A román politikusok nem mosnak fogat, így nincs autópályájuk
888.hu
2018.08.08. 14:05
Meglehetõsen õszinte és felettébb szórakoztató történetet osztott meg az egyik román hírportál az ottani autópálya-építésekrõl, a geopolitikai kontextusról meg a román fogmosási szokásokról.
A honi baloldali és liberális újságírók rendre megírják, hogy bezzeg Románia így, bezzeg Románia úgy, de sopánkodásaikat elfelejtik tényekkel is alátámasztani. Csupán az Orbán iránt táplált gyűlölet és a merjünk kicsik lenni jelige hajtja őket. A mostani BMW-s beruházás kapcsán azonban az egyik román szerző kijózanítóan ír a két ország között tátongó kulturális, infrastrukturális és gazdasági szakadékról.
Petrisor Peiu cikke elején leszögezi, hogy Magyarország ismét bezzegország, és nem is alaptalanul. A Főtér.ro a feldolgozásában remekül érzékelteti Románia és Magyarország vezetői között tátongó szakadékot.
Az elbeszélését egy korai történettel kezdi. 1999. február 6-a estéjén egy román kormányfőt az 1989 utáni első magyarországi látogatása alkalmával az akkori magyar kormány vezetője, Orbán Viktor meghívta vacsorára a híres budapesti étterembe, a Gundelbe, mely (mint amúgy minden este) tele volt egyszerű emberekkel. A tökéletesen elkészített ízletes magyar ételekből álló lakoma alatt Orbán azt javasolta Radu Vasilénak, hogy valósítsanak meg együtt egy Bukarestet Budapesttel összekötő autópálya-hálózatot a Bukarest–Brassó–Kolozsvár–Nagyvárad–Debrecen–Budapest nyomvonalon.
A Radu Vasilét az emlékezetes vacsorára elkísérő kevés emberek egyike, az akkori közlekedési miniszter, Traian Basescu e javaslat hallatán azonnal ugrott, mint akit megégettek: nincs értelme autópályát építeni az Orbán által említett útvonalon, mert a forgalmi adatok nem indokolnak egy ilyenfajta beruházást.
Basescu 1999-es szavainak plasztikus ábrázolását a szerző evvel a fordulattal ábrázolja:
Nem mosok fogat, mert amúgy sem csókol meg senki. Ám nyilvánvaló, hogy senki nem fog megcsókolni, mert nincsenek megmosva a fogaim!”
Azóta csaknem 20 év telt el, és Románia egymást követő kormányai következetesen kitartottak a mellett az elv mellett, hogy „nem mosnak fogat”: ma, csaknem 12 évvel az EU-csatlakozás után csak 777 kilométernyi autópálya van, 238 397 négyzetkilométernyi terület és nagyjából 20 (ez azért jóval kevesebb) milliós lakosság mellett.
Míg Magyarország a csókra várt, mosta fogait is, így kétszer több (1 500 km) autópályáját épített, miközben területe 93 030 négyzetkilométer és kevesebb mint 10 millió lakosa van.
Ez azt jelenti, hogy az autópályák sűrűsége ötször nagyobb, mint Romániában. Az alábbi térképen remekül érzékeltetjük a helyzetet.
A szerző ezt így kommentálja:
Ugye, hogy hidegrázást okoz a két egymás mellé helyezett kép? Nos, jó lenne, ha hozzászoknánk ehhez az összehasonlításhoz, mert ez fogja diktálni a jövőnket és tart majd távol sokakat azok közül, akik valaha meg szeretnének csókolni bennünket. Akinek hatékony közlekedési hálózatai vannak, annak fejlett autóipara is lesz."
A jövőért folyó csata az infrastruktúrák csatája: a közlekedési, az energetikai, a távközlési infrastruktúráké. Minden elvesztegetett nap, amikor nem építünk egyetlen kilométernyi autópályát sem, egy újabb nappal növeli a Romániát Közép-Európától elválasztó különbséget.
Térjünk át az autógyártásra
A provinciális, köldöknéző magyar baloldali ellenzék (ez a médiát jelenti már egy ideje) a bezzegromániázás mellett folyamatosan összeszerelő üzemezik és ukrán vendégmunkásozik. Tehát ebből a felállásból igazán szép az a saller, amit a román szerző oszt ki.
Õ megállapítja, hogy az Európai Unió a világ második legnagyobb autógyártója a 2017-ben gyártott csaknem 17 millió járművel. A kontinentális ipar legfontosabb 10 országa:
Magyarország nem véletlenül gyárt 30 százalékkal több gépkocsit, mint Románia. És az általunk gyártott gépkocsik felső kategóriásak, míg Romániában csupán olcsóbb autókat állítanak üzembe.
Magyarországnak 11 000 alkalmazottja van három autógyárban, melyeknek összesen több mint 12 milliárd eurós árbevételük van, Romániának pedig 50 százalékkal több (18 500) alkalmazottja van, akik két gyárban összesen több mint 6 milliárd eurós árbevételt termelnek, vagyis alig felét annak, amit a magyarok állítanak elő.
A szerző el is magyarázza, hogy mindez mit jelent:
a magyarok nem az olcsó munkaerővel dicsekedtek, mint mi, hanem a minőségi infrastruktúrával."
"És így sikerült modern, fejlett technológiával járó befektetéseket vonzani, ami kétszeres árbevételt tesz lehetővé a romániai alkalmazottak kétharmadával; a számok alapján úgy tűnik, mi azt kaptuk, amit ostobán magunk elé tűztünk: régebbi, kisebb hozzáadott értékkel járó technológiát hozó befektetéseket."
A román állam hosszú távú víziójának a kudarcát mi sem bizonyítja jobban, mint a múlt heti BMW-befektetés híre. A német cég bejelentette, hogy 1 milliárd eurót fektet be egy új magyarországi gyárba, ahol 1000 alkalmazott 150 000 elektromos gépkocsit fog gyártani évente, az iX3 és iX8 modelleket; a gyárat Debrecenben építik fel, vagyis ott, ahol a magyar autópálya véget ér, és ahonnan nem indul már semmilyen autópálya Románia felé.
Majd így zárja:
Mégis egy egyszerű, de szívből jövő tanáccsal fejezem be: Lássatok neki, jóemberek! Mossatok fogat minél gyakrabban!"
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
