Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

A franciák többsége elutasítja a bevándorlást

Horváth Tamás

2018.12.02. 19:00

Az elmúlt évek, évtizedek eseményei után nem is csoda.

A franciák többsége negatívan ítéli meg a bevándorlás hatásait a gazdaságra, a nemzeti összetartásra és a közbiztonságra nézve, illetve nem akarja, hogy hazája befogadjon több külföldit – írja az MTI egy friss közvélemény-kutatás eredményeire hivatkozva, amely a Journal du dimanche című vasárnapi lapban jelent meg.

Az eredmények

Általánosságban a franciák 58 százaléka ítéli károsnak a bevándorlást. A gazdasági növekedésre gyakorolt rossz hatását 54 százalékuk vallja, az ország jövőjére vonatkozóan 55, az ország identitására ható negatív következményeket pedig 58 százalék

Hatvanegy százalékuk úgy gondolja, hogy a bevándorlás rossz hatással van a francia társadalom világi berendezkedésére, 64 százalék szerint a társadalmi összetartásra, 66 százalék szerint a közbiztonságra.

A megkérdezettek 64 százaléka gondolja úgy, hogy nemkívánatos további bevándorlókat befogadni, és szerintük félő, hogy a migráció kérdése túlságosan jelentős helyet foglal majd el a társadalmi vitákban a 2019. májusi európai parlamenti választások előtt.

Az AFP hírügynökség szerint a felmérési eredmény azt tükrözi, hogy a francia lakosság ellenségesebbé vált a bevándorlókkal szemben, holott az ország az utóbbi évtizedekben sok bevándorlót fogadott be és integrált a társadalomba, ez pedig részben hozzájárult a társadalom átalakulásához.

A franciák 61 százaléka ugyanakkor egyetért azzal, hogy az országnak be kell fogadnia azokat, akik veszélyben vannak, a háború vagy a nyomor elől menekülnek.

Egyértelműen ellene vannak viszont a gazdasági bevándorlásnak: 71 százalékuk gondolja úgy, hogy az lenyomja a béreket. Hatvan százalékuk véli úgy, hogy az országnak a gazdasági szükségletei szerint kell beengednie a bevándorlókat.

Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió nehezen tud közös megoldást találni a bevándorlók elosztására, a franciák inkább amellett vannak, hogy erről minden tagország maga döntsön (54 százalék), de többségük nincs ellene annak, hogy az ország részt vegyen egy közösen elhatározandó európai befogadó rendszerben.

A megkérdezettek 51 százaléka amellett van, hogy az ország fogadja be a görög, olasz, spanyol partokhoz érkező migránsok egy részét. Viszont 63 százaléka szeretné, ha felszámolnák az EU-n belüli szabad mozgást lehetővé tévő schengeni rendszert.

Terrorizmus

Még inkább érthetővé válik a franciák elutasító attitűdje a migrációval szemben, ha a teljesség igénye nélkül felelevenítünk néhány terrortámadást az elmúlt bő 30 évből, melyeket migránsok vagy migrációs háttérrel rendelkező terroristák követtek el az országban.

  • 1986. szeptember 17. – Egy bombatámadás hét emberrel végzett Párizs központjában. A merényletet egy tunéziai származású férfi által működtetett terrorhálózat követte el, amely 1985 és 1986 során 15 robbantást hajtott végre, ezeknek együttvéve 13 halálos áldozatuk és 303 sebesültjük volt.
  • 1995. július 25. – Egy gázpalack felrobbant a csúcsforgalom idején egy helyközi vonaton, a zsúfolásig telt párizsi Saint-Michel metróállomás peronján. A támadásban nyolc ember meghalt és 119 megsebesült. A merényletet az algériai kormány megdöntésére törekvő szélsőséges iszlamista fegyveresek vállalták magukra.
  • 2012. március 11–19. – Egy algériai származású férfi, az al-Kaida iszlamista terrorhálózat tagja március 11-én és 15-én a francia hadsereg három katonáját lőtte agyon Toulouse és Montau városában, majd 19-én három gyermeket és egy rabbit lőtt le a toulouse-i zsidó iskola előtt.
  • 2015. január 7–9. – A Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi székházában egy algériai származású, az al-Kaidával kapcsolatban álló testvérpár 12 embert lőtt agyon. Január 8-án egy mali származású harmadik iszlamista terrorista Párizsban lelőtt egy fegyvertelen rendőrnőt, másnap egy kóser kiskereskedésben négy embert ölt meg. Mindhárom terroristával 9-én végeztek a kommandósok.
  • 2015. június 26. – Egy dzsihadista szervezetekkel kapcsolatban álló, marokkói származású férfi egy Lyonhoz közeli vegyi üzemben lefejezte a munkáltatóját, és megpróbálta felrobbantani a telepen tárolt gázpalackokat, a támadásban ketten megsérültek.
  • 2015. november 13. – Párizsban hét helyszínen, éttermeknél, koncertteremben és a nemzeti stadion közelében követtek el összehangolt terrortámadást, a 130 halálos áldozat közül több mint húsz külföldi volt. A 2004-es madridi merénylet óta legsúlyosabb európai terrortámadásért az Iszlám Állam dzsihadista szervezet vállalta a felelősséget. A merénylők, második generációs francia, illetve belga állampolgárok voltak.
  • 2016. június 13. – A Párizstól mintegy ötven kilométerre fekvő Magnanville településen egy iszlamista férfi meggyilkolta a helyi rendőrparancsnokot és annak feleségét. Az elkövető nem sokkal korábban fogadott hűséget az Iszlám Állam vezetőjének.
  • 2016. július 14. – Nizzában, a Promenade des Anglais sétányon a Franciaország nemzeti ünnepét ünneplő tömegbe hajtott nagy sebességgel egy bérelt teherautóval a 31 éves tunéziai származású Mohamed Lahouaiej Bouhlel, aki közben fegyverével a rendőrökre is lőtt. A merénylővel együtt 87-en haltak meg és több mint 300-an megsebesültek a támadásban.
  • 2018. március 23. – Az Aude megyei Trébesben történt terrortámadás és túszejtés, 3-an meghaltak, köztük egy csendőr alezredes. Az elkövető egy marokkói származású iszlamista terrorista volt.
A terrorizmus mellett a no-go zónák létrejötte, a romló közbiztonság, illetve a sikertelen integrációból fakadó egyéb kihívások is a bevándorlás számlájára írhatók, s nagyon úgy tűnik, a francia nemzet józanabbik felénél kezd betelni a pohár.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére