A hatalmas zuhanás kétharmadát azok az emberek jelentik, akiknek nem a francia fővárosban van az állandó lakhelyük, és akinek nagy része a március 17-én életbe lépett karantén előtt elhagyta a várost.

Ez utóbbiak egy jelentős része diák, akik albérletben vagy kollégiumban laknak a fővárosban, de sok külföldi is hazautazott, illetve a szállodák is konganak jelenleg az ürességtől, miután turisták egyáltalán nincsenek a városban.

A csökkenés harmadát viszont azok a párizsiak adják, akik a vidéki házaikba menekültek el a karantén idejére, számuk csaknem 200 ezerre tehető az Insee szerint, ami a párizsi körgyűrűn belül élők 12 százalékát jelenti.

A mobiltelefonok adatai szerint a párizsi lakosok közül a legtöbben a fővárostól gépkocsival vagy vonattal két óra alatt elérhető Normandiába, Bretagne-ba, Burgundiába, illetve az ország középső részére, és más óceánparti megyékbe távoztak, ahol általában a párizsiak nyaralói találhatók.

Az Insee azt is jelezte, hogy egy másik tömeges lakossági mozgás is történt az elmúlt hónapban, amikor még a karantén kihirdetése előtt, március 15-én bezártak a síparadicsomok. Ekkor a hegyvidéki megyék teljesen kiürültek, az Alpok megyéinek lakossága 38-43 százalékkal csökkent, a Pireneusokból az emberek 8-9 százaléka ment el.