A Kaukázus puskaporos hordója: egyre több az áldozat
MTI
2020.10.09. 12:09
Ágyúval lőtték Hegyi-Karabah környékét az azeri erők – megállapodásról szó sincs, az elesett katonák száma pedig csak növekszik.
A hegyi-karabahi hadsereg huszonhat katonája esett el a terület birtoklásáért folyó harcokban – tájékoztatott pénteken az azeri és a hegyi-karabahi védelmi minisztérium.
Ezzel 376-ra nőtt az augusztus 27-én kirobbant fegyveres konfliktusban elesett karabahi örmény katonák száma. Az azeri fél saját személyi veszteségeiről rendszerint nem ad tájékoztatást.
A bakui és a jereváni védelmi minisztérium közleményeiből ítélve
a nemzetközi közösség minden erőfeszítése ellenére nem csitulnak a harcok Hegyi-Karabahban,
és az áldozatok egyre növekvő száma is arról tanúskodik, hogy a kilencvenes évek karabahi háborúja óta – amikor is 30 ezer ember halt meg – nem sodródott ilyen súlyos válságba a Kaukázus puskaporos hordójaként emlegetett szakadár terület.
A bakui tárca arról tájékoztatott, hogy csütörtök délutántól péntek reggelig a teljes arcvonalon folytatódtak a harcok, az örmény fél ismét három olyan járást is ágyúzott, amely Hegyi-Karabah környékén van.
A közleményben a csütörtökihez hasonlóan a goranboyi, terteri és agdamszki járásról írnak. A hadi sikerek között említik 13 örmény T–72-es harckocsi, két páncélozott gyalogsági harcjármű, négy Grad típusú rakéta-sorozatvető üteg, két Akacija típusú önjáró tarack, három D–30-as vontatott tarack és két radarrendszer megsemmisítését, továbbá három T–72-es harckocsit is zsákmányoltak.
A TASZSZ helyszínen tartózkodó tudósítója jelentette, hogy
péntek reggel az azeri erők ismét ágyúzták az enklávé székhelye, Sztepanakert környékét.
Az 55 ezer lakosú, ezer méterrel a tengerszint feletti fekvő hegyvidéki városban ismét megszólaltak a légvédelmi szirénák, és legalább nyolc lövedék becsapódását lehetett hallani.
Csütörtök este és éjszaka viszonylagos nyugalom volt a városban.
A vitatott hovatartozású, örmények lakta, de hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozó Hegyi-Karabahban és környékén szeptember 27-én robbantak ki újra a harcok. Azerbajdzsánban és Örményországban is rendkívüli állapotot vezettek be, de Azerbajdzsánban ez csak a Hegyi-Karabahhal határos területekre vonatkozik. Előbbi országban részleges, az utóbbiban teljes mozgósítást rendeltek el. Folyamatosan érkeznek hírek halottakról és sebesültekről, de a két fél hadi jelentései sokszor merőben ellentmondanak egymásnak, mindkettő a saját sikereit domborítja ki, agresszornak állítva be a másikat.
A nagyhatalmak – Oroszország, az Egyesült Államok, Franciaország és az Európai Unió – egyelőre eredménytelenül próbálják rávenni a harcok beszüntetésére a szemben álló feleket.
A helyzetet súlyosbítja, hogy Jereván szerint a NATO-tag Törökország az azeri oldalon beavatkozik a konfliktusba, Örményország viszont tagja a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB), és Vlagyimir Putyin orosz elnök értésre adta, hogy
Moszkva teljesíteni fogja az ODKB-tagságból eredő kötelezettségeit.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő pénteken bejelentette, hogy a nap folyamán az örmény és az azeri külügyminiszter is részt vesz a hegyi-karabahi konfliktus rendezéséről folytatandó moszkvai konzultációkon.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
