőre különösnek tűnhet, azonban látni kell, hogy az USA technológiai fellegvárában a befektetők gyakran hatalmas, egyedi dobásokra várnak, és ezeket keresik. Vagyis a kisebb léptékű, lassabb növekedést produkáló projektek kevésbé mozgatják meg az amerikai kockázati tőkések fantáziáját.

A helyzet olyannyira súlyos volt, hogy szinte az összes napenergiában utazó startup bedőlt a Szilícium-völgyben. A talpon maradók közül pedig többet kínai cégek vásároltak fel.

Egy furcsa megoldás

Az elmúlt időszakban azonban, úgy tűnik, az amerikai helyzet elkezdett megváltozni. Miután Kína kijelölte az utat, és megmutatta, hogyan lehet sikereket elérni, az amerikai cégek és befektetők is fejlődtek e téren, a tőke pedig elkezdett megjelenni a startupok mögött. Ebben viszont nagy szerepe volt egy különleges tőkebevonási megoldásnak, amely hatalmas felívelést tudhat maga mögött az elmúlt időszakban, a népszerűsége pedig egyre nő. Ezek az úgynevezett különleges célú akvizíciós cégek (SPAC).

A SPAC-eket általában befektetők hozzák létre, és semmilyen üzleti tevékenységet nem végeznek. Vagyis a lényegük az, hogy megfelelő és stabil hátteret biztosítsanak kisebb cégeknek, amelyeknek így nem kell maguktól végigmenni a tőzsdére lépéshez vezető úton. Ez a módszer kiváló alternatívát jelent a startupoknak az önálló kezdeti nyilvános részvénykibocsátással (IPO) szemben – közölték.

A SPAC már évtizedek óta létező jelenség, azonban az elmúlt években hatalmas lendületet vett. Az elmúlt 12 hónapban összesen több mint 220 SPAC IPO-t regisztráltak, amelyek összesen 74 milliárd dollárnyi tőkét vontak be – szemben az egy évvel korábban mért 13,6 milliárd dollárral. Mi több, ma már a SPAC-eket tömörítő tőzsdén kereskedett alap is működik az amerikai piacon – a tavaly alapított SPAC and New Issue ETF.

– utóbbi egy kétmilliárd dolláros tőkével rendelkező alapkezelő, amelyet olyan óriások támogatnak, mint a Microsoft vagy az Amazon. A QuantumScape értéke jelenleg 21 milliárd dollár.

Miközben az amerikai kormány iparági költségcsökkentési tervei (60 százalékkal csökkentenék a napenergia költségeit a következő évtizedben) is erősen hozzájárulnak az amerikai befektetői lendülethez, van egy ennél talán fontosabb tényező. A szektor hozamai elkezdtek jelentősen emelkedni.

Következésképpen az amerikai tőketulajdonosok is egyre nagyobb fantáziát látnak a tiszta energiában. Ez pedig izgalmas és kiéleződő versenyt eredményezhet a jövőben Kína és a Szilícium-völgy között.