Truss hangsúlyozta: a G7-tanácskozás megmutatta, hogy a csoport kiáll a szabadságért, a demokráciáért, az emberek ahhoz fűződő jogának érvényesítéséért, hogy bárhol a világon elnyomatástól mentesen élhessenek.

Az orosz kormány rendszeresen cáfolja, hogy katonai akciót tervezne Ukrajna ellen.

A brit külügyminiszter azonban a liverpooli G7-értekezleten kijelentette: a tagországok – a G7 soros elnöki tisztségét betöltő Nagy-Britannia mellett az Egyesült Államok, Kanada, Németország, Franciaország, Olaszország és Japán – külügyminiszterei egységesen arra az álláspontra helyezkedtek,

Oroszország „súlyosan megfizetne” az Ukrajna elleni esetleges katonai akcióért – mondta a brit külügyminiszter.

Londoni pénzügyi elemzők legutóbbi értékeléseikben mindazonáltal valószínűtlennek minősítették az orosz–ukrán válság szélsőséges eszkalációját.

A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő a minap változatlan stabil kilátással megerősítette Oroszország hosszú futamú szuverén devizaadósság-kötelezettségeinek BBB szintű, befektetési ajánlású besorolását, és ehhez fűzött indoklásában kiemelte: nem számol azzal, hogy az orosz–ukrán feszültség háborúvá fajul,

A Fitch londoni elemzői közölték: magasnak tartják az Oroszország elleni további szankciók kockázatát, nem tartozik azonban a legvalószínűbb forgatókönyveik közé egy olyan széles körű szankciócsomag, amely az orosz energiaipari szektorra is kiterjedne vagy megakadályozná az orosz bankokat dollártranzakciók lebonyolításában. A hitelminősítő hangsúlyozta: nem számol olyan szankciókkal sem, amelyek lehetetlenné tennék az orosz szuverén adósságszolgálat teljesítését.

A brit külügyminiszter a liverpooli G7-értekezlet vasárnapi munkanapján kitért Kínára is. Kijelentette: a G7-csoport aggasztónak tartja Kína „erőszakos gazdaságpolitikáját”, és azt szeretné, ha a világgazdaságban az azonos gondolkodású, szabadságszerető demokráciák által kínált befektetések és kereskedelmi lehetőségek válnának vonzóbbá.

A londoni Királyi Külügyi Intézetben – székháza után közkeletű nevén a Chatham House-ban – tartott beszédében elmondta: 44 olyan alacsony és közepes jövedelmű ország van a világban, amelynek Kínával szembeni adóssága meghaladja a bruttó hazai termékük (GDP) tíz százalékát.

A brit külügyminiszter kiemelte annak fontosságát, hogy a demokratikus országok a nem piaci alapon működő gazdaságokkal szembeni fenntarthatatlan eladósodás alternatívájaként világszerte tisztább és megbízhatóbb finanszírozást nyújtsanak infrastrukturális és technológiai fejlesztési programokhoz.