Ahmed al-Mandhari, a WHO térségbeli igazgatója kairói sajtótájékoztatóján aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a régióban egyes országok enyhítenek a védekezésen. Az alapvető járványügyi intézkedéseket – a közösségen belüli távolságtartástól a maszkviselésig – továbbra sem gyakorolják kellőképpen az emberek, erről árulkodnak a régió túlzsúfolt kórházai is – mondta.

és több mint 76 ezer halt meg a fertőzés következtében az elmúlt kilenc hónapban. Ezzel kapcsolatban Mandhari arra figyelmeztetett: legalább ennyi – ha nem több – ember élete forog kockán, ezért mielőbbi cselekvésre van szükség.

Előző héten az újabb koronavírus-fertőzéses esetek több mint 60 százalékát Iránból, Jordániából és Marokkóból jelentették. A mutatók szintén magasak Pakisztánban és Libanonban is, ahol korlátozásokat vezettek be a héten. A legtöbb napi halálesetet Jordániában, Tunéziában és Libanonban regisztrálták.

A térségben a helyzet Iránban a legsúlyosabb, ahol

A napi halálesetek számát illetően az elmúlt két hétben hatszor is megdőlt a rekord a perzsa államban, ahol már több mint 43 ezren haltak meg a fertőzés következtében, a legtöbben a Közel-Keleten. A halálesetek növekvő száma arra kényszerítette az iráni kormányt – amely vonakodott korlátozásokat bevezetni azok gazdasági hatása miatt –, hogy szigorítson a korlátozásokon a fővárosban, Teheránban és más nagyobb városokban. A járvány azonban egylőre nem mutatja az enyhülés jeleit Iránban.

A koronavírusjárvány-helyzet súlyosbodott Tunéziában is. Faiszal Ben Szálih egészségügyi főigazgató mindazonáltal arról számolt be, hogy enyhítettek a korlátozásokon annak érdekében, hogy megpróbáljanak „óvatosan együtt élni” a vírussal, miután tisztségviselők arra a következtetésre jutottak: a vesztegzár „megöli a gazdaságot, és katasztrofális társadalmi következményekkel jár”.

A WHO regionális igazgatója óvatosan üdvözölte a készülő, hatásosnak ígérkező oltóanyagokról szóló híreket, mindazonáltal úgy vélekedett, hogy