Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

A migrációpárti Frans Timmermans lett az Európai Szocialisták Pártjának csúcsjelöltje

Horváth József György

2018.12.08. 21:44

Egyedüli jelöltként hivatalosan is Frans Timmermanst, az Európai Bizottság elsõ alelnökét választotta listavezetõjévé szombati lisszaboni kongresszusán az Európai Szocialisták Pártja (PES).

A pénteken kezdődött kétnapos találkozó résztvevői egyhangúlag szavazták meg Frans Timmermanst, miután egyedüli riválisa, Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke a párt egységének erősítése céljából novemberben visszalépett.

A balközép erőket összefogó pártcsalád esetleges jövő májusi európai parlamenti győzelme esetén így Timmermans lehetne a brüsszeli testület következő vezetője, de ennek szakértők szerint meglehetősen kicsi az esélye.

Köszönőbeszédében Timmermans kijelentette, hogy nem szokványos választásokra kell készülni, most "Európa lelke" a tét.

"Míg az autokrata és nacionalista erők Európa elpusztítására, a konzervatívok pedig a status quo befagyasztására törekszenek, a progresszív politika célja az EU előremozdítása" – hangsúlyozta.

"A szocialisták és szociáldemokraták nem elégedhetnek meg a jelenlegi helyzettel, jobb világra kell törekednünk magunk, gyerekeink és unokáink számára" – mondta.

A kongresszuson a PES elnökévé újraválasztott bolgár Szergej Sztanisev üdvözölte Timmermans jelöltségét, akit hosszan méltatott.

Az előző, 2014-es EP-választáson Jean-Claude Juncker volt a legtöbb szavazatot szerző néppárt listavezetője. Az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács ezért őt jelölte az Európai Bizottság elnökének, az Európai Parlament pedig meg is választotta a tisztségre.

Ugyan várhatóan jövőre is a néppárti lesz a legnagyobb frakció az EP-ben, elemzők szerint a többséghez legalább három képviselőcsoport szavazataira lesz szükség, ez pedig komoly alkupozícióba hozhat más pártokat. Ráadásul még az sem biztos, hogy automatikusan a csúcsjelölti rendszert fogják alkalmazni, miután ezt több tagállam is elveti.

A csúcsjelölti rendszer már legutóbb is vitákat váltott ki, mivel az EU alapszerződése értelmében az Európai Tanács hatáskörébe tartozik a jelölt megnevezése az Európai Bizottság élére, akiről aztán az Európai Parlament feladata szavazni. A csúcsjelöltek megnevezésével viszont a pártok gyakorlatilag kész tények elé állítják a tagországok vezetőit.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Kaktusz: Orbán-korszak és háború

Kaktusz: Orbán-korszak és háború

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában idén utoljára beszélgetett egymással G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történész professzor. A vendégek az évzáró adás során értékelték az elmúlt év legfontosabb eseményeit belpolitikai és külpolitikai téren egyaránt, valamint ezek következményeit is. Előbbi kapcsán megállapították, hogy a Fidesz–KDNP sorozatban negyedik kétharmados győzelme következtében már okkal beszélhetünk Orbán-korszakról, amire a külföldről finanszírozott, és ezáltal morális deficittel küzdő ellenzék nem jelent kihívást, csupán a külső tényezők képesek erre. A külpolitikai folyamatok kapcsán pedig úgy vélekedtek, hogy az orosz–ukrán háborúban egy fenntarthatatlan helyzetbe kormányozta magát Brüsszel, ami egész Európára negatív hatással van.

A Nyugat kezd kifogyni a tüzérségi lőszerekből

„A nyugati országokban jelentős tüzérségi lőszerhiány keletkezett az ukrajnai orosz hadművelet következtében” – figyelmeztetett a cseh CSG hadiipari vállalat vezetője hétfői nyilatkozatában.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére